Egyértelműen visszaesést okozott a behívószámmal modemen bejelentkező, azaz “dial-upos” ügyfelek számában a Matáv Mindenkinek csomagjának megszűnése – von mérleget Kormanik András, a magyar piacon második Inter.net üzletfejlesztési vezetője. Becslése szerint ennek tudható be, hogy a behívószámokon lezajlott korábbi forgalmuk 45 százaléka elveszett, és az ügyfelek 5 százaléka lemorzsolódott. Az intézkedés mindazonáltal segítette, hogy a felhasználók a nagyobb sávszélességet nyújtó technológiákra, DSL-re vagy kábelre térjenek át. Kormanik úgy véli, saját elvesztett ügyfeleik egy része – talán 30 százaléka – is ezt a megoldást választotta, méghozzá úgy, hogy nem váltottak szolgáltatót, hanem az Inter.net-nél maradtak. Arra, hogy az elhagyók máshogyan, de tovább interneteznek, abból következtet, hogy a telefonos forgalom drasztikus csökkenése ellenére az internetes portálok látogatottsága nem esett vissza.
LEMORZSOLÓDÁS. A cégeknél átlagosan 5-15 százalék lehetett a lemorzsolódás, amely két hullámban történt. Először a díjkedvezmény megszüntetésének bejelentésekor, másodszor pedig a tényleges megszűnéskor. Ezt a kormányzati beavatkozás nem tudta kompenzálni, bár a szeptemberi, vagyis az új, támogatott tarifák megjelenése utáni első hónapban ismét az év eleji szintre állt be az új előfizetők száma. Ez év augusztusában és szeptemberében a piacvezető Axelerónál 2766, illetve 2077 új dial-up-os előfizetőt regisztráltak, ami már-már megközelíti az év eleji havi átlagos 2800-as növekményt. A nyári hónapokban ezzel szemben 1100-1400 közötti szintre zuhant az újonnan jelentkező ügyfelek száma.
Országos szinten is visszaesést érzékelnek a szolgáltatók: a modemes felhasználók 250-270 ezren lehettek az év elején, s mostanra ez a szám 230-250 ezerre csökkent. A helyzet pontos elemzését azonban nehezíti, hogy – ellentétben például a mobiltelefon-előfizetők számával – nem tudni pontosan, hányan rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel Magyarországon. Az internetes szakma gyakran hasonlítja össze tevékenységét a szintén új technológiának számító vezeték nélküli távközléssel, míg azonban utóbbinál havi jelentési kötelezettséget ír elő a törvény, addig a világhaló magyar közvetítőit csak egy végrehajtási utasítás szorítja rá az adatszolgáltatásra. Ám jó, ha két cég betartja ezt, ezért az adatok – amelyeknek alapján a piac fejlődéséről általában beszélni lehet – reprezentatív piackutatások alapján készülnek.
Abban azonban a szolgáltatók többsége egyetért, hogy a bejelentkező ügyfelek számának csökkenése önmagában nem jelent problémát. Tóth Marcell, az Axelero piacelemzője elmondta: a modemes ügyfelek távozásával egyidejűleg megduplázódott az ADSL-re áttértők aránya. A lemorzsolódók fele technológiát váltott, csak a másik felük veszett el.
Az effektív veszteség tehát nem jelentős, ráadásul hosszú távú stratégiai elképzelések szerint a szélessávú megoldások mindenképpen átveszik a vezető szerepet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az úgy nevezett “heavy userek” feltétlenül széles sávú megoldásokra tértek át. Ők azok, akik számban ugyan csupán a felhasználók 20 százalékát teszik ki, de a forgalom 80 százaléka hozzájuk köthető.
ÉJFÉL UTÁN. A migráció egyébként már a Matáv díjkedvezményének megszűnte előtt elkezdődött, amit leginkább a “tartásidő” (az egy előfizetőre jutó telefonforgalom) mérséklődése bizonyít. Ugyanezt érzékeli az ingyenes internetezést kínáló Freestart is: Pórffy András ügyvezető szerint felére csökkent az interneten eltöltött idő. Az új, a kormányzat által támogatott kedvezményeket kevesen veszik igénybe. Megnőtt az éjfél utáni szörfözés, a csúcsforgalom este 6 utánról éjjel 12 utánra tevődött át.
Mindazonáltal egyre inkább általános az a feltevés, hogy minden olyan háztartás, amely rendelkezik PC-vel, igényli az internethez való hozzáférést is. Ezért a szolgáltatók azért lobbiznak, hogy – kormányzati beavatkozás révén – csökkenthető legyen a számítógép-beszerzés költsége. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által végeztetett egyik felmérés is azt mutatja, hogy a lakosság 40 százaléka azért nem internetezik, mert nincs PC-je és nem is tudja megengedni magának a készülék beszerzését. Ezért tartják a szakmában jó ötletnek a minisztérium adócsökkentési elképzeléseit, valamint az úgynevezett svéd modellt, amelyben a munkáltató támogatja a PC-vásárlást. A két lehetőség ötvözése is felmerült.
Az olcsó számítógép azonban önmagában nem hozna áttörést, mert – és ez is a már idézett minisztériumi kutatás tanulsága – a magyarok egy része számára érdektelen az internet.
