 |
| Pénzügyes csúcstalálkozó. Mosolyra is futotta. |
Három éve jövedelemnövelő versennyel kampányoltak a politikai pártok a választások előtt; a mostani szezon az adókról szól majd – vetítette előre Varga Mihály volt pénzügyminiszter a múlt héten.
Ha ebből indulunk ki, akkor korán kezdődött a kampány. Március elején közzétette elképzeléseit a Fidesz, a kormányzat által létrehozott adóreform-bizottság is megszellőztette ötletcsíráit (amelyeket máris megkontrázott a kisebbik koalíciós partner), továbbá két konferencia is alkalmat teremtett arra, hogy szinte minden olyan szakértő kifejtse a véleményét, akire hallgatnak a jelenlegi döntéshozók.
 |
 |
|
|
|
Nem késő, bánat
Ez egy történelmi pillanat! – csapott le Draskovics Tibor Varga Mihály szavaira a Bokros-csomag 10 éves évfordulója alkalmából rendezett pénzügyi „csúcstalál-kozón”. Az Orbán-kormány második pénzügyminisztere szerint túlságosan elaprózott az önkormányzati rendszer, megérett az idő a koncentrációra. A jelenlegi pénzügyérnek tetszett Varga gondolata, miként az is, hogy az államigazgatás hatékonyabbá tételéhez leépítéseken keresztül vezet az út. A kétharmados önkormányzati törvény módosításáról Draskovics „azonnali tárgyalások megkezdé-sét” szorgalmazta a Fidesszel.
A Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központjának rendezvényén már-már arra gondolhatott a közönség, hogy a párt- és táborfüggetlen reformszellem kiszabadult a palackból. Az alaphangot Bokros Lajos és Surányi György, az egy évtizede bevezetett csomag megalkotói adták meg, változásokat sürgetve az egyensúlyőrző növekedés érdekében. A pódiumon ülő hét pénzügyminiszter ezzel ugyan egyetértett, ám az irányokról és az átalakítás mélységéről már megoszlottak a vélemények.
Bokros Lajos, a posztkádárista gazdaságpolitika legátfogóbb kritikusa, ezúttal is keményen ostorozta a fennálló viszonyokat. A stabilizációs intézkedéssorozat atyja szerint Magyarország az elmúlt 3-4 évben mindent elveszített, amit a kilencvenes években elért, az Európai Unió szégyenpadra ültette az országot. A növekedés alacsonyabb, mint az unió új tagországaiban, az állami kiadások terén „antireformok” mentek végbe, csökken a versenyképesség, és ezzel párhuzamosan erodálódik a társadalmi szolidaritás. Most még nem késő változtatni! – üzente Bokros a Gyurcsány-kormánynak. (A Bokros Lajossal készült, Fordulat kell! című interjúnkat lásd a Figyelő 2005/5. számában.)
A pénzügyminiszterek egyetértet-tek abban, hogy a 2000-2001-ben megkezdett osztogatások miatt csúszott félre a gazdaság szekere – igaz, Varga szerint a Medgyessy-kormány 100 napos programjai nélkül a makrogazdasági erózió csak átmeneti jelenség lett volna -, az már azonban vita tárgyát képezte, hogy ez, vagy a szigorú monetáris politika tekinthető-e az „eredendő” bűnnek.
Az euró bevezetését Békesi László, a Horn-kormány első tárcavezetője nem siettetné; Draskovics szerint tartható a 2010-es céldátum, elődje László Csaba pedig úgy véli, a hazai üzleti szféra az euróövezeti csatlakozás késlekedése miatt máris versenyhátrányban van. László szerint veszélyes az euró társadalmi költségeivel riogatni az embereket, hiszen a magyar gazdaságnak önérdeke (is), hogy a külső és a belső egyensúly helyreálljon.
MARTIN JÓZSEF PÉTER |
|
|
|
|
|
|
Nem véletlen a nagy sürgölődés. Egy másik volt pénzügyminiszter, László Csaba merengett el azon a Bokros-csomag tízéves évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencián, hogy így a ciklus vége felé már csak olyan terepen lehet komolyabb változásokat elindítani, ahol nem kell nagyobb lobbicsoportok kemény ellenérdekeltségével számolni, mint ahogyan kell például az egészségügyi átalakításoknál. Az adóreform kétségtelenül olyan lépés, amelyet úgy vezettek be a köztudatba, hogy pozitív reflexek tapadnak hozzá: a változtatás az általános elvárások szerint csakis csökkentéseket tartalmazhat, mivel pillanatnyilag olyan magas az elvonás mértéke, hogy abból csak viszszavenni lehet. Ez azonban tévedés. Az eddigi kormányzati kommunikáció veszélye éppen az lehet, hogy magasra helyezi a lakossági várakozásokat, miközben a költségvetési kényszer az idén, a 2010-es euró-bevezetési dátum és a konvergencia-program pedig középtávon nem teszi lehetővé a tavaly GDP-arányosan 45,5 százalékos centralizáció mértékének a lényeges csökkentését.
Erre a helyzetre természetesen alaposan rájátszik az ellenzéki program. „A konferencia meglepetése számomra az volt, hogy a kormányzati értelmezés szerint az adóreform nem jelenthet kevesebb bevételt” – mutatott meghökkenést a pénteken elhangzottakra reagálva Varga Mihály. A Fidesz vállalkozóknak szóló kezdeményezései ugyanis alacsonyabb adókulcsokkal és kisebb közteherrel számolnak, mint a kormányzati tervek. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint július elsejei bevezetéssel számolva az idén maximum 300 milliárd forinttól (sőt, a kormányzati háttérszámítások szerint ennél is kevesebbtől, 227 milliárd forinttól) esne el a költségvetés. A következő évben viszont már pozitív eredményei lehetnének a módosításnak, hiszen a vállalkozások a náluk maradó forrásokat munkahelyteremtésre és új beruházásokra tudnák fordítani. A kezdeményezés viszont nem ad választ arra, hogy az idén, amikor a költségvetési hiány mértéke minősül a nemzetközi bizalom legfontosabb mutatójának, honnan lehetne pótolni a kieső bevételt. Varga Mihály csupán arra hivatkozott a Figyelőnek, hogy eddig már több alkalommal (a társasági adó vagy az eva esetében) is beigazolódott: az alacsonyabb adókulcs nem jár kisebb bevétellel.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter viszont egy csütörtöki szakmai rendezvényen közelebbi megjelölés nélkül „felelőtlen demagógiaként” utasított el minden olyan felvetést, amely több száz milliárd forint adót akarna kivenni a rendszerből. A magyar államháztartás kiadási oldala – hívja fel a figyelmet az ICEG gazdaságkutató intézet friss tanulmánya is – 2003-ban elérte a GDP 50 százalékát (ez közel 10 százalékponttal haladta meg a csatlakozó országok, s 4 százalékponttal az euróövezet átlagát).
|
|
|
|
|
Az adóreform-bizottság tippjei
SZJA •18 százalékos helyi önkormányzati adó minden jövedelemre • Évi 2,5 millió forint bruttó jövedelemtől 20 százalékos központi adó
TÁRSASÁGI ADÓ • 5 millió forint nyereségig 10 százalékos, a fölött 16 százalékos kulcs • 2 százalékos önkormányzati nyereségadó
ÁFA • Az általános kulcs 19-20 százalék lenne, a kulcsok közelítése legfeljebb két lépcsőben valósulna meg • A mai körben megmaradna az 5 százalékos kulcs
EVA • A 40 százaléknál nagyobb költséghányadú vállalkozásoknál 10 százalékos lenne az adókulcs és 50 millió forintra emelkedne a bevételi értékhatár
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS • Meg-szűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás • 3 év alatt 1,5 százalékponttal növekedne a munkavállalói egészségbiztosítási járulék |
|
|
|
|
|
|
Ilyen magas újraelosztás mellett pedig elkerülhetetlen, hogy magas legyen az adó- és járulékszint is. Tehát – mint azt Bokros Lajostól Oblath Gáborig több szaktekintély egybehangzóan állítja – az adóreform önmagában értelmezhetetlen. Előbb az államháztartási deficit szerkezeti okát kell kezelni (Oblath), s csak ezután lehet a munkára rakódó közterheket csökkenteni. Tehát az adóreform összefügg a tb-reformmal, az egészségügyi reformmal, a szociális juttatások átszabásával (Bokros).
Mivel azonban erre a jelenlegi kormányzat ebben a ciklusban már nem vállalkozhat, Draskovics a gombhoz próbálja szabni a kabátot. A pénzügyminiszter szerint ha a mostani adóváltoztatásokat jól hajtják végre, úgy az később más területeken is hozzájárulhat a reformok kikényszerítéséhez.
Ehhez is persze az kellene, hogy bizonyos adópolitikai alapelvekben egy irányban gondolkodjon a kormányzat és az ellenzék. Ami – bármilyen meglepően is hangzik – több vonatkozásban nem tűnik lehetetlennek. A javaslatok összevetéséből ugyanis kitűnik, hogy mind a kormány, mind pedig a Fidesz a versenyképesség javítását tekinti a változtatások fő céljának, s ennek érdekében a munkáltatói terheket csökkentené. Az áfa kulcsainak csökkentésében is egyetért a két oldal, bár a mértéket illetően eltérnek a vélemények. Az iparűzési adóval – jóllehet a korábbi kormányzati elképzelések szerint ez az elvonási forma még hosszabb ideig fennmaradt volna – 2007-től már a reformbizottság sem számol. Helyette a törvénytervezet valószínűleg még alaposan átformálódó „nulladik változata” szerint a jövedelmek után az alsó sávban fizetett szja folyna be az önkormányzatokhoz, méghozzá mindenfajta kedvezménytől megtisztítva.
