 |
Jóllehet, a szocialista-liberális oldal annak idején azt ígérte, hogy folytatja a Széchenyi Tervet, kibővíti az otthonteremtési támogatást, még több támogatást ad a gazdáknak, csökkenti a diákhitel kamatát, a valóságban mindennek az ellenkezője történt – hangoztatta nemrégiben az ELTE egyetemi kongresszusi központjában megtartott évértékelő beszédében Orbán Viktor. A volt miniszterelnök a saját kormányzása idején bevezetett kedvezmények továbbvitelét hiányolta, illetve számon kérte az ígéreteket az utódain. Az általa vezetett ellenzéki párt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség pedig a honlapján úgynevezett diákhitel-kalkulátorral mutatja ki azt, hogy az emelkedő kamatok miatt megváltozó feltételek milyen veszteségeket okoznak a diákoknak. Pokorni Zoltán alelnök egy közelmúltbeli tájékoztatón mindezek alapján vészjósló képet festett a hitelfelvevők elé: szerinte mintegy kilenc évvel hosszabb ideig tart a hitel visszafizetése, azaz – mint kifejtette – a szocialista kormány “jóvoltából” 5 millió forint helyett 13 millió forintra nő a visszafizetendő öszszeg, s 20 év helyett 29 évig törlesztik a hitelt az adósok.
Nos, a (rém)hír igaz, egy feltétellel persze – amit a Fidesz honlapja is csak az apró betűs részben tesz hozzá mindehhez -, ha a diákhitelnek a tavalyi forintspekuláció és az azt követő sorozatos jegybanki kamatemelések hatására megnövekedett kamata a jövőben nem mérséklődik, vagyis a következő pár évre is a jelenlegi 12,5 százalékos alapkamatra rendezkedne be az ország.
DRÁGULÓ KÖLCSÖN. Az persze kétségtelen, hogy a megváltozott körülmények hatására a diákság – amelynek egy része a kölcsöntípus bevezetésekor még a felvett és csak később törlesztendő összeg esetleges időközbeni befektetésén ötletelhetett – most közvetlenül a saját bőrén is megérezhette a piac kedvezőtlen változásait. Olyannyira, hogy a pénzzel való spekuláció helyett egyesekben komolyan felmerült a kölcsön felfüggesztésének vagy esetleg felmondásának a gondolata is. A tavaszi félévben ugyanis a korábbinál 2 százalékponttal magasabbra, 11,95 százalékra tette a konstrukció kamatát a Diákhitel Központ (DK), Rt., ezzel egy év alatt alaposan megdrágult a kezdetekkor 9,5 százalékon kínált hitel.
A nagyarányú kamatemelést az tette szükségessé, hogy az elmúlt egy évben megemelkedtek a központ forrásköltségei, vagyis a diákhitelek fedezetéül szolgáló tőkét is a korábbinál jóval drágábban lehetett beszerezni. Míg a tavaly júniusi kamatemelés előtt a DK Rt. 6,5-8,5 százalékos kamatra kapott kölcsönt a pénzintézetektől, addig a szeptemberben meghirdetett 69,5 milliárd forintos kötvénykibocsátási programjának első aukcióján csak 8,52 százalékos átlagos éves hozamon sikerült eladnia 10 milliárd forint össznévértékű kötvényt. Októberben 8,38 százalékos szint alakult ki, decemberben pedig – az újabb jegybanki döntés után – már csak 11,73 százalékos átlaghozam mellett sikerült az értékesítés. A vételár persze még így is nagyon kedvező, hiszen a túljegyzésnek és a papírok mögött álló állami garanciának köszönhetően a DK Rt. alig 20 bázisponttal a hasonló futamidejű államkötvények hozama fölött tud pénzt bevonni. A forrás drágulásának azonban szükségképpen meg kell jelennie a diákhitel árában is, hiszen a konstrukcióra vonatkozó kormányrendelet szerint a kölcsön kamatát elsősorban az előző kamatperiódus – jelen esetben a 2003. szeptember elseje és 2004. január 31-e közötti forrásköltségek határozzák meg, ezen fölül legfeljebb 4,5 százalékban lehet érvényesíteni a kockázati prémiumot a vissza nem fizetett összegekre, valamint a működéssel járó költségeket. (A központ a hitelkamatban jelenleg 2 százalékos kockázati elemet érvényesít, és e tanévtől él először azzal a kormányrendeletben biztosított lehetőséggel, hogy a hitel árába részlegesen – jelenleg 0,33 százalékos mértékben – belefoglalja a működési költségeket is. A 2003. évi költségvetési törvény alapján további 400 millió forint támogatást nyújt az állam is.)
 |
NINCS PÁNIK. A kamatemelés után Csillag Tamás vezérigazgató igyekezett megnyugtatni az ügyfeleket, amikor azzal érvelt, hogy az a törlesztő részleteket nem növeli, és a futamidő is legfeljebb néhány hónappal, számításaik szerint átlagos esetben 10 évenként 4 hónappal lesz hosszabb. A havi részletek összegét egyébként sem a hitel kamata, hanem – a konstrukcióból adódóan – az ügyfél jövedelme határozza meg. A törlesztés első két évében az érvényben lévő minimálbér 6 százalékát kell fizetnie, később pedig ugyanekkora arányt kell erre szánnia a tényleges fizetéséből. (A minimálbér január elsejei emelése így most a törlesztő részleteket 180 forinttal, 3180 forintra növelte.) Őri András, a DK Rt. kommunikációs igazgatója szerint egyébként a változások bejelentése egyáltalán nem okozott pánikot az ügyfelek körében. Egyrészt nem változott szignifikánsan az egyáltalán nem vagy csak késve fizetők száma: alig 800-900 ügyfélnek van félévesnél hosszabb, s csupán 18-nak egy éven túli elmaradása, akik ráadásul az utolsó felszólításra már mindannyian fizettek. Az ügyfélszolgálaton ráadásul a slágerkérdés továbbra is az, mikor folyósítják az első részletet, és legfeljebb néhány érdeklődő próbált informálódni a szerződés esetleges felmondásáról vagy a folyósítás felfüggesztéséről. Utóbbit bármikor, büntetés nélkül lehet kérni, a szerződés felmondása azonban azzal jár, hogy a kamatokkal növelt tartozást egy összegben, 15 napon belül le kell szurkolni. Ez persze elég elrettentő erővel bír ahhoz, hogy a magasabb kamat mellett is, ha félősek, inkább fölfüggesszék a folyósítást, vagy ha bátrabbak, továbbra is éljenek a legfeljebb öt tanulmányi éven át járó, évente maximum 250 ezer forintos hitellel. A diákok reménykedhetnek abban is, hogy az euró-zónához közelítő Magyarországon hosszú távon nem marad ilyen magas szinten a jegybanki alapkamat és az állampapír-piaci hozamszint, vagyis a diákhitel kamata is nagy valószínűséggel mérséklődhet.
