 |
| Lengyel katona Irakban. Megérte? |
Egy-egy török, jordániai, szaúdi, illetve kuvaiti cég kért ajánlatot, de a négy közül három inkább csak a magyar vállalkozás által ajánlott árakat akarja megismerni – meséli tapasztalatait egy Közel-Keleten rutint szerzett cégvezető. Az sincs kizárva, hogy magára a termékre, eljárásra kíváncsiak, szeretnék azokat felhasználni a saját üzleteikben. Van azután olyan is, hogy egy nagyobb megrendelést (ha akad ilyen) az ésszerű ár feléért vállalnak el a helyiek, majd a munka végéhez közeledve derül ki, mégsem lehet a nyomott árból teljesíteni azt.
Érdemes tehát elővigyázatosan kezelni azokat a pozitív tapasztalatokat, amelyekkel a január végén zárult Rebuild Iraq 2004 kiállításon részt vevő 17 magyar cég legtöbbje hazaérkezett. Az optimista nyilatkozatok az élénk érdeklődésnek szólnak, ám érdekes módon a kiállítás címkéje ellenére inkább a kuvaiti, iráni üzleti körök jelenléte volt a meghatározó, amelyek a korábbi kereskedelmi kapcsolatokat szeretnék feléleszteni, s a háború előtti szerepüket visszaszerezni. Konkrét üzletkötés magyar részről egyáltalán nem volt, noha a cégek legtöbbje 3-4 esetben ígéretes partnerekkel vette fel a kapcsolatot, s akad közöttük olyan is, amely előrehaladott üzleti tárgyalásokat folytat a szállítások megkezdéséről, illetve amelynél kizárólagos forgalmazási jogok megvételéről érdeklődtek a régió cégeinek képviselői.
| Magyar cégek a Rebuild Iraq 2004 kiállításon |
• Agroinvest Kft. • Autospare Kft. • Carant Antenna Kft. • Dio Optica Kft. • EVIG Kft. • FCI Furukawa Kft. • Flour Milling Machinery Kft. • GB-GANZ Fűtésrendszerek Kft. • Ganz Transelektro Kft. • Graboplan Kft. • Kis Installations Kft. • Laserbit Communications Kft. • Pipeline Construction Rt. • Rotary Fúrási Rt. • Rotherhu Kft. • Scan House Kft. •Tapasztó Optic Kft.
Forrás: www.rebuild-iraq-expo.com |
|
ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ. A Közel-Keleten már komolyabb tapasz-talattal rendelkező magyar vállalkozások vezetői azonban nemcsak a bevezetőben ismertetett, az arab kultúrában egyébként egyáltalán nem különlegesnek számító jelenségek miatt szkeptikusak. Nagy András, a hazai cégek közül egyedüliként Irakba szállító Larus Holding (Figyelő, 2004/1-2. szám) vezérigazgatója szerint azonban eléggé kezdetleges, előkészítő szakaszban tart az iraki újjáépítés ügye. A közvetlenül az amerikai csapatok nagy beszállítóinak dolgozó Larus vezetője szerint, ameddig a hírekben szinte naponta újabb terrortámadásokról hallani, addig nem meglepő, hogy a beruházók nem kezdik el a komolyabb fejlesztéseket. Most lényegében kizárólag a katonai ellátó rendszerek telepítése folyik, az igazi nagy üzletre, a beruházások nagyobb hullámára még világszerte várniuk kell a cégeknek. A terrorizmus és a fosztogatások (ki tudja, mikori) lecsengését követően pedig továbbra is ott marad a nagy, immár gazdasági természetű veszély, az úgynevezett nyitva szállítás problémája. Az előleg, előre fizetés, vagy banki garancia nélküli nagyobb értékű szállítás több mint kockázatos. “Amennyiben egy ottani, nem leinformálható megrendelő ilyen üzletet ajánl, azt jobb, ha elkerüljük” – tanácsolja Nagy András.
| Ingoványos sivatag |
| Tavaly márciusban egyedül Varsó csatlakozott Washington és London Szaddam Huszein-ellenes katonai koalíciójához, s a lengyel fővárosban most úgy vélik, hogy ha lengyel életeket kockáztat az Egyesült Államok iraki céljai elérése érdekében, a vállalkozás hasznából is megilleti őket egy méltányos rész. Mindennek nyomatékosítása érdekében utazott január utolsó hetében Irakba öt lengyel minisztérium és mintegy 400 vállalat magas rangú képviselője. Csakhogy kérdés, Irak jelenlegi helyzetét látva valójában mire számítanak. (Persze, a válasszal mások is adósak: vajon miben bíznak például annak a 25 cseh, illetve tucatnyi török, ománi és egyéb cégnek a képviselői, akik a lengyel küldöttséggel egy időben néztek körül Irakban?) Fényévnyi ugyanis a távolság egy szerződés aláírása, annak sikeres megvalósítása és a mindezért járó összegnek a bankszámlára való megérkezése között. Sőt, miként minapi írásában a Warsaw Business Journal is rámutat: ha a mai amerikai vonakodást leküzdve Irakban valaha közvetlen választásokat tartanak, és Washington kinevezettjeit eltávolítják az ország éléről, a most megkötött szerződéseket egyik napról a másikra felbonthatják. Akkor vajon a lengyel cégek honnan remélhetnek majd kártérítést? – teszi fel a kérdést a hetilap. |
|
A realitások tehát borúsabbak, mint a propagandisztikusan meghirdetett tervek. A washingtoni kormányzat például 18 milliárd dollárt szán az iraki újjáépítésre, s az amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal, az USAID több szállítóval összesen 2 milliárd dollár értékben, a hadsereg legnagyobb beszállítói közt jegyzett Bechtellel pedig ugyanekkora összegre tavaly már szerződést is kötött. Ezzel, nagyságrendjét tekintve, az újjáépítési segélyprogram a világháborút követő Marshall-segély mögé zárkózott fel. Egyes tengerentúli szirénhangok szerint ez még csak a kezdet, mert a következő évtizedben akár a 150 milliárd dollárt is elérhetik az újjáépítési pénzek – Amerika számára. Ugyanakkor a magyar szakértők szerint már annak is örülni kell majd, ha éves szinten 40-50 millió dollárnyi megrendeléshez jutnak a hazai cégek.
ESÉLYEK. A hetvenes-nyolcvanas években Irakban igen aktív, azonban onnan 15 éve kivonuló magyar cégeknek így elsősorban az energetikai területen (Ganz Transelektro Rt.) és a kőolajszektorban, például olajkutak felújításában (Rotary Fúrási Rt.) van esélyük. E mellett az élelmiszer-tárolás és -feldolgozás, a vízellátási rendszer kiépítése, felújítása, más építőipari feladatok során, illetve egyes speciális területeken, például a távközlésben (például Laserbit Kft., Carant Kft.) juthatnak szerephez. Az Irak Programigazgató Irodánál eddig a Ganz Transelektro, a NOVUM-FÉG, valamint a katonai biztonsági területen érdekelt HMEI Rt. és a ProPatria jelentkezett.
