 |
| A Varsói Egyetemen. Legkevésbé a diplomásoknak okoz gondot az elhelyezkedés. |
Egy év alatt csaknem 4 százalékkal csökkent a munkanélküliség Szlovákiában: a legfrissebb adatok szerint a rátát mára 15 százalék alá szorították. Az ellenzéki politikusok és számos független szakember szerint azonban ez elsősorban a nyilvántartási rendszer szigorításának köszönhető, nem pedig annak, hogy új munkahelyeket sikerült teremteni. Az egyik legnagyobb problémát továbbra is a fiatal pályakezdők helyzete okozza. Egy friss felmérés alapján a végzős fiatalok fele az idén nem tudott elhelyezkedni, s így a munkaügyi hivatalok nyilvántartásába került.
A pályakezdő fiatalok munkanélküliségének legfőbb oka, hogy szakképzettségük nem kurrens a munkaerőpiacon. Az iskolák nem reagálnak rugalmasan a piaci követelményekre, olyan munkákra készítik fel a diákokat, amelyre a gyakorlatban nincs igény. A legnehezebben a mezőgazdasági, az építőipari és a gépészeti iskolák végzősei tudnak elhelyezkedni.
BRIT MINTA. A kormány az idén külön programot dolgozott ki a fiatal pályakezdők munkavállalásának segítésére. A 2004 januárjában életbe lépő törvény alapján az állam támogatást nyújt azoknak a vállalkozóknak, akik munkát adnak a hátrányos helyzetű munkanélkülieknek. Ezek között a törvény első helyen említi azokat a fiatalokat, akik az iskola befejezése után nem tudtak elhelyezkedni. A brit minta alapján kidolgozott és elfogadott foglalkoztatottsági törvény emellett aktív hozzáállást vár el maguktól a munkát keresőktől is. Azok a fiatalok, akik bizonyíthatóan munkát keresnek, anyagi támogatást igényelhetnek, de pénzbeli segítségre számíthatnak azok is, akik hajlandóak elköltözni jobb elhelyezkedéssel kecsegtető vidékre.
Lengyelországban sem könnyű ma egy pályakezdőnek. “Munkát nagyon nehéz találni, ám annál könnyebb elveszíteni” – mondja egy lengyel egyetemista diáklány. A munkaerő-piaci helyzet problematikus, a munkanélküliség eléri a 18 százalékot, ami az egész lengyel társadalmat komoly kihívások elé állítja. Az álláshiány azonban mégis a fiatalokat sújtja leginkább: a 18-30 éves generációnak több mint egyharmada van munka nélkül. Európában egyedülálló módon Lengyelországban a népesség 20 százalékát teszik ki a fiatalok, s a demográfiai csúcs mellett a kellő tapasztalat, illetve szakképzettség hiányában is hátrányos helyzetbe kerülnek a munkáért folyó éles versenyben. Az esélyeket nyilvánvalóan javítja a magasabb képzettség, a legkevésbé a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek okoz gondot az elhelyezkedés.
A kor követelményeit felismerve, a tanulni vágyók hada rohamozza az infrastruktúra és a tanári kar bővítéséhez kellő anyagi forrással nem rendelkező felsőoktatási rendszert. A keresletet a magánoktatás igyekszik kielégíteni, a magáne-gyetemek és főiskolák gomba módra szaporodnak az országban, amelyekben többnyire az állami intézmények oktatói dolgoznak másodállásban. Ezzel ugyan az esélyegyenlőség immár megkérdőjelezhető, hiszen tetemes összeget kell annak a diáknak befizetnie, aki nem tudja teljesíteni az állami iskolák felvételi követelményeit, vagy már nem fér bele az állami keretbe; viszont esélyei valamelyest nőnek az állások piacán.
A képlet ennyire nem egyszerű, a piaci kereslet-kínálat ugyanis az oktatási rendszer gyors változását is feltételezi. Így amíg ma a lengyel hallgatók 60 százaléka közgazdász, jogász vagy nyelvszakos diplomával végez, addig a műszaki fejlesztésekhez elengedhetetlen elektronikai mérnökök, informatikusok aránya alig több 3 százaléknál. Problémák vannak a szakmunkáskép-zésben is. Amíg a rendszerváltás előtt a mezőgazdaság és a nehézipar (bányászat, kohászat) vették fel a munkaerő legna-gyobb részét, addig ma már az ebben a szakmában végzett fiatalok esélyei csekélyek, a két ágazat lassú hanyatlása folytán. Annál nagyobb lenne a szükség a feldolgozóiparban, illetve a szolgáltatások terén új munkaerőre, a megfelelő képzettség hiányában azonban nem mindig találni ilyet.
Az államnak pedig a szűkös lengyel költségvetésből szociális támogatásra, a mobilitás javítására, illetve átképzési progra-mokra kevés pénz futja, a munkanélküliségi helyzet megoldását is inkább a lengyel vállalkozói hajlamtól várják. Tavaly indult el az “Első munka” kezdeményezés, amelynek keretében kedvez-ményes hitelt vehetnek fel az önálló vállalkozásba kezdő fiatalok, akik így saját álmaikat válthatják valóra.
