A tavaly május vége óta tartó folyamatos csökkenés után a befektetési alapok piacán az elmúlt hónap meghozta a régóta várt fordulatot. Kilenc hónap után először lehet beszámolni növekvő vagyonról, bár maga a növekedés mértéke még nem volt számottevő, a Bamosz friss kimutatása alapján mindössze 1,1 százalékot tett ki.
Bővülő kínálat
Meglehetősen nagy aktivitást mutatnak a termékfejlesztés terén az alapkezelők: márciusban hét új alap kibocsátására került sor, a pénzpiaci alapokat kivéve minden befektetési kategóriában bővült a kínálat. Az áprilisi újdonságokról is sok minden kiszivárgott már, a hírek szerint több új garantált alap startol. A jövő héten (április 15-én) kezdődik (és május 5-éig tart) például a HVB-csoport második tőkegarantált alapjának (a CA Tőkegarantált Alap 2 nevű alap) jegyzése. A hároméves zártvégű konstrukció több újítást hoz: például nem használnak hozamplafont (a megcélzott nemzetközi tőzsdék emelkedésének 50-150 százaléka közötti hozamot fizetik ki), valamint a megszokott tőzsdeindexek (S&P 500, Dow Jones EuroStoxx 50) mellett a japán Topix-ra is kötnek opciókat. A devizában megtakarítani szándékozók további két garantált alap közül válogathatnak: hamarosan indul ugyanis a K&H Dollár Fix és a Euró Fix 2 tőkegarantált alapok jegyzése is. A K&H Alapkezelő a tőke és hozamgaranciát is nyújtó forintos alapcsaládját is további darabbal bővíti: K&H Fix Plusz 5 néven megint indul egy zártvégű alap jegyzése.
A tavaly november végi kamatemelés a kötvényalapok esetében három hónapon keresztül szinte pánikszerű pénzkivonáshoz vezetett. Ennek fényében a márciusi relatíve csekély mértékű csökkenés kifejezetten kedvező eredménynek számít, melyet ráadásul teljes mértékben semlegesíteni tudott a pénzpiaci alapok növekedése.
A pozitív fordulatot jelzi, hogy közel 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt a pénzpiaci alapok vagyona, míg a kötvényalapok esetében a korábbi hónapok rendre 10 százalékot meghaladó mértékű csökkenése után már „csak” 4,1 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Összegét tekintve a két alaptípus esetében szinte megegyező mértékű vagyonváltozás ment végbe, a pénzpiaci alapok növekedése már ellensúlyozni tudta a kötvényalapok csökkenő vagyonát.
Igazán azok a befektetők jártak persze jól, akik közvetlenül a kamatemelés után vásároltak be pénzpiaci vagy kötvényes formák jegyeiből, ők mostanra többszámjegyű hozamokat realizálhattak. Az utóbbi hetekben már inkább inflációközeli nyereségeket tudnak ezen konstrukciók kezelői elérni, lényegesen nagyobbat lehetne “szakítani” a részvényalapokban.
Arányeltolódás
Dinamikusan, 5,5, illetve 5,7 százalékkal nőtt egy hónap alatt a BAMOSZ tagok kezelésében lévő pénztári és egyéb portfoliók vagyona, a leggyorsabb növekedés ezen belül is a magánnyugdíj-pénztáraknál volt tapasztalható (6,3 százalék).
Mindezek eredményeként a teljes kezelt vagyon márciusban összességében 3,8 százalékkal tudott nőni, meghaladva a 2100 milliárd forintot, ami egyben új rekordot is jelent. Mindez ugyanakkor jelentős súlyponteltolódáshoz is vezetett: a kezelt vagyonon belül jelenleg több, mint 60 százalékot tesz ki már az egyéb vagyonkezelési tevékenység aránya.
Az elmúlt hónapban jelentősen, közel 35 százalékkal ugrott meg a vegyes alapok, ezen belül is a nemzetközi vegyes alapok vagyona. Ezzel szemben szolid (1,4 százalékos) növekedés volt csak tapasztalható a részvényalapok összvagyonában, ami a tőzsdei boom-ot látva meglepőnek tűnik. Az alapok befektetőinek fantáziáját a jelek szerint nem ragadta meg különösebben a részvényárak hihetetlen ütemű emelkedése, pedig volt olyan részvényalap, amelyik az elmúlt egy hónap alatt csaknem 75 százalékos hozamot ért el.
Régi rossz szokásához híven a többség megint csak a múltbeli hozamadatokra támaszkodva majd 2-3 hónap múlva győződik meg a részvényes portfóliókban rejlő hozamlehetőségekről. Ki tudja, hogy akkor viszont már nem az eladás lenne-e a jobb stratégia… 
