Gazdaság

Építők Napi kívánság: szakmai minimumbér

Az építőiparban a szakmai minimumbér jövö év eleji bevezetését szorgalmazzák az érdekképviseletek. Az ágazati bértarifa-rendszernek csak akkor lenne értelme, ha azt a gazdasági miniszter az egész szakmára országosan kiterjesztené.


Aggódik az építőipar

Az építőipari érdekképviseletek aggodalmuknak adtak hangot, miszerint az építőipari szakmunkaerő-hiány súlyosan veszélyezteti az uniós források felhasználhatóságát. Az EU által finanszírozott fejlesztések 60-80 százaléka érinti az építőipart, az Európa Terv elkészítéséért felelős kormányzati szervek viszont nem foglalkoznak emberi erőforrás-tervezéssel.

Számok

Nem szívesen beszélnek még a számokról az érdekképviseletek vezetői a bértarifa ürügyén. Mégis vannak viszonyítások. Egy kőműves például a minimálbérrel most papiron óránkánt 300-330 forintot keres (ezt senki sem hiszi el!). Valójában legkevesebb 600 forintot meg kell kapnia óránként, különben veszi a sátorfáját. Azaz minimum a dupláját annak, amit ma vízionálnak róla. Ebből indulnak ki a bérminimumok meghatározásakor is!

Az építőipar nyolc szakmai érdekképviselete továbbra is a szakmai minimumbér bevezetését tartaná jó megoldásnak az ágazat fehérítése érdekében. Az ágazati bértarifarendszer 2006. január 1-jei bevezetését szorgalmazzák, amihez a kormány támogatására is számítanak – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az idei Építők Napja alkalmából Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen. A minimumbért nem a mindenkori minimálbérhez kötnék – ami ma 57 ezer forint –, hanem minden ágazattól országos szinten kérnének be bérajánlatokat és ez alapján kerülne meghatározásra az úgynevezett szakmai minimumbér. A bér a korábbi elképzelésekkel szemben nem lenne szakmai gyakorlattól, életkortól és régiótól függő, továbbá a mérnökökre és a vezetők fizetésére is kiterjedne – tette hozzá Tolnay. A szakmai minimumbér intézményének azonban csak akkor van értelme, ha azt a gazdasági miniszter országosan is az egész szakmára kiterjeszti, hogy ne legyenek előnyben az érdekképviseleteken kívül működő építőipari cégek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.


A kormány előtt lévő, az ágazatot érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban Tolnay rámutatott arra, hogy a közbeszerzési törvény folyamatban lévő szigorító módosítása életszerűtlen és kivitelezhetetlen. A kabinet előtt lévő módosítás szerint ugyanis, ha az ajánlattevő az érték 10 százalékát meghaladó mértékben foglalkoztatott alvállalkozót megnevezte (ami kötelező), akkor a kivitelezési szerződést csak vele kötheti meg, másrészt az alvállalkozó további alvállalkozókat nem vehet igénybe. Ez azonban a szakmai érdekképviseletek szerint a fővállalkozót kiszolgáltatottabbá teheti az alvállalkozóval szemben. Továbbá az igazságosabb verseny érdekében fontosnak tartanák a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályozás más elemeinek is a valósághoz való igazítását is: így például az irreálisan alacsony ár fogalmának megállapítását – mondta Tolnay.


Csorvásy József, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének elnöke a kormánnyal kötött megállapodásra reagálva azt emlte ki: sok, eddig feketén foglalkoztató cég tönkremehet, mert nem tudják a járulékokat kitermelni; a kivitelezői árak megemelkedhetnek; az eddig feketén dolgozó, a szabályozás miatt várhatóan munkanélkülivé váló munkások pedig nem biztos, hogy el tudnak majd helyezkedni.


Az építőipari érdekképviseletek május 18-án írtak alá a megállapodást Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel, amelyben többek között rögzítették, hogy a szakmai bértarifa és minimálbér ügyében szeptember 15-ig lezárul az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek közötti egyeztetés, majd a javaslat várhatóan november 9-én kerül a kormány elé, hogy a jövő év elején bevezetésre kerülhessen. A megállapodást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellenjegyezte.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik