Az elmúlt hónapok során az elemzők rendre mérsékelték a GDP növekedésére adott becsléseiket. A legnagyobb mértékben az első negyedéves adat változott. Miután a KSH Ecostat nemrégiben 3 százalék körüli becslést tett közzé, az elemzők ugyanerre a szintre módosították konszenzusukat a múlt havi 3,5 százalékról. Éves átlagban az idén a piac 3,4 százalék, jövőre 3,6 százalék gazdasági növekedést vár. Mindkét adat 0,4 százalékkal marad el az év elején várt értéktől.
A GDP növekedésre adott becslések csökkentése párhuzamosan ment végbe az ipari termelés alakulásának egyre romló megítélésével. Az idei évre 4,85, 2006-ra pedig 6,0 százalékos ipari bővülést vár a piac, 65, illetve 80 bázisponttal kevesebbet, mint egy hónapja.
Az államháztartás pozíciójával kapcsolatos vélemények szintén egyre pesszimistábbak. A nyugdíjreform kiadásaival korrigálatlan adatok szerint a GDP 5,2 százalékának megfelelő hiányt várnak az elemzők, egytizeddel többet, mint egy hónapja és fél százalékponttal többet, mint a hivatalos cél.
A pénzügyi tárca szerint szeptemberre a pénzforgalmi szemléletű hiány eléri az egész éves célt, de a decemberre várt többlet segítségével tartható az éves előirányzat. Elemzők azonban úgy tartják, hogy az áfa visszautalások, a gyógyszertámogatások lehetséges felfutása és egyéb tényezők a költségvetési kiadások növekedésével járhatnak, a lassuló gazdasági növekedés pedig bevételektől foszthatja meg az államot.
A gazdasági növekedés vártnál gyengébb kilátásai logikussá tennék, hogy a jegybank tovább lazítson irányadó kamatán, azonban a piac szerint a külföldi befektetők csökkenő kockázattűrése és az ezzel egyidejű aggodalmak az államháztartás egyensúlya miatt behatárolják a jegybank mozgásterét.
A várakozások szerint az idén és jövőre egyaránt még fél százalékponttal mérséklődhet a jegybanki alapkamat. Ez jelenleg 7,5 százalék, öt százalékponttal kisebb, mint tavaly márciusban, amikor az MNB a lazító ciklusba lépett. Az idei fél százalékpontos csökkentésre az elemzők szerint akár néhány hónapon belül sor kerülhet a forintválság veszélye nélkül. Egy hónapja még 7,25 százalékra tették a rövid távon még kockázatmentesnek tekintett kamatküszöböt, ez jelenleg hét százalék.
A megkérdezett 17 elemzőből tíz vélekedik úgy, hogy a jövő hétfői ülésen a Monetáris Tanács változatlanul hagyja a kamatokat, ezek az elemzők csak júniusban várnak kamatcsökkentést. A megkérdezett devizakereskedők azonban az elemzőknél nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy már most hétfőn lép a jegybank. A kereskedők megjegyezték, hogy a forint árfolyamának mozgásait inkább ez euró dollár árfolyam, illetve a lengyel zloty befolyásolják mostanában, a belföldi hírek egyelőre háttérbe szorulnak, így kérdés, hogy a jegybank döntését mennyire befolyásolja a jelenlegi helyzetben a forint kurzusa.
A kereskedők szerint a kamatdöntés utáni napokban vélhetően 251 és 253,50 között mozog majd a forint az euróval szemben, ez megegyezik az elmúlt napokban tapasztalt jegyzéssel. Az elemzői konszenzus a félév végére 252,50-es, az év végére 253 2006 végére pedig 254-es árfolyamot valószínűsített.
Az elemzők hajszálnyival emelték előrejelzéseiket az infláció éves ütemére: decemberre 5 bázisponttal, 3,8 százalékra, a jövő év utolsó hónapjára pedig 10 bázisponttal 3,6 százalékra nőtt a várakozás. A konszenzusok továbbra is az MNB célsávjaiban, annak is a közepéhez közel maradtak, az inflációs várakozások tehát elvileg hagynak teret a kamatcsökkentésnek.
A hétfői kamatdöntéssel egy időben az MNB közzéteszi negyedéves inflációs előrejelzéseit is. Korábbi, februári jelentésének 2005 és 2006 végi előrejelzései kéttized százalékponttal alacsonyabbak voltak a jelenlegi elemzői konszenzusoknál. Májusban az elemzők szerint a korábbi két hónap növekedése után ismét csökken az infláció, az áprilisi 3,9 százalékról 3,4 százalékra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
