A teljesség igénye nélkül az elhangzott hat előadásból néhány fontosabb gondolatokat szeretnék bemutatni.
Az első előadás – ePR ma Magyarországon – bevezetésképpen áttekintést adott a hazai internetes társadalomról kor, nemek, foglalkozás, lakóhely szerint. Bár hazánkban már egymillió internet felhasználó van, melyből 600-700 ezerre teszik a rendszeresen internetezők arányát, mégis a vállalati internetes megjelenések tekintetében – az Arcanium kutatásai szerint – a 100 legnagyobb árbevételű hazai cégből 23 nem rendelkezett saját magyar nyelvű honlappal. Számtalan más honlap áttekintése alapján pedig mind az elemzők, mind az előadó arra a megállapításra jutott, hogy sok site esetében nincs összhang a tartalom, az információ, a design és a technológia között. A konferencia résztvevői talán szívesen láttak volna néhány honlap példát az internetről, de a szakmai napon sajnos nem volt élő internetes kapcsolat.
A sikeres honlapokat jó esetben egy olyan team készíti, ahol a koncepcionális, tartalmi kérdéseket, a márkaértéket házon belül, a cég belső munkatársainak bevonásával tervezik, míg a technológia, a grafika, navigáció, interaktív technikák megválasztásában már a honlapot megvalósító – akár külsős – IT-s szakemberekkel való együttműködés az eredményes. A hazai honlapokat elemezve indokolatlanuk sok a flash animáció, míg az internetes „láthatóság”-ra, – e-Corporate Identity- az indokoltnál kisebb súlyt fektetnek a honlapok készítői, pedig a metaszavakkal történő regisztráció – keresőgépeknél, katalógusokban, linkgyűjteményekben – nagyban segíti az URL címek megtalálását, és ez olcsóbb, mint egy reklámkampány.
Damjanovich Nebojsa előadásában elemezte az e-pr előnyeit, – költséghatékony, interaktív, a website látogatói Szotver-el az eredmények mérhetőek: megtudhatjuk melyek a legnépszerűbb oldalak, a látogatói aktivitás elemzéséből kiderül kik látogatják az oldalt, melyik site-ról jöttek, hová mennek tovább, statisztikák készíthetőek a sikeres metaszavakról, aminek alapján a honlapot megtalálták a felhasználók.
A pr menedzserek munkáját támogatja a személyre szóló napi on-line sajtófigyelés, az e-mail hírlevél, a rendezvényeket beharangozó automatikus e-mail küldés.
A második előadás – Elektronikus levelezés az e-pr szolgálatában – részletesen ismertette az e-mail kommunikáció előnyeit: az automatizált e-mail nagylétszámú felhasználó gyors kiszolgálására hasznos és költséghatékony, a háttéranyagok, fotók egy kattintással elérhetőek.
Nagyobb szervezeteknél az e-mail, a céges hírlevél használata már a belső pr, a szervezeti kultúra része is, mely a dolgozók lojalitását is növeli.
Egy jó e-mail megszerkesztésénél fontos a küldő gyors felismerése, a tárgy szabatos, rövid megadása, a különböző technológiák figyelembevétele, a személyre szóló hangvétel, mindezeket a kritériumokat már a legújabb e-mail marketing szoftverek is támogatják.
(Az alábbi címen a témához kapcsolódó sok hasznos programot, linket találunk: http://email-marketing.lap.hu)
Mindemellett az információk kiszivárogtatására, a legfontosabb sajtókapcsolatok ápolására megmarad a bizalomra épülő személyes kapcsolattartás, ami mindig alapja a jó pr munkának. Ez utóbbi tényt a hallgatóság soraiban ülő gyakorló pr szakemberek hozzászólásaikban is megerősítették.
A harmadik előadás – Sajtószoba a website-on – mind a gyakorló újságírók, mind a cégek pr szakemberei számára hasznos tudnivalókkal szolgált. A Sajtószoba információi között az akciókról, új termékekről/szolgáltatásokról, esettanulmányokról, fogyasztói tanúsítványokról, társadalmi szerepvállalásról, rendezvényekről, konferenciákról, éves pénzügyi jelentésekről, részvényárfolyamokról érdemes anyagokat elhelyezni. Előadőnk fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Sajtószobára mutató linket a honlap nyitó oldalán kell elhelyezni.
Érdekes volt egy, a www.nngroup.com -ról származó tanulmány ismertetése, melyet 20 USA-ban és az EU-ban élő újságírónak 10 vállalati Sajtószobába tett látogatási adatai alapján készítettek. Az eredmények szerint az újságírók a pr kapcsolatok kialakításáért, a vállalati vezetők nevének, címének, elérhetőségének ellenőrzése miatt, a háttéranyagok linkjeinek megismerése kedvéért, a vállalati közlemények és pénzügyi információk megtekintése és nem utolsó sorban, képek és nyomdakész anyagok letöltése miatt látogatnak a leggyakrabban a Sajtószobába.
Az előadást közben kisebb vita alakult ki arról, vajon jó-e ha regisztráció és jelszó szükséges a sajtónak szánt információk eléréséhez. Az előadó szerint talán érdemes a prioritást élvező újságírókat exkluzív információkkal is ellátni és egyben kizárni a cég számára konkurenciát jelentő felhasználókat, de a hallgatók körében többen úgy ítélték meg, szerencsésebb, ha a Sajtószoba jelszó nélkül elérhető. Abban mindenki egyetértett, hogy a Sajtószoba célja az, hogy a sajtó képviselői forrásként használják és jelöljék a cégünk website-ját. Tanulságos lett volna benézni, néhány olyan nagyobb cég internetes Sajtószobájába, ahol a napokban éppen történt valami, ami a közvéleményt élénken foglalkoztatja.
A délutáni első előadás az e-pr kampány utóértékelési elemzések – témájával foglalkozott.
A pr szakemberek az e-mailek, hírlevelek, és a Sajtószobába feltett anyagok igazi hatását abban mérhetik le, hogy megjelent-e és milyen formában az írott és elektronikus médiában a vállalatról közölni kívánt hír, valamint azt is fontos tudni, kik és miért keresték fel a cég honlapját.
A pr menedzser számára a legfontosabb adatok: kik voltak a látogatók, melyik oldalt preferálták, mennyi időt töltöttek el a honlapon, melyik keresőről milyen metaszavak segítségével találtak meg a site-ot, milyen technológiát használnak? Mindezekre a kérdésekre választ ad az Observer média figyelés, segítve az online és off-line lapok szemlézését is. Az Observer szolgáltatásként másolatot is készít az ügyfél által megjelölt támájú hírekről. www.observer.hu
Az on-line médiafigyelésben a Copernic szolgáltatásai is segítenek. A Copernic-nek létezik egy korlátozott szolgáltatású, ingyenesen letölthető változata is. A Copernic hatékony szolgáltatást nyújt, mivel segítségével 1000 keresőgép, 120 kategóriában keresi, szortírozza, szűri, elemzi összegzi a kereséseket és találati eredményeket, valamint nagy segítség, hogy a website változásokat is nyomon követi, megjelöli. www.copernic.com
A hallgatók hozzászólásaikban elmondták, hogy tapasztalatuk szerint nem érdemes az utóértékelések során túl sokat mérni, mert esetleg elveszünk az adatok között az eredmények feldolgozása során.
A két utolsó előadás, a „… Top hír vagyunk az interneten..!” – válságkezelés online, és az e-közösségek „médiafigyelése” válsághelyzet alatt, a pr egy sajátos területével a válság kommunikációjával foglalkozott, nem is véletlen talán, hogy ezek a témák megmozgatták a hallgatók fantáziáját.
A válság az üzleti élet velejárója, többnyire nem véletlenül tör ki. Ezért jobb a prevenció, mint a váláság utáni kommunikáció, de mindig előfordulhatnak váratlan események, pld válság lehet egy hacker támadás a cég weboldala, adatbázisa ellen, a vállalat nevében küldött SPAM, domain név eltulajdonítás, tulajdonosok közötti jogvita, lehangoló vállalati gyorsjelentés, sztrájk, baleset, de akár tömeges negatív vélemény az internetes fórumokon a cég termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatban. Chat-ek és fórumok forrásai a fogyasztói véleményeknek, de gyors piac- és közvéleménykutatási módszerként is használhatóak.
A vállalati intranet jó eszköz lehet, hogy az előre felkészített válásmenedzseléssel foglalkozó csoport gyorsan és hatásosan lépjen fel a válság kezelésében a hírsite-ok és fórumok monitorozásával, hírek, adatok helyesbítésével, a versenytársak figyelésével, e-mail kommunikációval. Fontos hogy a reakciók arányban álljanak a válság szintjével, a pontatlan értesülést a pr menedzser, a komolyabb válságot a cég menedzsmentje és a jogi képviselők együtt kommunikálják mind on-line, mind off-line eszközökkel. A válság elindulhat az interneten, de ha az írott médiában jelenik meg először, akkor is azonnal átveszik a nagy internetes portálok, így ma már elengedhetetlen az egyidejű on-line válságkezelés.
Az internetes fórumokon a válságkezelő csapat nyíltan, de álnéven is felléphet, moderálhatja a vitát, válságot, megpróbálhatja a társalgást a cég számára megfelelő mederben tartani. Fontos lehet a chat és fórumos beszélgetések lementése, a kvantitatív és kvalitatív adatok elmzése is. A válságkezelést segíti az automatizált moderálás, a chat BOT is, melynek használata még újdonságnak számít.
A Chat BOT-ok olyan programok, melyek a chat-be belépve felhasználóként viselkednek a program utasításai alapján, így lehet a chat-előket egy konkrét üzenettel megcélozni, de a program alkalmas megadott szavakkal történő e-monitorozásra is. A dolog pikantériája, hogy a chat-elők és forumozók nem biztos hogy tudnak arról, hogy egy külső cég megbízásából történik a „megfigyelés”.
Ez utóbbi példa kissé felborzolta a kedélyeket, a konferencia egyik résztvevője találón már a „Szép új világ”-ra asszociált, ezért is szerettünk volna a gyakorlati életből néhány példát is hallani a fenti technikára, de előadónk szerint ez még a titkok világa.
A Figyelő Fórum öt részből álló – e-PR, online marketing, keresőmarketing, on-line közvélemény- és piackutatás, online reklám – marketing-szeminárium sorozata folytatódik,
érdeklődéssel várjuk a következő részét, melynek címe: B2C – Business-to-Consumer – marketing – központban az ügyfél
www.fn.hu/konfernciak
A konferencia után e-mail interjúban válaszolt Damjanovich Nebojsa a Menedzsmentfórum kérdéseire.
Menedzsmentfórum – Megítélésed szerint segítené-e az előadásokra való felkészülésedet, valamint a tudás-átadás hatékonyságát, ha előzetesen, – a jelentkezésekkel egyidejűleg – információkat kapnál a hallgatóság tudásszintjéről és így a szeminárium első előadásaként egy bevezetőt tartanál a témával még csak most ismerkedőknek, az utolsó előadás viszont inkább eszmecsere lenne a témában már járatosak és az előadó között?
DN: Szerintem nagyon hasznos lenne, bár még nem hallottam, hogy ez valakinek sikerült volna Persze a szemináriumot két részre is lehetne bontani és akkor a délelőtti részben lennének könnyebb és a délutániban pedig valamennyire erősebb témák. A végén egy órában eszmecsere is elképzelhető.
Menedzsmentfórum – A hallgatóság körében nagy volt az érdeklődés a website látogatói tevékenységet monitorozó szoftverekkel kapcsolatban. Melyik szoftvert tartod a leghatékonyabbnak a hazai felhasználók szempontjából, figyelembe véve a szolgáltatás/ár arányokat?
DN: Amennyiben nagy cégekről beszélünk és komplex vállalati vagy brand website-tokról ahol esetleg e-commerc rész is szerepel, akkor legalkalmasabb látogatói elemzők a WebTrends, HitBox, NetTracker, SuperStat vagy a WebtraffIQ. Ezek a szoftverek már az online reklámkampányból jött látogatókat is elemeznek/megkülönböztetnek és a különböző internetes reklámtevékenység sikerességét is mérik.
Ha KKV-ről (kis- és középvállalkozások) beszélünk, akkor is szükség van valamilyen website látogatói elemzőre, mert egyrészt segítenek a látogatottság növelési akciókban másrészt a site használhatósági kérdésekre is választ adnak! Ami a hazai fejlesztéseket illeti, készül egy olyan rendszer amely inkább marketing szemléletű mint IT. Nemsokára piacra kerül.
Menedzsmentfórum – Az e-közösségek „médiafigyelése” válsághelyzet alatt című előadásodban említetted a chat és fórumos beszélgetéseket figyelő, lementő szoftvereket, és az automatizált moderálást. Az ePR konferencia hallgatósága körében megfogalmazódtak félelmek a „Szép új világ”-gal kapcsolatban. Milyen példákat láttál tanácsadói munkád során, amikor nem sérült a szoftverrel „megfigyelt” fórumokat látogatók önrendelkezési joga és az adatvédelem, mindamellett véleményükkel pozitívan tudták befolyásolni az előkészületben lévő döntéseket?
DN: Ezeket az eszközöket még nagyon kevesen használják! A média nem is kínálja médiaajánlatban, tehát nem egy széles körben ismert megoldásról beszélünk és az 1-2 példámat sok szempontból nem lenne etikus bemutatni. Ami viszont tény az az, hogy ilyenek léteznek és, hogy a használatuk nem csak marketingben, hanem PR-ban is lehetséges. A személyi jogokkal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy mind a két félnek (média és ügyfél) tisztában kell lennie a következményekkel.
Menedzsmentfórum – A sorozat további előadásai során megvalósíthatónak és hasznosnak látnád-e, hogy előadásaidban élő internetes kapcsolat mellett kövesse a közönség a bemutatni kívánt honlapokat?
DN: Internetes kapcsolat szeminárium vagy konferencia közben elég költséges mulatság. A példák más megoldásokkal is jól bemutathatóak, ilyen eseményeken nem feltétlenül szükséges az Internet.
Kádár Edit
ekadar@posta.net
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
