Fél perces olvasmány

Tilos kézzel írt kísérőlevelet kérni a pályázótól, hogy abból grafológus szakember a személyiségjegyekre utaló információt nyerjen a munkavállaló számára. Az egyelőre csak az Európai Unióban (EU) életben lévő tilalom oka, hogy a kézírásból olyan, a személyiségi jogokat sértő összefüggések is feltárhatók, amelyek akár az illető szexuális szokásaira is rávilágíthatnak. Ez a divat a kilencvenes évek második felében élte fénykorát Magyarországon, de szerencsére már eltűnőben van.

Hazánkban jelenleg az amerikai típusú önéletrajz a legelterjedtebb: ez a jelenből halad visszafelé, s a személyi adatok után a szakmai tapasztalatokat közli. A német típusú életrajzban ezzel szemben a személyes adatok után az iskolai végzettség következik, csak ezután a munkatapasztalatok, s a múltból halad a jelen felé.

AMERIKAI MINTA. Az amerikai mintát követi az EU által ajánlott önéletrajzi sablon is, amelyet 2002 tavaszán mutattak be Brüsszelben. Az életrajz-minta bevezetésének célja, hogy egységesítse a tagállamok munkaerő-felvételi gyakorlatát. A formanyomtatvány segítségével a pályázó irányított módon egy táblázat rubrikáiba írja be a róla szóló tudnivalókat. Itt is fordított időrendben kell felsorolni az eseményeket. Ám míg az amerikai életrajzban csak az egyes iskolák neve és a végzés éve szerepel, az EU-sablonban a tanult tárgyakat is ismertetni kell. Érdekesség, hogy a jelentkezőnek – a már ismert dolgokon kívül – számot kell adnia különleges képességeiről, kompetenciáiról, technikai ismereteiről, művészi képességeiről. Olyanokról is, amelyeket papírral nem tud igazolni. Bár az új forma csak javaslat, a tagállamok mégis fenntartásokkal kezelik a sablon használatát, hiszen ahány nemzet, annyi szokás van érvényben a munkaerő-felvétel gyakorlatát illetően. Az Európai Bizottság jövőre értékeli a projekt eredményeit, s bár a döntéshozók tudják, elfogadtatása a munkaadókkal nem lesz egyszerű, bíznak abban, hogy a sablon idővel beépül az uniós köztudatba. A 2004-es csatlakozás után elképzelhető, hogy hazánkban is elfogadottabbá válik ez a szabvány.

Egyelőre azonban nem javasolja az uniós önéletrajz alkalmazását Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. munkatársa. Mint mondja, ha valaki ilyennel próbálkozna, szinte biztos, hogy a fejvadász megkéri az illetőt, küldje át bemutatkozását az amerikai normáknak megfelelően is. Szerinte az EU-önéletrajz érdekes kísérlet, de valószínűleg a vállalatok nem fogják egy ilyen típus elterjedését pártolni.

Most tehát csak azon kevesek írjanak ilyen típusú önéletrajzot, akik uniós intézmények alkalmazásába kívánnak lépni. Ekkor is fontos azonban, hogy tömören fogalmazott, jól strukturált, és könnyen áttekinthető legyen a dokumentum. “Egy kiválasztási szakember gyakran fél perc alatt dönt arról, érdemes-e a jelentkezőt behívni egy személyes beszélgetésre” – ismerteti a rideg valóságot Lukács Zsolt, akinek cége 20 ezer önéletrajz fölött diszponál, s napi több tucat az ő kezén is átmegy.

A közel 1600 főt foglalkoztató Pannon GSM-nél – amely házon belül végzi a munkaerő-kiválasztást – ennél árnyaltabb a kép. Az évi 10 százalékos fluktuációval dolgozó társasághoz évente 14 ezernyi önéletrajz érkezik. “Ezek többsége meghirdetett állásra elküldött jelentkezés, míg kisebb, de jelentős hányada spontán megkeresés” – mondja Végh József humán erőforrás igazgató. A kiválasztási szakemberek legjobban az olyan, gazdaságosan értékelhető beadványoknak örülnek, amelyek rímelnek a kiírásra. Ilyenkor ugyanis elég egy listával a kézben pipálgatni a munkával szemben támasztott igényeket és a meglévő kvalitásokat.

AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS. “A szakmai önéletrajz nemcsak egy virtuális kézfogás a potenciális munkaadóval, hanem az első találkozás maga. Nem arról van szó, hogy ezután következik a lényeg; ez már a lényeg része!” – hangsúlyozza Orbán Krisztián, a McKinsey tanácsadója, aki szerint a legfontosabb dolog az egyértelműségre való törekvés. Ha valaki például a bankszektoron belül akar munkahelyet váltani, akkor nem kell elmagyaráznia, mit jelent számára az account menedzseri feladat. Ellenben, ha valamely egyéb iparágban vállalna munkát, a kérdés részletesebben kifejtendő, hiszen ez a poszt minden szakmában mást és mást takar. Érdemes részletesebben ismertetni azt is, hogy ha valaki értékesítési vezetőként dolgozott, akkor hány beosztottal volt dolga, éves kerete mekkora összegre rúgott. Ebből ugyanis a munkaadó le tudja szűrni, milyen nagyságrendű a jelentkező tapasztalata.

Az önéletrajz elemeinek sorrendjével is hangsúlyozhatjuk erősségeinket. Az ötven feletti munkavállalók ne a születési dátumukat írják az első sorba, mert ez elriaszthatja a leendő munkaadót. Kezdjék inkább – nyilván számos – szakmai tapasztalatuk, sikerük részletezésével. A számukra nem ajánlott német típusú önéletrajz viszont elfogadható pályakezdőknél, akik, gyakorlat híján, kitérhetnek a tanulmányi versenyeken elért eredményeikre, szakdolgozatuk és nagyobb dolgozataik témájára, hogy legalább érdeklődésüket megismerje a vállalat.

Az önéletrajz szükséges velejárója a kísérőlevél, amely két bekezdésnél nem lehet hosszabb. Ebben minden olyan, a munkavégzés szempontjából előnyös tulajdonságot érdemes kiemelnie a jelentkezőnek, amely megerősítheti a munkaadót abban, hogy a cégnek pont rá van szüksége. Ilyen lehet logisztikai munkakörben a jó analitikusi képesség vagy a kiváló rendszerszemlélet. A kísérőlevél tartalmazhat személyes gondolatokat a cégről. Ha valaki a Fordnál dolgozna, egyáltalán nem tűnik dörgölőzésnek, ha az illető beleírja a kísérőlevélbe, édesapja 1991-től 1999-ig egy Escorttal közlekedett, és ez idő alatt a családnak nem volt különösebb problémája az autóval. “Fontos, hogy látszódjon az érdeklődés, a már kialakult érzelmi kötődés a márkához, mert az ilyen emberből lehet lojális kolléga” – véli Lukács Zsolt.

HIBÁK ÉS ERÉNYEK. Egy oldalnál még lehet terjedelmesebb az önéletrajz, kettőnél azonban semmiképpen. “A kétoldalas beadvány már nagy munkatapasztalatot feltételez, pályakezdők tehát ne próbálkozzanak vele” – figyelmeztet Orbán Krisztián. Az álláskeresőnek tudnia kell, mi az a három dolog, amelyről maradandó benyomást akar kelteni a HR munkatársban. Tipográfiai kiemeléssel ilyen esetben nem érdemes manipulálni, mert rontja a külcsínt. Úgy hívhatjuk fel a lényegre a figyelmet, ha a fontosabb dolgokat részletesebben kifejtjük. A teljesítményt ne jelzők határozzák meg, sokkal inkább számok. Hiba leírni azt, hogy “a csoport, amelyet irányítottam, jól teljesített”. Ennél sokkal beszédesebb számokkal alátámasztani a tényeket: “A részleg hatékonysága 15 százalékkal nőtt egy év alatt annak köszönhetően, hogy egy 100 fős szervezetben a top 10 menedzser között foglaltam helyet.”

Lukács Zsolt az erények mellett a szakmai önéletrajzok leggyakoribb hibáira is felhívja a figyelmet, élen a közhelyekkel. “Sok olyan mondattal találkozom, amely mögött komolytalan elképzelések húzódnak meg. Ilyen a ťcélom, hogy multinacionális környezetben készségeimnek és képességeimnek megfelelő kihívásokkal találkozzam”Ť – ismerteti kedvenc sztereotípiáját Lukács, hozzátéve, hogy az efféle mondatokkal felhígított önéletrajzok fél percnél is gyorsabban kihullanak a kezéből.