 |
| A SMART 1 terve. Feltérképezi a holdat. |
Az amerikai Holdra szállással kifulladt ez irányú kutatások mostanában mintha új lendületet kapnának: a világ különböző űrügynökségei sorra jelentik be égi kísérőnk alaposabb felfedezésére vonatkozó terveiket. Kína egyenesen űrhajósokat küldene a Holdra, India és az Európai Űrügynökség (ESA) azonban kevesebbel is megelégszik, egyelőre űrszondákkal próbál többet megtudni róla. E missziók közül alighanem az ESA projektje startol a leghamarabb: a szervezet a tervek szerint június közepén indítja útnak a Smart 1 nevű kutató szondáját.
A seregnyi új technológiát felvonultató űreszköz feladata a Hold eredetének tisztázása lesz. Abban ugyan nagyjából egyetértenek a csillagászok, hogy az égitest a Földből egy aszteroida becsapódásának hatására kiszakadt törmelékből áll össze, azt azonban még mindig nem sikerült tisztázni, hogy pontosan mikor, és hogyan történt ez a bolygónk sorsát gyökeresen megváltoztató esemény. A Smart 15 hónapos küldetése során úgynevezett röntgensugaras térképezési technikával tapogatja majd le a Hold felszínét, így minden eddiginél pontosabb térképet készít róla; az eljárás ezenkívül arra is alkalmas, hogy megállapítsák vele az égitestet alkotó elemek pontos arányát. Amennyiben ugyanis a Hold valóban a Földből kiszakadt darab, a holdkőzeteket alkotó anyagok – leginkább a vas, a magnézium és az alumínium – arányának egyeznie kell a Földön mértekkel, vagy legalábbis az évmilliárdokkal ezelőtt itt jellemző feltételezett értékekkel.
A Smart 1 speciális ionmeghajtású hajtóművét is most tesztelik először. Az ESA szerint ez az űreszközök hajtóműveinek új generációját képviseli, amely elméletben a Föld-Hold távolság sokszorosának megtételére is képes. Így az ügynökség némi módosítással a szondában használt megoldást alkalmazza majd következő nagy projektjében, a legkorábban 2010-re tervezett Merkúr-misszióban is.
