 |
Fekete esztendőként vonul be 2003 az állampapírpiac történetébe. A befektetőknek immáron szembe-sülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az állampapírokon, illetve az ezen instrumentumokból feltöltekező befektetési alapokon is lehet veszíteni. Az idén ugyanis a pénzpiaci folyamatok következtében rendkívül hektikusan mozgott az állampapírok árfolyama. Míg az év elején a forint erősödésére játszó spekuláció hatalmas hozamesést hozott, a nyár eleji hozamemelkedések és a jegybanki kamatszigorítások, valamint a november végi további hozamnövekedés a gazdaság rossz teljesítőképességével magyarázható forintgyengülés következményei. Az alacsony hozamszint (és magas kötvényárfolyamok) mellett állampapírt vásárló befektetők a jelenlegi magas hozamok (és alacsonyabb árfolyamok) idején csak a kivárást választhatják, ha nem akarnak veszteséggel kiszállni ezekből a papírokból. Akinek viszont készpénzre van szüksége, és rosszkor vásárolt, az bizony kénytelen szembenézni azzal, hogy “már az állampapírban sem lehet bízni”.
 |
SZERENCSE KÉRDÉSE IS. Persze az sem mindegy, hogy milyen futamidejű papírt választott valaki egy évvel ezelőtt. Aki például folyamatosan 3 hónapos diszkontkincstárjegyet vásárolt az elmúlt 12 hónapban, az éves szinten 8 százalékos hozamhoz jutott. Aki viszont egy éve az államkötvényre szavazott, az a befektető egy 3 éves futamidejű papírral most – a kamatokkal együtt is csupán – 0 százalék körüli nominális hozamot ért el, a reálhozam pedig erősen a negatív tartományban található.
Milyen kötvényeket érdemes tehát választani e bizonytalan helyzetben? Vonzónak tűnhet, ha 10,5-11,0 százalék körüli hozammal kecsegtető, 1 év múlva lejáró papírt választunk – hiszen a jövő évi infláció még a legpesszimistább becslések szerint sem lehet több 7 százaléknál -, a szakértők most mégis a rövid, 3 vagy 6 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyeket ajánlják az óvatosabb befektetőknek. Elemzői vélemények szerint ugyanis 2004 eleje újabb hozamemelkedést hozhat a kötvénypiacon, a szereplők jó része ugyanis nem bízik abban, hogy a kormány valóban végrehajtja az eltervezett megszorításokat. Ám ha tetőzik az infláció, a trendfordulót követően már érdemes lehet hosszabb futamidejű papírt választani. E módszer tehát a piac folyamatos figyelését követeli meg a befektetőktől.
 |
Nem kellett csalódni viszont a másik biztonságosnak kikiáltott befektetéstípusban, a bankbetétben, dacára annak, hogy a rendkívül hektikusan mozgó forintpiac következtében a kamatok is széles skálán mozogtak föl s alá az elmúlt egy évben. Ha például valaki 2002-ben még november végén, vagy december első napjaiban kötötte le egy évre a pénzét, akkor a későbbi hónapokhoz képest még szép, 9-10 százalékos kamatra tehetett szert a futamidő végén. Ez a novemberi, 12 havi 5,6 százalékos infláció mellett 4 százalék körüli reálhozamot eredményezett. Nem sokkal később, 2002. december második hetétől azonban már csak 6,5 százalék körüli kamaton köthettük le a pénzünket egy teljes évre, mivel a jegybank november közepén megkezdte az alapkamat csökkentését. Bár még nem ismerjük a decemberben mért 12 havi inflációt, az már sejthető, hogy a 6,5 százalékos tavalyi kamat gyakorlatilag 0 százaléknyi, esetleg igen szerény reálhozamot testesít meg.
 |
Valamivel jobban járhatott az, aki a bankok által preferált és emiatt általában a legmagasabb kamatszintet fizető, 3 hónapos lekötést választotta, és azt a lejáratkor rögvest meg is újította. Az elért hozam éppen a hektikus kamatmozgások okán a lejárattól és a megújítás időpontjától függ. Aki például a jegybank nyári kamatemelése után döntött ismét a banki befektetés mellett, az a 3 hónaponkénti lekötés jutalmaként már 7,5 százalékos hozamhoz juthatott egy év alatt, míg az emelkedést éppen megelőzően végrehajtott újbóli lekötés csak 7 százalékot eredményezett.
BIZTOSNAK TŰNŐ BETÉTEK. A jelenlegi bizonytalanságban nehéz megmondani, mihez kezdjünk megtakarításainkkal, ám a bankbetét, amely előre meghatározott, biztos hozamot ígér, várhatóan továbbra sem okoz majd csalódást az óvatos befektetőknek. Az egyéves és a rövid távú lekötésekre kínált kamatok között ugyan akár 1-2 százalékpontos eltérés is lehet, de ha valaki nagy biztonságra törekszik, annak érdemes lehet az egyéves lekötést választani. Igazán impozánsnak tűnnek ugyanis a 10 százalék körüli ígéretek a legfeljebb 6-7 százalékra várt inflációhoz viszonyítva. Viszont a lejárat előtti pénzfelvétel azzal jár – a banki lekötés jellemzőjeként -, hogy le kell mondanunk a kamat nagy részéről vagy egészéről.
 |
Ezzel szemben az állampapír-befektetésekből bármikor kiszállhatunk, itt viszont az éppen aktuális hozamszintektől függ, hogy jól vagy rosszul járunk-e. Ezért, ha nem tudjuk, hogy mikor lesz szükségünk készpénzre, betéteknél, állampapíroknál egyaránt érdemes a 2-3 hónapos lekötést választanunk, amikor pedig elindul a kamatok csökkenése, még mindig áttérhetünk hosszabb futamidőre. Noha a bankok ma már viszonylag gyorsan reagálnak a jegybanki kamatváltoztatásokra, egy szemfüles befektetőnek mindig van néhány napja, hogy átcsoportosítsa a pénzét. Ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy például egy esetleges betétfeltörés mekkora veszteséget okozhat.
Azt is érdemes nagyító alá venni, hogy a jelenleg nem túl népszerű devizabetétek mennyit hozhatnak egy év alatt. A végeredmény felemás, attól függően, hogy milyen pénznemben tartottuk a megtakarítást. Míg az eurón egy év alatt 14 százalékos, a svájci frankon pedig 6 százalékos hozamot lehetett elérni, a dolláron már 7 százalékot bukhattak a befektetők. A jövő pedig itt is bizonytalan. Szakértők szerint mindazonáltal érdemes lehet most devizát tartani, ugyanis a jelenlegi árfolyamhoz (263 forint/euró) képest gyengülhet a hazai fizetőeszköz, ami hozhat egy keveset a konyhára a devizatulajdonosoknak. Itt is a trendfordulót kell kivárni a visszaváltáshoz.
 |
BUX-SIKER. Igazából nem lehet panaszra okuk azoknak, akik 2003 elején a hazai részvénypiacot választották befektetési terepnek. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX lapzártánkkor 15,5 százalékkal állt magasabban, mint az év első kereskedési napján. Ám közelebbről szemlélve a börze eseményeit, némi csalódást érezhetünk, hiszen október közepén még 27 százalékos emelkedést tükrözött a mutató. A nyár derekától ugyanis a külföldi befektetők, akik már addig is nagy lendülettel portyázgattak a közép- és kelet-európai tőzsdéken, a magyar piacot szemelték ki maguknak, s nálunk kezdtek nagyobb bevásárlásba. A BUX így az ősz elejére behozta a többi indikátor mögötti lemaradását. E szerencsésebb periódusban a Mol és az OTP volt a befektetők két favoritja.
Októbertől azonban lemorzsolódás vette kezdetét, s az év végén a meghatározó tőzsdeindexek közül már csak az angol FTSE indexnél volt impozánsabb a pesti emelkedés. Mostanra mindkét korábbi sztárpapír kurzusa alaposan megtépázódott. A bankrészvényt a jegybanki kamatemelések érték csapásként, míg a Mol esetében, az állami csomag privatizációja körüli bizonytalanság, illetve a lengyel PKN-nel kapcsolatos esetleges fúziós lehetőségek bizonytalansága vetette viszsza a kurzust. Noha e két papír így is a BUX átlagának megfelelő mértékű teljesítményt nyújtott, az év végi zárómérleget a blue chipek közül a Richter csinosította leginkább. A gyógyszercég árfolyama december közepén 64,4 százalékkal volt magasabb, mint az év elején, igaz, a néhány héttel korábban felállított csúcs ennél is magasabb volt.
 |
FAVORITOK. A cégeredmények önmagukban nem indokolják az árfolyamok esését, az év végi BUX-csökkenés fő oka a magyar fiskális és monetáris politika egyensúlytalansága. Az árfolyamok komolyabb emelkedésével mindaddig nem is lehet számolni, amíg a monetáris intézkedésekkel elszipkázzák a likviditást a részvénytőzsde elől, s a gazdaság nem kerül újra stabil pályára. Mindazonáltal az elemzők optimisták, arra számítanak, hogy a magyar gazdaság működési peremfeltételei stabilizálódnak, ezzel a piacok megnyugszanak, s az ország uniós csatlakozása is élénkítheti a piacot egy-egy kizárólag az uniós piacokra invesztáló befektetési alap bevásárlásának köszönhetően. A részvények közül a jövő évi favorit – a múlt havi megingások ellenére – a Mol lehet, miközben a Matáv is ledolgozhat lemaradásából; a gépipari részvények szintén a nyertes oldalra kerülhetnek. Az OTP árfolyamát a kamatszint alakulása és a lakáshitelek további sorsa alakítja. A Richter komoly dilemma elé állítja a befektetőket: az idei kiugró teljesítmény alapján joggal lenne várható korrekció (némi kurzuscsökkenés), s már az állami csomag esetleges piacra dobása is letörheti az árfolyamot, miközben például a Forbes magazin a 2004-es sztárpapírok közé válogatta a magyar gyógyszercég részvényeit. A jellemzően osztalékért vásárolt részvények – a Démász és a Zwack – árfolyamát csak a csökkenő jegybanki kamatláb hajthatja felfelé. Egy ilyen lépés azonban valószínűsíthetően a piac egészére is jó hatással lenne.
Noha a befektetési alapok összességében nem zártak túl jó évet – a 2002-es 34 százalék nettó eszközérték-növekedés után az idén csupán 8,8 százalékkal gyarapodtak, a részvényalapok – a tőzsdeindex lendületes mozgását követve – nem hagyták cserben befektetőiket. A teljesítmények azonban igen erősen szóródnak a BUX-emelkedés mértéke körül. Számos alap például 5 százalék körüli hozamot ért el, de bőven voltak 10 százalék feletti produkciók is. E mellett akadnak olyan kiugró teljesítmények, mint például a ConCorde részvényalapjáé, amely 24 százalék feletti hozamát elsősorban a portfóliójában lévő méretes Brau-csomagnak köszönheti, e papír árfolyama ugyanis közel megháromszorozódott az idén.
SZÉP JÖVŐ? Összességében azok az alapok jártak jól, amelyek a BUX fellendülésére apellálva alaposan feltöltött részvény-portfólióval indultak neki az évnek. A szakértők pedig, bízva a pesti parkett további jó teljesítményében, a hazai részvényalapoknak szép jövőt jósolnak 2004-re. A nemzetközi részvényalapok is jó befektetésnek bizonyultak az idén, köszönhetően a nemzetközi részvényindexek jó teljesítményének, sőt, a forint gyengülése is a nemzetközi alapok “forintteljesítményét” javította.
Az állampapíralapok háza táján viszont a befektetők többségét siralmas kép fogadja. A csaknem megduplázódó jegybanki alapkamat az állampapírhozamokat az év folyamán 6 százalékkal apasztotta, komoly veszteséget okozva ezzel a hosszabb lejáratú állampapírokat vásárló kötvényalapok tulajdonosainak. A kötvényalapok többsége pedig 0 és 3 százalék közötti mértékben veszített az értékéből. Hasonló helyzetbe a befektetők az utóbbi időben nemigen kerültek. Mindazonáltal az elemzők optimisták a jövő évet illetően: szerintük a jegybanki alapkamat csökkenésével a kötvényalapok teljesítménye javulhat, és ebben az esetben 2004-ben már nem kell hasonlóan gyászos teljesítményre számítani.
Az öt hazai ingatlanalapnál a befektetők a 2002-esnél kissé alacsonyabb – 8,0 és 12,6 százalék közötti – hozamokat láthatnak, s ez még mindig magasabb az inflációnál és az átlagos jegybanki kamatnál is, miközben az átlagos ingatlanpiaci hozamoktól sem marad el. Az utóbbi piacon jövőre várható 8-10 százalékos áremelkedés az ingatlanalapok számára egy újabb jó évet vetít előre.
