Tisztító szándék

Özvegy Kálmán Mihályné nyugdíjas a régóta munka nélkül lévő fiával januárban ingatlanközvetítő irodát nyitott. Megpróbálták kihasználni azt a helyzetet, hogy a rehabilitáció alatt álló Józsefvárosban házak tucatjait bontják le, s az ott élőknek el kell költözniük. „Alig telik el úgy nap, hogy ötnél kevesebben érdeklődjenek nálunk – meséli Mihály, a harmincas éveiben járó „fiú”. A vállalkozó szellemű mama és gyermeke nem sokat fektetett be az üzletbe. Mint mondják, hat kockás spirálfüzetet vettek, és előfizették azokat az újságokat, ahol a legtöbb ingatlanhirdetést lehet olvasni. „Ezeket kivágjuk kerületenként, ingatlantípusonként és leginkább az ár alapján osztályozzuk. Az ügyfeleket ezek érdeklik” – avat a szakma rejtelmeibe Kálmánné, aki állítása szerint egyedülálló szolgáltatást is nyújt az ügyfeleknek. A fiával valamennyi kerületben összeírták, hogy a panelházakban mekkora rezsiszámlát kell fizetni. „Erre nagyon vevők az emberek” – mondja a nyugdíjas asszony. Tíz címet 5 ezer forintért bocsát az ügyfelek rendelkezésére. Meglehet, hogy ezekből már minden lakás elkelt, de Mihály szerint „ez az ügyfél kockázata”.

Petrovszky Gábor. Körültekintésre int.

Mindenesetre az elmúlt időszakban sokan igényelhették a „Kálmán Ingatlanközvetítői Iroda” szolgáltatásait. Néhány hónapja a szerény nyugdíjból és a munkanélküli-segélyből éppen hogy ki tudták fizetni a számlákat, ma már beruházásra készülnek. „Két számítógépet is veszünk és az internetre is előfizetünk. Gépre visszük a nyilvántartásunkat – világosít fel Kálmánné -, hogy lássák az ügyfelek, mi komoly cég vagyunk.”

BIZALMATLANSÁG. Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Iroda vezetője szerint az ilyen cégek és a mobiltelefonnal kávéházakban közvetítők keserítik meg a leginkább a tisztességes vállalkozók életét. Úgy látja, addig nem lesz rend a piacon, amíg nem ellenőrzi senki a kontárokat, leginkább azokat, akik az ügyfelek becsapására specializálódnak. Ma még bárki, bármifajta szankció nélkül megteheti, hogy telephelyeként egy kávéházat jelöl meg, elérhetőségként pedig egy mobilszámot. Aztán olyan hirdetésekkel hívja fel az ügyfelek figyelmét, ami egy szakmabeli szemében rögtön gyanús lenne, de a laikus számára vonzó ajánlatnak tűnik. Beák például a minap arról olvasott az egyik újságban, hogy a Gellérthegyen panorámás házat kínálnak 6 millió forintért. A szakember szerint borítékolható, hogy rengetegen tárcsázzák majd a megadott mobilszámot, és a vonal másik végén azt fogják mondani: a pontos címért 10 ezer forintot kell fizetni. A hiszékeny ügyfeleket aztán hidegzuhanyként éri, hogy a 6 milliós házat több tízmillióért kínálják, sőt lehet, hogy már el is adták. A 10 ezer forintot nem kérhetik vissza, mert a címközvetítőt többé nem lehet utolérni.

Petrovszky Gábor, az Ingatlanbank Petrocartel franchise rendszerben működő ingatlanközvetítői hálózat korábbi tulajdonosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásközvetítők miatti bizalmatlanság okán a legtöbb lakástulajdonos hirdetések révén igyekszik jó áron eladni ingatlanát. Az adásvételek mindössze 20 százalékát kötik meg közvetítők közreműködésével; 80 százalékuk hirdetések révén valósul meg, míg Nyugat-Európában éppen fordított az arány. Ám aki számára egy közvetítő nem szűri meg az érdeklődőket, az akár a lakásmaffiát is beengedheti magához. Utóbbiak terepszemlét tartanak, majd vagy fizikai kényszerrel veszik rá a tulajdonost a számára kedvezőtlen szerződés aláírására, vagy ellopják a személyi igazolványát, s annak segítségével hamisítanak szerződést. Petrovszky Gábor szerint az ilyen tragédiák elkerülése végett célszerű mindig megbízható ingatlanközvetítő segítségét kérni.

Az, hogy ki a megbízható, Petrovszky szerint a közeljövőben mindenki számára egyértelművé válik. A szakma ugyanis a kóklerek, a feketén dolgozók kiszűrése érdekében áprilistól fényképes kártyával látja el azokat, akik szabályszerűen, a Magyar Ingatlanszövetség etikai kódexében foglaltak szerint végzik feladataikat. Van olyan elképzelés, amely szerint önálló kamarát kellene létrehozni, ebbe tömörülnének a legális piaci szereplők. Ez a szakmának és a társadalomnak is kedvező lenne, mert végre rendezné a sorokat, kiszűrné a szélhámosokat, és szabad teret engedne a valódi ingatlanközvetítésnek.

Beák Attila. Ellenőrzést sürget.

FEKETÉN. A közvetítői munkát jelenleg egy 1982-ben született minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ennek alapján lényegében csak két feltételnek kellene eleget tennie annak, aki ilyen tevékenységet kíván végezni a jövőben: az egyik az Országos Szakképesítési Jegyzékben szereplő képesítés megszerzése, a másik, hogy regisztráltatnia kell magát a területileg illetékes megyei jogú város önkormányzatánál. A szakemberek szerint azonban egyre többen vannak a feketén dolgozók. A legális vállalkozók számát 8-10 ezerre teszik, az engedély nélkülieket pedig 4-5 ezerre. Hivatalos felmérés nincs arról, hogy az ingatlannal foglalkozók közül hányan közvetítenek.

A szakképesítéssel rendelkező ingatlanközvetítők több mint 70 százaléka a Füti Omega Ingatlaniskolában szerzett oklevelet. Netkovszky Kálmán, az iskola vezetője szerint aki hosszabb távra tervez, annak nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan bővítse szakmai ismereteit. Mint Petrovszky Gábor mondja, ezért szeretnék bevezetni, hogy az ingatlanközvetítők 2-3 évente újra vizsgázzanak, és nem megfelelő munkavégzés esetében vissza lehessen vonni az engedélyüket. „Sok más mellett, naprakészen kell tudni, milyen jogszabályok vonatkoznak a különböző ingatlanok adásvételére, minek kell szerepelnie a tulajdoni lapon, tisztában kell lenni az olyan fogalmak jelentésével is, mint például a haszonélvezeti-, a jelzálog-, vagy a közüzemi jog. A műszaki ismeretek sem hiányozhatnak” – állítja az iskolavezető.

Netkovszky számításai szerint a hazai piacon minden negyedik-ötödik ingatlanközvetítőnek nincs megfelelő végzettsége. Akik ilyen vállalkozótól kérnek segítséget, meglehetősen nagy kockázatot vállalnak. A kockázatok csökkentése, ezzel együtt a piac megtisztulása érdekében a többi között átfogó ellenőrzéseket kellene tartania a hatóságnak. Ehhez persze meg kellene találni azt a szervezetet, amelynek ez is feladata lenne.

BIZONYTALANUL. Elvileg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre hárul(na) ez a munka. A hatóság azonban csak akkor intézkedik, ha bejelentést kap a vélt, vagy valós visszásságokról. „A jelzések zöme azonban büntetőjogi kategóriába tartozik és nem fogyasztóvédelmi problémaként értékelhető” – tájékoztat Kathy Attila, a főfelügyelőség szóvivője. A hatóság elsősorban a fogyasztók megtévesztésekor léphet fel. Ilyen történik, ha az újságokban olyan hirdetés adnak fel, amelyben a kínált ingatlant már rég eladták. A szóvivő visszatérő esetként említi meg, hogy egyre több „ingatlanközvetítő” emeltdíjas telefonszámot ad meg elérhetőségként, s a gyanútlan vásárló hívását üzenetrögzítő fogadja. Kathy Attila szerint sok esetben azonnal látszik, hogy visszaélés történt, ám ezt utólag lehetetlen bebizonyítani. A közvetítő olyan szerződést köt ügyfelével, amelyben csak arra vállalkozik, hogy igyekszik majd értékesíteni az eladásra szánt ingatlant, és függetlenül attól, hogy eredményesen végzi-e a munkáját, előre elkéri a jutalékot. Az esetek jelentős részében persze nem is próbálkozik. A szóvivő szerint a szélhámosok elleni legfőbb fegyver, ha az ügyfelek körültekintően járnak el, például tanácsot kérnek a hatóságtól, mire kell odafigyelni.

Gerő Péter, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke szerint fontos, hogy olyan közvetítőt keressünk, aki a szövetség tagja. Előre meg kell állapodni a jutalék mértékében, illetve abban, hogy az mikor, milyen feltételek teljesülésekor jár. Soha ne menjünk címközvetítőkhöz, s figyeljünk arra is, hogy az ingatlanközvetítő rendelkezzen felelősségbiztosítással. Az üzletkötés előtt látogassuk meg a közvetítőt, mert az iroda sokat árulhat el a vállalkozóról. Még az is kiderülhet, hogy egyáltalán nincs irodája.