Kórházkonszolidáció – Kölcsön kenyér

Az óév utolsó előtti hetében kezdte el folyósítani az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium azt a 2,83 milliárd forintot annak a 4 budapesti és 26 vidéki kórháznak, amelyek a tárca november végén meghirdetett adósságkönnyítési pályázatára jelentkeztek – és nyertek.

“A központi támogatás szigorú feltételekhez kötött – hangsúlyozta a Figyelőnek Győrfi István kormánymeghatalmazott -, az elmúlt évek adósságrendezési gyakorlatával ellentétben ugyanis visszatérítendő kölcsönt kapnak az intézmények.” A kamatmentes hitelt csak a 30 napon túl lejárt szállítói tartozások kifizetésére használhatják, ennél rövidebb lejáratú tartozásokat ebből az összegből nem lehet kifizetni. A mostani központi támogatás beruházások finanszírozására sem vehető igénybe. A pénz megfelelő célú felhasználását az intézményekhez kiküldött programellenőrök vizsgálják felül. A kölcsönt 2004. január elsejei kezdettel két év alatt kell visszafizetniük a kórházaknak, s ha valamelyik intézmény nem teljesít, akkor helyette a tulajdonosnak – legtöbbször valamelyik önkormányzatnak – kell “beugrania”, a pénz folyósításának ugyanis feltétele a készfizető kezesség.

Ráadásul költségvetési pénzt csak az az intézmény kaphatott, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az adósság 20 százalékát kifizeti. A tulajdonosi önrész nagysága – az érintett összes kórház esetében – 708,5 millió forint. A minisztérium ezen túlmenően megállapodott az egészségügyi intézményeknek beszállítók közül öt nagy társasággal, hogy összesen 395,5 millió forintnyi követelésüket átütemezik a jövő évre. Ha valamely intézmény a beszállítóknak nem fizet, azok azonnali inkasszó lehetőségével élhetnek. Győrfi István állítása szerint e hármas pénzügyi konstrukcióval a kórházak esélyt kapnak, hogy hatékony és gondos gazdálkodás mellett maradéktalanul rendezni tudják az eddig felgyülemlett tartozásaikat.

A konszolidációs program meghirdetésekor ugyan 2,6 milliárd forintot irányzott elő a tárca, ám annak érdekében, hogy a három, a programba jelentkezett orvosi egyetem összesen 181,2 millió forint nagyságú tulajdonosi hozzájárulását a költségvetés biztosítani tudja (az egyetemek tulajdonosa az állam), a kormány nemrégiben pótlólagosan 500 millió forintot szavazott meg a költségvetés központi tartalékának terhére. Ily módon végeredményben az óévre elszámolva 3 milliárd forint állami pénzt fordítanak a kórházak adósságkönnyítésére. A programra egyébként 33 intézmény jelentkezett, ám ezek közül 2 kórház adósságállománya nem érte el a feltételként szabott mértékét (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves bevételének 1 százalékát), így kizárták, egy intézmény pedig visszalépett, mivel tulajdonosa nem vállalta az előírt önrészt.

A program előkészítése, a pályázatok értékelése során kiderült, hogy a konszolidációba jelentkezettek túlnyomó része azon intézmények közé tartozik, amelyek már többször is állami mankóra szorultak: 1996-ban például 4 milliárd forintot fordított adósságok kifizetésére a költségvetés szinte ugyanebben a körben. Mindez Győrfi István szerint azt bizonyítja, hogy e kórházak szolgáltatási szerkezete nem megfelelő, pazarlóan működnek, tulajdonosaik viszont nem kényszerítik ki a hatékony működést, illetve nem cserélik le a javulást felmutatni nem tudó menedzsmentet. Az adósságkönynyítési program mostani formája a tulajdonosoktól is nagyobb pénzügyi szerepvállalást kényszerít ki, ezért remélhetőleg a jövőben szorosabban nyomon követik intézményeik teljesítményét. Csak remélni lehet, hogy ezentúl a tulajdonos állam is gondosabb gazda lesz, hiszen az állami tulajdonú klinikák az adósok élbolyában találhatók.

A szigorú feltételek mellett ösztönzőket is tartalmaz a program. A minisztérium a kölcsönt vissza nem térítendő támogatássá alakíthatja, amennyiben egy kórház – amelyet vezetői pénzügyileg rendbe hoztak – elkészíti középtávú, a regionális stratégiába illő, az intézmény hatékony működést elősegítő intézkedési tervét. A konszolidációs program kidolgozásához, végrehajtásához nyújthat segítséget a minisztérium által pályázaton kiválasztott, az intézményi válságkezelésben, reorganizációban gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező tanácsadók köre, amelyek közül a kórházak maguk választhatnak.

“Azok a kórházak, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak, most joggal érezhetnék magukat büntetve, hiszen az adósságot felhalmozó intézmények, bár az eddigieknél jóval szigorúbb feltételekkel, de most is segítséget kapnak” – ismerte el Győrfi. Jövőre azonban folytatódik az egészségügyi intézmények konszolidációs programja, amelyre mintegy 1 milliárd forintot szán a tárca. (Ennek az öszszegnek egy része az idei 500 millió forint összegű pótlólagos költségvetési keret megmaradt hányada.) A minisztérium ezúttal azonban elsősorban nem az adóssággal küszködő intézmények jelentkezését várja, hanem a még hatékonyabb gazdálkodást, a még korszerűbb betegellátást szolgáló szerkezeti váltást végrehajtani kívánó kórházakét.