Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.
Az első magyar királyné
Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.
A frigy minden bizonnyal szerepet játszott István megkoronázásában és hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország helyzete megszilárdult Európában. A királyné személyesen is nagy szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, társalapítója volt az óbudai és veszprémvölgyi egyházaknak. Gizella keze munkáját is dicséri a máig fennmaradt koronázási palást, amit állítólag udvarhölgyeivel hímzett, és amelyen az egyetlen kortárs ábrázolás fennmaradt a szent királyról.
Menekülnie kellett
Istvánnak és Gizellának két gyermeke született, közülük Ottó nem érte meg a felnőttkort, Imre pedig egy vadászbalesetben halt meg, 1031-ben. Miután István 1038. augusztus 15-én elhunyt, örököseként Orseolo Péter, majd harcok során Aba Sámuel szerezte meg a trónt.
Az özvegy királyné helyzete ezután megromlott, 1044-ben menekülni kényszerült az országból. Gizellát 1911-ben boldoggá avatták, amit nemcsak későbbi önmegtartóztató életével, de a kereszténység terjesztésében szerzett érdemei révén is kiérdemelt: ő volt a magyar történelem első királynéja, a vele kötött frigy pedig döntő szerepet játszott az önálló, keresztény Magyarország megszilárdításában, amely a Szent Istvánt követő megpróbáltatások ellenére sem omlott össze.
