A jövő év a teljesítménynövelés ideje lesz, szociális csomag legközelebb 2004 második felében várható – jelentette be a kormányfő. Szerinte továbbra sincs szükség megszorító intézkedésekre.
Van mit növelni, hiszen a hazai összteljesítmény a második negyedévben mindössze 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s így az év első felének átlagában a gyarapodás 3,0 százalékos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes közlése szerint a szolgáltató ágazatok “GDP-je” továbbra is gyarapszik, de az ipar és a mezőgazdaság a tavalyinál kevesebb értéket állít elő. A mért eredmények valamelyest elmaradnak az elemzők várakozásaitól.
A külpiaci konjunktúrára várni kell, a feldolgozóipari beruházások továbbra is csökkennek, sőt, a második negyedévben már 9,9 százalékkal zuhantak a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Az összes beruházás nőtt ugyan – a második negyedévben 5,1, az első félévben 6,4 százalékkal -, ám ez kizárólag az építéseknek köszönhető, mivel a második negyedévben 5,6 százalékkal csökkent a gép- és berendezés vásárlások reálértéke. A közigazgatásban 74,1, az ingatlan- és lakásüzletágban 12,1 százalékkal haladták meg az első hat havi beruházások az egy évvel korábbi szintet – derül ki a KSH adataiból.
Apadó üzleti, gyarapodó közületi, illetve ingatlanberuházás – e kettősséggel a háttérben még kedvezőtlenebbnek tűnik a fizetési mérleg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által júliusra – előzetesen – mért 173 millió eurónyi hiány csaknem 2 milliárd euróra duzzasztotta az első hét havi deficitet, több mint 1 milliárddal nagyobbra, mint amennyit 2001 júliusának végéig mértek. A romlás továbbra is az áruforgalom, az idegenforgalom és a szolgáltatások kedvezőtlenebb egyenlegével magyarázható, miközben a jövedelemtípusú fizetések a tavalyihoz hasonlóan alakulnak. Nyilvánvaló, hogy a fizetésimérleg-hiányt is elsősorban ugyanaz a tényező okozza, mint ami az Európai Unióban elért ütemet immár tízszeresen felülmúló hazai növekedésnek is motorja: a gyorsulva növekvő lakossági fogyasztás.
Fenntartható-e így a növekedés? “Egyre kevésbé – véli Vojnits Tamás, az OTP Rt. elemzési igazgatója -, bizonytalan, mikor lesz külpiaci konjunktúra, a hazai keresletnövekedés pedig kifullad, mivel a versenyszférában kemény bérvisszafogás várható, a költségvetésben pedig csak az idei keresetemelés áthúzódó hatásával kell számolni.” Szerinte az idén 3,0, jövőre 3,5-4,0 százalékos növekedés várható, ami elmarad a Reuters legutóbbi felmérése nyomán kialakult konszenzustól (2002-re 3,5, majd 2003-ra 4,3 százalékos GDP-bővülés). A fizetési mérleg alakulását Vojnits nem tartja drámainak, a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficit, amit az idei évre vár, nem alacsony, de nem is kezelhetetlen mérték. Ugyanakkor a fiskális politikára kedvezőtlen időszak vár, hiszen a büdzsének Brüsszelnek ígért deficitlefaragás mellett a korábbi várakozásokhoz képest szűkülő bevételi forrásokkal is számolnia kell.
“A növekedés elsősorban az Európai Unió keresletétől függ. Ha a recesszió folytatódik, a növekedés üteme jövőre akár 3 százalék alá is csökkenhet az idénre várható 3,2-3,3 százalékról, ha viszont vége lesz, akkor megközelítheti a 4 százalékot is” – mondta lapunknak Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. vezető elemzője. Ő a növekvő fizetésimérleg-hiány mögött meghúzódó fokozott állami szerepvállalást átmeneti jelenségnek tartja, ha erős kormányzati akarattal fékezik a közköltekezést és a keresetek emelkedését.
