Mit gondol, nem jönne jól a friss külföldi pénz a magyar tulajdonban levő Transelektrónak?
– A cégcsoport 100 százalékban magyar magántulajdonban van, ám ez nem jelenti azt, hogy esetleg a későbbiekben nem lesz külföldi befektetője. Minden az ajánlaton múlik, de egyelőre meg tudtuk oldani “saját erőből” a finanszírozást. Nem akartuk, hogy fillérekért vásárolja be magát olcsón egy külföldi befektető.
– Csaknem az összes Ganz-gyárat megvették, csak a Mávag/Hunslet maradt ki. Nem lesz villanymozdonyprogram?
– A Ganz Mávag egyelőre nem szerepel a terveinkben, most a belső konszolidáción, a hatékonyság javításán a sor, nem az esztelen növekedésen. A vasúti, elővárosi közlekedés rekonstrukciójában azonban szeretnénk részt venni. Jó lenne, ha összefogással tudnánk magyar ajánlatot tenni. Nem esett jól, amikor megérkeztek a használt hannoveri villamosok. Szerencsére a Transelektro Közlekedési Rt.-nek sikerült szerződést kötnie a BKV-val 80 darab Tatra T5C5 típusú villamos energiatakarékos meghajtásának szállítására.
– Sokáig csak sejteni lehetett a kusza szervezetben, mekkora csoport is a Transelektro. Az átszervezésnek látszik már az eredménye?
– Le kellett nyelni a békát, amire alkalmat is adott a piaci recesszió. Az átszervezés fizikai értelemben is költözéssel járt, így mintegy 2 milliárd forintba került, aminek a gyümölcse a költségtakarékosságban, hatékonyságban majd a következő években érik be. Várhatóan 2004-re áll be az új szervezeti formában a csoport. Tehát az idei, sőt a 2003-as év sem lesz a legjobb a csoport életében, konszolidáltan, a Bakony Erőmű nélkül, mintegy 30 milliárd forint árbevételre számítunk.
– Mi lesz a Bakony Erőművel, amely fele részben a Transelektróé?
– A kormány felmondta a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. Minden külföldi tulajdonossal kompromisszumot keresett, csak velünk nem. Pedig a kötelezettségek “ketyegnek”. Ajka város fűtéséért a Bakony felel, és az erőmű szolgáltatja a hőt az alumínium-feldolgozónak is.
– A Transelektro erősít a régi FÁK-piacon. Nem az uniós csatlakozásra építenek?
– A cég transzformátoraival, kazánipari berendezéseivel régóta bent van az Európai Unió piacán, ebből évi 8-10 milliárd forint árbevétel keletkezik. Rendes tagjai vagyunk a német kazánszövetségnek is. A “harmadik” piacon azonban versenyképesebb a helyzetünk. Ezért vissza kell hódítani a tradicionális iráni, orosz, ukrán és török piacokat is. Bár az utóbbinál a belpolitikai feszültségek miatt nincs új megrendelésünk.
– Külön atomenergia igazgatóságot, környezetvédelmi és közlekedési céget hoztak létre. A Bakony-ügyből okulva elfordulnak a hagyományos erőműprofiltól?
– Nem fordulunk el, hiszen az atomerőművi profil egyáltalán nem új a Transelektrónál. Én magam voltam 1975-ben az első atomosztály-vezető, amikor visszatértem a moszkvai irodából. Jelenleg 80 jól képzett energetikai fejlesztőmérnök dolgozik a csoportnál, akiknek nagy része energetikával és atomenergiával foglalkozik. Viszonylag újnak a környezetvédelem számít, amelyben nagy lehetőségeket látok, tekintettel arra, hogy az ország uniós csatlakozásához nagyon komoly környezetvédelmi feltételeket kell teljesíteni.
