Korányi G. Tamás a kormányfővel egy konferencián. Növekvő tőzsdei befolyás.
Rövid közlemény jelent meg múlt pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, amely a részvénytársaságként működő intézmény tulajdonosi változásairól tudósított. A szakmában nem ismert BAAL Kft. ugyan 9,82 százalékra csökkentette részarányát, de még így is a tőzsde legnagyobb részvényesének számít, lekörözve a második Magyar Nemzeti Bankot (6,84 százalék), továbbá a piac két legnagyobb brókercégét, az Erste Befektetési Rt.-t (5,75 százalék) és a ConCorde Rt.-t (4,99 százalék). Az alig 48 millió forintos jegyzett tőkéjű, nyíregyházi székhelyű vállalkozás 80 százalékos részesedésű fő tulajdonosa azonban egyáltalán nem ismeretlen a piacon. Az amúgy értékpapír-piaci befektetéseivel nevet szerző Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap tőzsderovatának vezetője személy szerint is “übereli” – legalábbis mint tőzsdetulajdonos – az MNB részesedését: cégén keresztül közvetetten és név szerint közvetlenül összesen 8 százalékot birtokol. Üzlettársával, a kft. másik részvényesével, Almás Andorral együtt pedig – aki szintén rendelkezik személyes tulajdonhányaddal is – mintegy 12 százalékos BÉT-pakett van a kezükben.
CSOPORTBULI. A két tőzsdei újságíró azonban nincs egyedül kiemelt érdeklődésével: a börze tavaly júniusi részvénytársasággá alakulása óta felettébb megélénkült a BÉT papírjainak forgalma. Számos új magánbefektető is bekapcsolódott a tulajdonosi körbe, a régiek közül egyesek pedig növelték részesedésüket. Habár a börze pontos részvényesi szerkezetének nyomon követése éppen az átalakulástól vált szinte lehetetlenné (lásd külön írásunkat), az a hiányos adatokból is látható, hogy többeknek megmozgatta a fantáziáját a BÉT Rt. A szimatot fogó “újoncok” között ráadásul számos olyan név vagy érdekcsoport bukkant fel, amelyek megjelenése arra enged következtetni, hogy a tőzsde kifejezetten értékes befektetési célpont lehet.
Az egyik legfrissebben bekapcsolódó részvényes például az Amida Rt. (1,36 százalék), amelyet a piaci bennfentesek – így a tulajdonosi átrendeződés mögött már-már egy ellenséges felvásárlás lehetőségét is felvillantó Portfolió.hu tőzsdei internetes újság – az Arago-csoport fő tulajdonosával, Leisztinger Tamással hoztak összefüggésbe. Habár a cégbírósági adatok semmilyen egyértelmű kapcsolatot nem mutatnak a Pick tőzsdei felvásárlásáról és kivezetéséről elhíresült befektetővel, tőzsdei elemzők tudni vélik, hogy az Amida a “baráti kéz” szerepében tűnt föl ezekben az ügyletekben Leisztinger oldalán. A pénzember megkeresésünkre nem válaszolt, így nem volt alkalma megerősíteni vagy cáfolni azt sem, hogy – szintén értesülések szerint – közvetve 6-8 százalékos részesedéssel bír a BÉT Rt.-ben, és – legalábbis a Portfolió.hu találgatása értelmében – a börzetársaság irányítására tör.
Érdekesség még az is, hogy fokozatosan 3,87 százalékról 4,99 százalékra növelte részesedését a korábban Jaksity György – a jelenlegi tőzsdeelnök – által vezetett és részben tulajdonolt brókercég, egyben tőzsdealapító ConCorde Rt. is, ráadásul a társaság egyik tulajdonosa és vezetője, Boris Mihály a saját nevén is megjelent a BÉT-részvényesek között.
KONCENTRÁLÓK. A tőzsdepapírok adásvételének megélénkülése egyébként egybeesett egy törvényi változással, amely egyértelműen a korábbi, rendkívül szórt tulajdonosi struktúra koncentrálódásának kedvez. A tőkepiaci törvény (tpt) tavaly decemberben hatályba lépett módosítása lehetővé tette ugyanis a 10 százaléknál nagyobb részvénypakett birtoklását, vagy az ennél jelentősebb szavazati jog érvényesítését is a BÉT Rt.-ben, külön hatósági jóváhagyáshoz pedig csak a 33, 50, 75 és a 100 százalékos küszöb átlépését kötötte. A hivatalos indoklás szerint erre a módosításra azért volt szükség, hogy megkönnyítsék a BÉT nemzetközi integrációját, az esetleges későbbi fúziót. A változás azonban most éppen azoknak jön kapóra, akik vagy már rendelkeznek ekkora mennyiséggel (a korlátozásokat eddig “papíron” megkerülték), s így előjöhetnek az “illegalitásból”, vagy éppen most készülnek a nagyobb befolyás elérésére. Az utolsó akadály azonban a BÉT alapszabálya, amely – a közgyűlési döntésig – továbbra is tiltja nemcsak a 10 százaléknál nagyobb szavazati jog egy kézben birtoklását, de ugyanezt a korlátot a tulajdoni hányadra is fenntartja.
A törvény és az alapszabály közti eltérés “áldozata” lett a legnagyobb tulajdonos is. A BAAL Kft. ugyanis rövid időre a tpt előírásait ugyan tiszteletben tartotta, de megszegte az alapszabályt, amikor – immár papíron is – 12,98 százalékra növelte a részarányát. A változást meglepő módon még a BÉT részvénykönyvébe is bejegyezték, majd észlelve a “bakit”, néhány héttel később, éppen múlt pénteken ismét a 10 százalékos határ alá vitték a kft. tulajdoni hányadát, a részesedés azonban “házon belül” továbbra is a két újságíró érdekeltségében maradt. Korányi G. Tamás úgy véli, a tőzsde alapszabályát is szinkronba kell hozni a törvénynyel, lehetővé kell tenni a 10 százalék feletti tulajdoni arány megszerzését, s az ezzel együtt járó szavazati jog érvényesítését, de csak akkor, ha a folyamat a nyilvánosság előtt, átlátható módon történik.
Zárt klub
“A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) aktuális tulajdonosi szerkezete nem publikus, mivel nem nyílt, hanem zárt részvénytársaságként működik” – ezt a felettébb furcsa választ kapta a Figyelő az amúgy a parkettre bevezetett részvénykibocsátó cégektől kiterjedt nyilvánosságot megkövetelő tőzsde sajtóosztályától. Javaslatuk: az alapításkori részvényesi struktúrához képest bekövetkezett változásokat vessük össze a börze hivatalos napi közlönyeként működő Magyar Tőkepiacban azóta megjelentetett közleményekkel. Csaknem egy teljes évfolyamot “átnyálazva” tehát, s úgy, hogy közben magunk is tudjuk: a feladat eleve reménytelen.
A tavaly június 30-a óta részvénytársasági formában működő tőzsde alapító okirata szerint a naprakész tulajdonosi szerkezet közléséhez az összes részvényes beleegyezése szükséges, ráadásul – mint azt a társaság vezérigazgatója, Horváth Zsolt is elismeri – az összesítés amúgy is szinte lehetetlen. Míg az rt.-vé alakulás előtt kizárólag nyilvános aukciókon, pályázatokon cserélhettek gazdát a tőzsde úgynevezett vagyonhányadai, addig a társasággá alakulás óta erre sem a BÉT-ről szóló törvény, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény nem adott lehetőséget. A “suba alatt” lebonyolított adásvételek közül pedig a tőzsde vezetése legfeljebb azokat a változásokat tudja közölni, amelyek a tudomására jutnak, tehetetlen azonban azokkal szemben, akik a tranzakciót nem közlik. A tőzsde menedzsmentje mindenesetre már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a tulajdonosi változások nagyobb átláthatóságát szolgálnák.
A legnagyobb részvényes, Korányi G. Tamás például nem kívánja tovább növelni pakettjét, hiszen, mint mondja, “lassan elfogytak a nem kereskedő tagok kezében lévő, kedvező áron megszerezhető tulajdonhányadok”. Becslése szerint a BÉT-papírok mintegy kétharmada a parketten aktívan kereskedő cégek tulajdonában van, ám ezek a társaságok nem akarnak megválni részvényeiktől. Ennek a feltételezésnek mindenesetre ellentmond, hogy éppen az utóbbi néhány hónapban szabadult meg a pakettjétől több brókercég is, így a Raiffeisen, vagyis könnyen elképzelhető, hogy az egyszerű pénzügyi befektetők előbb-utóbb számottevő részt képviselnek majd.
Korányi G. Tamás saját értékelése szerint ugyan érzelmi befektetésként, nem pedig rövid távú spekulációként kezeli a börzét, piaci elemzők hangsúlyozzák: a BÉT-nek számos olyan vonzereje van, ami mást jelent a piacon szolgáltatóként működő brókercég és mást a pénzügyi befektető szempontjából. A BÉT Rt. ugyanis nemcsak értékpapírpiac, intézmény, hanem vonzó portéka is. Összesen 4,69 milliárd forintos saját tőkével, 550 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, ráadásul 25 százalékos részesedéssel is bír a mintegy 11 milliárd forintos vagyonú Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben. A másik szép profittal kecsegtető üzlet a BÉT-részvények továbbértékesítse a növekedési kényszerben álló globális tőzsdék egyikének.
Habár a BÉT Rt. egészen mostanáig leginkább a brókercégek amolyan zártkörű klubjaként működött, kérdéses, hogy a pénzügyi befektetők nagyobb súlya használ-e a piacnak. Ezt a tényezőt egyébként a tpt is fontosnak tartja kiemelni, amikor – legalábbis a BÉT 33 százalék fölötti tulajdonosainak esetében – a felügyeleti engedélyt csak olyan személy számára tartja megadhatónak, aki “elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes” befolyásolni a tőzsde működését.
“Semmilyen tragédia nem történt azzal, hogy megindult a BÉT felvásárlása: e folyamat csupán anynyit jelez, hogy a cég valóban elkezdett társaságként működni” – hangzik egy, a tőzsdei viszonyokat igen jól ismerő szakember véleménye. Bár némileg árnyaltabban fogalmaz, végeredményben hasonló véleményen van Fenyő György, az egyik legnagyobb hazai kibocsátó, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója is, aki szerint “egy 13 százalékos tulajdonos is legfeljebb a szemöldökét húzhatja össze és a bajuszát rezegtetheti, de alapszabályt módosítani egymaga nem tud, a közgyűlést pedig ennél kisebb hányad birtokában is összehívathatja”. Kibocsátóként az OTP Bankot az érdekli, hogy a BÉT a befektetőket, a kereskedőket jól és olcsón szolgálja ki infrastruktúrájával. “Az persze nem lenne jó, ha a tulajdonosi szerkezet bárkit is távol tartana a tőzsdétől” – fűzi hozzá a fentiekhez.
E megjegyzéshez kapcsolódva Bajnai Gordon, a bevezetés előtt álló Wallis Rt. vezérigazgatója viszont arra a megállapításra jut, hogy a tulajdonosi viszonyok átláthatósága alapkövetelmény lenne a BÉT esetében. Magyarországon a tőzsde monopolhelyzetet élvez, amit egy erősen szórt tulajdonosi struktúrával és a működés szigorú szabályozásával kellene ellensúlyozni. “Olyan tőzsdére mennénk szívesen, amelyik stabil, kiegyensúlyozott és hosszú távon kiszámítható tulajdonosi háttérrel rendelkezik” – összegzi véleményét. Hasonlóan gondolkozik e kérdésről a kereskedői oldalon álló K&H Equities vezérigazgatója, Csuka László is. Szerinte természetes, hogy a BÉT társasággá alakulásával pénzügyi befektetők is megjelenjenek a tulajdonosok között, de az már nem szerencsés, ha a nyilvánosság számára nem ellenőrizhető, kiknek a kezébe kerülnek a társaság részvényei.
