Egyszerre sírhat és nevethet is mindenki a “munka világában”: sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem tudhatják ugyanis egyelőre, hogy jól járnak-e azzal a vadonatúj, úgynevezett önfoglalkoztatói formával, amelyet a szaktárca uniós példára hivatkozva kíván idehaza is meghonosítani. A szaktárca csak az előnyökről beszél, miközben a hátrányok később, a gyakorlat során mutatkoznak meg – figyelmeztetnek munkajogászok.
TÖREDÉK GARANCIÁK. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium mindenesetre egy olyan foglalkoztatási forma népszerűsítésébe kezdett, amely – legalábbis a hivatalos propaganda szerint – a “kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad” elv jegyében rendezné a színlelt vállalkozási szerződések ügyét (lásd a keretes anyagot). A munkaadók adó- és járulékköltségei nem emelkednének számottevően, s az önfoglalkoztatók sem járnának rosszul, mert nem kellene bevételcsökkenéssel számolniuk, ráadásul részesülnének bizonyos, a Munka Törvénykönyve (Mt.) által nyújtott védettségben – hangzik az új megoldás melletti érvelés.
Az első látásra idilli képet azonban a ma még csak töredékesen megismerhető részletek kissé elcsúfítják. A munkaadók ugyanis továbbra sem érezhetnék magukat biztonságban, nem tudhatnák, hogy mikor lépnek fel keményebben velük szemben a munkaügyi felügyelők, mikor rónak ki rájuk akár több millió forintos bírságot, ha úgy találják, az általuk megkötött megbízási megállapodások ismételten és tömegesen munkaszerződést álcáznak. Ráadásul a “dolgozókat” is érhetnék meglepetések: a munkaadók immár törvényi felhatalmazást kapnának arra, hogy – az újonnan bevezetendő forma segítségével – legálisan kössenek a foglalkoztatottakkal vállalkozói megállapodást, akkor is, ha az munkavégzésre irányul.
PÁLFORDULÁS. “Fordítva sülhet el tehát az a kormányzati szándék, hogy százezreket vezessenek vissza a kiszolgáltatott kényszervállalkozói szférából a Munka Törvénykönyvének hatálya alá” – figyelmeztet egy nevének elhallgatását kérő, munkavállalói érdekeket védő jogi tanácsadó. Érvelése szerint a magyar munkajogi szabályozásban példátlan megoldásról lenne szó, amennyiben maga a törvény adna felhatalmazást a vállalkozásba kényszerítésre, amit azzal az “érdekvédelmi mázzal” fogadtatnának el, hogy a polgári jogi szerződéssel alkalmazottat is megilletnek bizonyos, az Mt.-ben rögzített munkavállalói jogok, így felmondási idő, éves szabadság, vagy minimálbér. “Ezek csupán töredék garanciák, amiknek a ťkedvéértŤ nem éri meg felpuhítani a koherens védettséget nyújtó jogszabályt, mert azzal a törvény sírját ássák meg” – mutat rá a szakértő. Ezt az álláspontot osztják a munkavállalói szervezetek is, nyilatkozni azonban csak a konkrét javaslat megismerése után kívánnak. A vegyes rendszer szerintük csak arra jó, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható látens kiszolgáltatottság továbbra is fennmaradjon, a jelenlegi körülmények között például az alkalmazottaknak alig 5-10 százaléka meri bírói útra terelni a sérelmeit.
Pedig eredetileg nagyon is egyértelmű és szigorú álláspontot képviselt a szaktárca. Régi álma volt Kiss Péter munkaügyi miniszternek, hogy fellép annak a becslések szerint 500 ezer “munkavállalónak” az érdekében, akiket munkaszerződés keretében kellene alkalmazni, munkaadóik azonban foglalkoztatási költségeik csökkentése érdekében – alvállalkozói, megbízási – kontraktus megkötésére kötelezték őket. A szaktárca által elkészített első javaslat még semmiféle kiskaput nem tartalmazott: általánosan mondta ki, hogy a munkaszerződés típusának megválasztása nem csorbíthatja a munkavállaló jogos érdekeit. Később azonban felvetődött emellett az önfoglalkoztatói forma ötlete is, amit a kabinet a múlt héten meg is tárgyalt, majd felhatalmazta a szaktárcát, hogy dolgozza ki a szabályozás részleteit. Eszerint a munkáltatók polgári jogi megállapodást is köthetnek, ha azt a munkavégzés jellege megengedi.
Mi igen és mi nem
ÖNFOGLALKOZTATÓI FORMÁBAN DOLGOZHATNAK
Szellemi tevékenységet végzők, ha a munka nem igényel állandó és rendszeres jelenlétet, és a megállapodás nem tartalmaz tipikusan csak a munkaszerződésre jellemző elemeket. Például: előadóművészet, könyvszakma, irodalmi élet, színész, újságíró, orvos, gyógyszerész, bedolgozás, személy- és közúti fuvarozás, biztosítás, személy- és vagyonőr, távmunka.
MUNKASZERZŐDÉST KELL KÖTNI
Ha a szolgáltatás nyújtásakor nyoma sincs az önálló tevékenységnek, az infrastruktúrát a megbízó adja, s a munkavégzés jellege megköveteli a kollektívában való munkát. Például: építőipar, ruhaipar, a kereskedelem bizonyos területei.
NINCS ZÖLD ÚT. A kiskaput biztosító önfoglalkoztatói forma ötlete az Mt.-módosítás parlamenti benyújtása előtt, az utolsó pillanatban született meg, és a Figyelő információi szerint sikerült vele alaposan meglepni a munkavállalói szervezeteket. “A tervezett szabály gumiparagrafusként funkcionálhat, nem egyértelmű az alkalmazása” – fogalmazott egy nevének elhallgatását kérő munkajogász. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, köztük a Magyar Szakszervezetek Országos szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége is kifogásolta, hogy a javaslat nem “járta meg” az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT), a kabinet e fórumtól nem kapott zöld utat a kidolgozására. Véleményük szerint a színlelt vállalkozási szerződések elleni fellépésnél ettől függetlenül is abból kell kiindulni, hogy a törvényeket mindenkinek és egyformán be kell tartania. Ez nem uniós irányelv – mondják -, az állam létéből, és általában a jogrendből következik, s ez az elvárás találkozik a tisztességes munkaadók érdekeivel is, amelyek a magyar jogszabályoknak megfelelően munkaszerződéssel alkalmazzák dolgozóikat, s fizetnek utánuk nem kevés adót és társadalombiztosítási járulékot.
Az érem másik oldala persze, hogy Magyarországon a munkavállalók fele, több mint másfél millió ember 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégeknél dolgozik. Ezek a mikro-vállalkozások pedig az életben maradásukért küzdenek, nem csoda hát, ha a költségcsökkentés minden lehetséges módozatét kihasználják. A munkát keresők pedig vagy elfogadják a feltételeiket, vagy munka nélkül maradnak. A kormány – miközben egyszerre többféle jogos igényt szeretne kielégíteni – egyelőre egy olyan “hibrid” javaslattal próbálkozik, amellyel a jelek szerint a munkáltatók lennének elégedettebbek. Az igazi meccset még ezután játsszák le az ÉT-ben, legalábbis ha a kormány is tartja magát eredeti ígéretéhez.
