Gazdaság

Csocsó és csip

Fiatal csapat, közvetlen vezetők jellemzik a második helyezést elért debreceni vállalatot.


Csocsó és csip 1
Ábrahám László

Nagy költségcsökkentést hajtott végre a National Instruments logisztikai osztálya, s az amerikai központtól több ezer dolláros jutalmat kaptak. A részleg dolgozói azonban úgy döntöttek, ezt a pénzt nem osztják szét egymás között, hanem közös céges ökörsütést szerveznek belőle.

A példa jól illusztrálja a számítógépes csipkártyákat gyártó debreceni társaságnál uralkodó csapatszellemet. “Itt minden dolgozó normális, ami egy kisebb csoda. A cégkultúra már ki is vetné az ide nem illőket” – mondja Orbulov György termeléstervező. “Csapatszellemű, vidám természetű, nem agresszív munkatár-sakat keresünk” – magyarázza Szanyi Miklós termelési csoport-vezető, aki maga is ott ül a felvételi interjúkon. Irodai dolgozók-nál a jelentkezőnek el kell töltenie egy próbanapot leendő mun-katársai közt, s mindenki szavaz, hogy akar-e együtt dolgozni vele. Ha egy ember nemet mond, az illetőt nem veszik fel.




 Para méterek
ÁBRAHÁM LÁSZLÓ 48 éves, villamosmérnök. Korábban a Videoton ügyvezető igazgatója, majd az IBM termelési igazgatója volt. 1998-tól az Artesyn, 2001 óta a National Instruments ügyvezetője.

NINCS OSTOR. A fesztelen munkahelyi légkör egyik jelképe a csocsó. A menzán bárki játszhat munkaidőben is, a felettesek nem lógásként fogják fel. “Nem jó, ha valaki csak azért dolgozik, mert én nézem” – vallja Ábrahám László ügyvezető igazgató. “Hagynak önállóan dolgozni, és csak az eredményre kíváncsiak – meséli Diószegi Zsófia főkönyvelő -, emellett, ha kell, kapok támogatást. A jogszabályok változásáról azonnal oktatásban részesülünk.” “Jó a kapcsolatunk az anyacéggel, több fejlesztésünket átvették külföldön is” – dicsekszik Harsányi Béla programozó.

“Már a gyakorlat alatt teljes értékű munkatársként kezeltek” – mondja Varga Tamás folyamatmérnök, aki az idén végzett a főiskolán, s oktat a cég “belső egyetemén”. Álma, hogy fejlesztőként dolgozzon; a tervek szerint esetleg később Debrecenbe kerül a cég K+F központja. A társaság a vezetői pozíciókat is igyekszik belülről betölteni: sok kiválóan képzett embert vettek fel szalag mellé, a későbbi kiemelés céljából. Ám a tényleges növekedés elmarad a tervezettől, így a karrierlehetőségek is korlátozottak. “Az átlagéletkor nálunk nem éri el a 30 évet. Most megpróbáljuk ezeket az ambiciózus fiatalokat másképpen motiválni” – jegyzi meg Hajdu Judit HR-vezető. Sok dolgozónak ez az első munkahelye, így nincs összehasonlítási alapjuk. A cég ezért nyílt napokat tart, ilyenkor a hozzátartozók is bejöhetnek megnézni, hol és hogyan dolgozik gyermekük vagy párjuk.




 A legjobb munkahelyek
6-7. helyezett
6. Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei
• Árbevétele 2002-ben 2,89 milliárd forint • 3772 alkalmazott • A fejenkénti HR költségről nincs adat • Fejenként 3 óra tréning •Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb munkáltatója jórészt megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmaz. A könnyűipari cég szakiskolát is működtet, ahol több száz fogyatékos diák tanul. A vállalat kiemelt figyelmet fordít a munkavállalókról való gondoskodásra: rugalmas munkavég-zés, állandó egészségügyi ellátás és egy rehabilitációs centrum segíti a munkatársak hétköznapjait.

7. Varpex Építőipari Rt.
• Árbevétele 2002-ben 16,27 milliárd forint • 65 alkalmazott • Fejenként 73 ezer forint HR-költség • Fejenként 28 óra tréning •A cégvezetés kulcsfon-tosságúnak tartja az odafigyelést alkalmazottaira: a vezérigazgató személyesen választja ki a legráter-mettebb jelentkezőket, a vállalat legjobb dolgozóit munkájuk elismeréseként külföldi üdülésre fizetik be és fokozott figyelmet fordítanak a belső kommu-nikációra. Ennek eredményeképpen igen alacsony a fluktuáció és erős a munkatársak kötődése a céghez.

A leterheltség viszont nagy, mindenki gyakran túlórázik. Amikor legutóbb a termelésben szombaton is dolgozni kellett, magánszorgalomból irodai dolgozók és vezetők is beálltak a szalag mellé, s az ügyvezető is szerelte a csipkártyákat.

Ábrahám László maga is minden reggel körbejárja az egész céget, s ilyenkor lehet hozzá fordulni kérdésekkel. Az ügyvezető a “nyitott ajtók” filozófiáját vallja, sőt, az ő irodájának nincs is ajtaja, mert ugyanolyan boxban ül, mint a többi irodai dolgozó.

Az alkalmazottak többsége jónak találja a fizetést, különösen a hajdú-bihari viszonyok közt. A cégnél üzemi tanács működik, amely főleg a juttatásokért küzd. “Javaslatainkat egyeztetjük a HR-rel és közösen döntünk, például nemrég étkeztetőt váltott a cég, s megemelték a beiskolázási támogatást is” – számol be Lakatos Etelka anyagellenőr, az üzemi tanács vezetője.

ÉRKEZÉSI SORREND. “Itt szót lehet érteni a vezetőséggel, és minden nézeteltérést békés úton el tudunk rendezni” – mondja Majoros László raktáros. “A vezetők nem éreztetik a hierarchiát” – erősíti meg Kiss András gépészmérnök. Amikor például hétvégére ő és főnöke is haza akarta vinni a céges autót, a beosztott kapta meg, mivel előbb kérte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik