A végleges elnökségi javaslat a GDP 4 százalékának megfelelő maximális felhasználási határ kérdését is érinti.
• Azok a tagállamok, amelyek 2001 és 2003 közötti átlagos vásárlóerő-paritáson számolt GNI-je az EU-25-ök 40 százaléka alatt van, a GDP 4 százaléka lesz a felhasználási határ.
• Ahol az EU-25-ök átlagához képest 40-50 százalék között van a nemzeti összjövedelem, a GDP 3,9 százaléka lesz a felhasználási határ.
• Ahol az EU-25-ök átlagának 50-55 százaléka a GNI, a GDP (bruttó hazai termék) 3,8 százaléka a határ.
• Ezt követően a GDP 0,1 százalékpontjával csökken az igénybe vehető források felső határa minden egyes 5 százalékpontos GNI-növekedés után.
A kompromisszumos javaslat a következő, 2007-től 2013-ig terjedő időszakra összességében mintegy 871 milliárd euróban, vagyis az uniós nemzeti össztermék 1,06 százalékában húzná meg pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén az uniós kiadások felső határát (A tényleges kifizetések szintjén a GNI 1 százaléka). Ez nagyjából 150 milliárd euróval kevesebb annál, amit az Európai Bizottság javasolt.
A versenyképesség javítására a luxemburgi elnökség hét évre összesen már csak 74 milliárd eurót különítene el (szemben a korábbi verzió 74-83 milliárdjával, illetve az eredeti európai bizottsági javaslatban szereplő 122 milliárddal). Az indok: jobban kell támaszkodni az üzleti szférából bevonható forrásokra a versenyképesség javítását illetően.
A politikailag az egyik legérzékenyebbnek számító – felzárkóztatási politika – fejezetben az új javaslat a korábbi, GNI-arányosan 0,37-0,38 százalékos támogatás helyett csak az alsó határt, 0,37 százalékot ajánl. Mindez az jelenti, hogy az elnökség az Európai Bizottság 336,3 milliárd eurójával szemben mindössze 305 milliárdot javasol a felzárkóztatási célokra fordítani. Ez a csökkentés a kohéziós politika eddigi fő haszonélvezőit, a déli államokat sújtaná.
A strukturális alapok három célterülete; forrásmegoszlás:
Konvergencia célterület (Objective 1.): a források 82,30 százaléka (252,249 milliárd euró).
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célterület (Objective 2.): a teljes keret 15,26 százaléka (46,758 milliárd euró).
Területi együttműködés célterület (Objective 3.): a teljes keret 2,45 százaléka (7,7 milliárd euró).
Magyarok
Magyarország az egy főre eső GNI alapján 3,7 százaléknyi pénz lehívására lehet jogosult, ez viszont elmarad a magyar delegáció által hosszú ideje szorgalmazott 4 százalékos opciótól. Az Európai Bizottság a 2005 áprilisában rendelkezésre álló utolsó statisztikák alapján számolja majd ki a GNI nagyságát, nem a bizottsági javaslatban szereplő 4,1 százalék lesz tehát a referenciaérték.
Phasing out és phasing in a strukturális alapoknál
A luxemburgi elnökség azoknak a régióknak is új, érvelése szerint „hatékonyabb” átmeneti megoldást (phasing out-ot) javasol, amelyek a statisztikai hatás – vagyis az új tagok csatlakozása miatt csökkenő átlagos fejlettségi szint feljavítja az ő komparatív mutatóikat – miatt veszítenék el a konvergencia-alapból érkező támogatásokra való jogosultságukat.
Phasing out a kohéziós alapoknál
Ami a kohéziós alapot illeti, az elnökség itt is átmeneti időszak (phasing out) bevezetését javasolja a statisztikai hatás által érintett országoknak, ami két éven át, 2007 és 2008-ban tartana. Az összeg 2007-ben 1,2 milliárd euró lenne, ami a 2006-os szint 68 százaléka, míg 2008-ban 0,8 milliárd euró, ami a 2006-os szint 46 százaléka. A strukturális és a kohéziós források kétharmad-egyharmad arányban oszlanak majd meg az új tagországok esetében. Az új szöveg azt is megemlíti, hogy a kohéziós alapra való jogosultságot 2010-ben felülvizsgálnák, akkor már az EU-25-re vonatkozó adatok tükrében. Ami a kohéziós alapra rendelkezésre álló teljes pénzügyi borítékot illeti, a javaslat szerint a 42 euró egy főre jutó átlagos támogatási intenzitást megszoroznák a támogatásra jogosult lakosság számával és így jönne ki az eredmény.
A javaslat kiterjeszti az n+2-es szabályt a kohéziós alapra is, de a tagországnak az adott évben járó teljes pénzügyi allokáció és nem az egyes operatív programok szintjén lesz alkalmazva. A nem visszatéríthető áfa nem lesz jogosult a társfinanszírozásra. Kivételt tesz ugyanakkor a javaslat az állammal és a helyi önkormányzatokkal, vagyis az ő esetükben a vissza nem téríthető áfa költségként elszámolható lesz.
Egyéb
A második költségvetési fejezetre (természetes erőforrások) hét év alatt 377,8 milliárd eurót szán az elnökségi javaslat. A piaci jellegű kiadások és a közvetlen kifizetések mértéke megfelel az Európai Tanács által 2002 októberében rögzített szintnek, 2004-es árakon számolva, figyelembe véve Bulgária és Románia csatlakozását. A halászati alap 3,9 milliárd euróból gazdálkodik majd. A mezőgazdasági kassza többi része továbbra is fix a 2002 októberi döntésnek megfelelően, vagyis körülbelül 300 milliárd euró.
Tovább faragná az elnökség a 3. fejezet (állampolgársági kiadások) szintjét, az eddigi 12-ről 11 milliárd euróra csökkentve a hét év alatt itt szétosztható pénzeket. Az unió külső szerepvállalására elkülönített 4. fejezet esetében is tovább nyirbálnák a kiadásokat, itt is az eddigi “tól-ig” sáv megszüntetésével, illetve a sáv aljának megjelölésével (51 milliárd euró). Az adminisztratív jellegű kiadásokra is valamivel kevesebbet, 51,3 milliárd eurót költenének.
Kompenzáció
A saját források felső határa a jelenlegi szinten marad. Kötelezettségvállalás szintjén az EU nemzeti összjövedelmének 1,31 százaléka, kifizetési szinten pedig a GNI 1,24 százaléka.
A brit költségvetési visszatérítés kiszámításának jelenlegi módját egy olyan rendszerrel javasolja felváltani az elnökség, ahol „a korrekció nominális összegének” 2007-től az 1997 és 2003 közötti időszak nominális átlagának kell megfelelnie. Az elnökség tehát csak a brit rebate befagyasztását javasolja egy, a bővítés előtti szinten, eltekint viszont annak fokozatos csökkentésétől. A szöveg a továbbiakban úgy fogalmaz, hogy mindennemű változás a brit költségvetési visszatérítésben 2013 után elsősorban a piaci jellegű kiadás és a 2013 utáni mezőgazdasági közvetlen kifizetések alakulásától függ majd.
A Németországnak, Hollandiának és Svédországnak előirányzott kompenzációs mechanizmust az áfa-forrás befizetési ráta csökkentése jelentené és nem pedig a valamennyi tagállam által GNI-jének arányában fizetett hozzájárulás. Az elnökség 2007 és 2013 között az áfa-forrás nagyságát 0,15 százalékban rögzíti Németország, Hollandia és Svédország számára. Egyúttal leszögezi, hogy az áfa-forrás rátáját 0,30 százalékon kell befagyasztani (a többiek számára). Hollandia és Svédország a sajátforrás-döntés által meghatározott begyűjtési költségeken felül további 10 százalékos hasznot magánál tarthat majd.
