Ha valaki úgy gondolja, hogy mindegy, mikor veszi meg a család nyaralásához szükséges valutát, az a tavalyi évet valószínűleg hazai vizeken töltötte. 2003-ban ugyanis a turistaszezon megkezdése előtt 245 forintról 270 forintra erősödött az euró, tehát a külföldi árak hirtelen tíz százalékkal magasabbak lettek a magyarok számára.
Idén nem tapasztalunk hasonló mozgásokat, körülbelül hat forint terjedelmű sávban mozog az euró. Sokan azonban azon a véleményen vannak, hogy a forint még most is “alvó oroszlán”, és bármikor bekövetkezhet a gyengülés.
|
…uralkodik a piacon. Az egyik szerint a múlt nyáron és ősszel tapasztalt gyenge forint megtette a hatását, ez volt érezhető a külső egyensúly javulásában. A gyenge forint segíti az exportot, amíg a nyaralóknak többe kerül egy gombóc fagyi az ibizai tengerparton, addig az exportőrök olcsóbban kínálhatják termékeiket anélkül, hogy kevesebb forintot kapnának érte. Ez javítja versenyképességüket. Az export valóban megugrott az elmúlt fél évben, ami alátámaszthatja ezt a vélekedést.
A másik parton állók szerint nem a forint árfolyama mozgatja a folyó fizetési mérleg hiányát, sokkal inkább az európai konjunktúra alakulása. Az IFO index, amely a német üzleti hangulatot hivatott tükrözni, az utóbbi hónapokban többször okozott pozitív meglepetést. Márpedig, ha a gazdaság növekedésnek indul Németországban, akár csak kis mértékben is, akkor az megnövekedett keresletet jelent a magyar termékek iránt.
A másik tényező a beruházásokban keresendő. Ha megnövekszik a hazánkba érkező működőtőke mennyisége, gyárépítések és bővítések formájában, akkor ez először rontani fogja a folyó fizetési mérleget, előbb ugyanis importálják a gépeket. De ezek a gépek azután működni kezdenek, és a mérleg duplán javul.
Abban az esetben, ha a befektetők az első elmélet mellett teszik le a voksukat, az azt jelenti, hogy a folyó fizetési mérleg csak a forint gyengülésével állítható helyre. Ezzel szemben a második eset már megnyugtatóbb, elég várni a német fellendülésre. A 4,2 százalékos szerda reggeli GDP-adat szerencsére a második vélekedést támasztja alá.
Mikor érdemes valutát venni?
A befektetők aggodalmainak másik fő forrása a költségvetési hiányban keresendő, hiába mondja ugyanis minden kormánypárti politikus, hogy meglesz a GDP-arányos 4,6 százalékos hiány, a számok makacsul mást ígérnek: az első öt hónapban elértük az egész évre tervezett hiány 70 százalékát. A piac szemmel láthatóan nem hiszi el a kormány kijelentését, miszerint nem érkezik meg a nyár végén a második Draskovics-csomag, és csak választási kampány részének tekinti a „nem lesz megszorítás” jellegű ígéreteket. Ha azonban valóban nem lesz megszorítás, akkor a piac bizalma egyik pillanatról a másikra meginoghat, és a forint- és a kötvénypiac újra gyengülésnek indul.
A befektetők rögtön az EP-választások után látni szeretnék a költségvetés jövőjét. Ha tehát júliusban vagy augusztusban megyünk nyaralni, akkor érdemes 250-251 forintos euró-középárfolyam közelében lévő kurzuson váltani valutát. Ennél a szintnél erősebb forint igen valószínűtlen, mivel az MNB el szeretné kerülni, hogy ismét vészesen közel kerüljünk a sáv széléhez. A gyengülés lehetősége viszont benne van a pakliban. Ha a kormány csalódást okoz a befektetőknek, és a folyó fizetési mérleg hiánya sem indul javulásnak, azt a befektetők eladással fogják büntetni. Egy ilyen rossz szcenárió szerint viszont a nyaralás is többe kerülhet.
