A kissé korosodó Grand Cherokee keréktárcsája nagyot koccant a járdaszegélyhez, amikor Hajas László mesterfodrász a néhány perccel korábban távozó Maruti üresen hagyott helyére próbálta benavigálni az adott helyre túl méretesnek számító járművét. Ismerősei azt mondják, a hajszobrászt a lehetetlennek látszó feladatok soha nem rettentették vissza, aminek rendre meg is lett az eredménye. A vendégei szerint az ollót példátlanul biztos kézzel irányító “charmeur” fodrászok létrehozták az egyik legfelkapottabb és legjobban menő hazai szépségipari vállalkozást. A két fodrászatában és egy kellékkereskedésében csaknem félmilliárd forintos éves forgalmat lebonyolító Hajas Kft. tulajdonosa szerint azonban cége eredményeiből meggazdagodni nem, legfeljebb megélni lehet.
KEZDETEK. Hajas László annak idején álmában sem gondolta, hogy fodrász lesz. Zsenge gyermekkorában sok minden felmerült benne, de az, hogy napi 10-12 órát tölt majd ollóval és fésűvel a kezében, eszébe sem jutott. Holott a családi hagyományok okán a szakmával már korán kapcsolatba került. Az első kötődést nagymamája jelentette, aki a harmincas években Párizsban tanulta ki a fodrászat csínját-bínját, igaz végül mégsem gyakorolta a mesterséget.
A fodrászszalonok levegőjével Hajas László már kisgyerekként megismerkedett. Édesanyja, akit nem csak a korízlés, de Hajas is gyönyörű asszonynak tart, sokáig fodrászmodell volt. Így aztán, amikor eljött a pályaválasztás ideje, valahogy úgy adódott, hogy Lacika fodrásztanuló lett.
“1969-ben kezdtem az ismerkedést a szakmával egy Váci utcai maszek fodrászatban. Bevallom, nem nagy kedvvel. Napi 10 órát kellett ott töltenem. Vendéghez csak kivételesen nyúlhattam, és hajat mosni is csak egy év után engedtek. A seprés és a csipeszadogatás volt a hivatalom” – vall a kezdetekről a szakmát mára szinte a művészetig fokozó fodrász. Mint mondja: lelkesedését az sem tudta igazán felébreszteni, hogy az akkoriban neves énekes, Szécsi Pál egy, a nők körében igen népszerű fodrászról, Gedeon bácsiról énekelt.
Hiába minden, a szakma akkor még nem volt vonzó Hajas számára. Első nekifutásra a szakmunkás vizsgája sem sikerült – hajsütésből megbukott. De ha már egyszer belekezdett, azért befejezte az iskolát. Tanulmányai befejezése után négy évig egy kelenföldi divatfodrász szövetkezetben dolgozott.
“Evés közben jön meg az étvágy” – ezt Hajas a munkába állást követően tanulta meg. Valóban érdekelni kezdte a szakma. Felébredt benne a kísérletező kedv és röviddel később már versenyeken is indult. Arról, hogy érdemes továbbmenni ezen az úton, akkor győződött meg, amikor mesterbajnok lett. Utolsó kételyei pedig akkor oszlottak el, amikor 1982-ben egy párizsi fodrászversenyen száz induló közül a hetedik lett hajvágásban.
HAJBIZNISZ. Önálló érvényesülése alapjait azonban Hajas már jóval korábban megalapozta. A hetvenes évek közepén jött divatba az úgynevezett Vidal Sasoon hajvágás, ami alapjaiban tért el minden addigi irányzattól. A fiatal fodrásznak éppen ez tetszett meg. Nagy kedvvel vágott bele az akkoriban csak a külföldi magazinokban látható divatos frizurák készítésébe. A siker őt magát is váratlanul érte. Vendégköre rövid idő alatt akkorára duzzadt, hogy egy egyszerű hajvágásra is egy hónapra előre kellett bejelentkezni.
Az első Hajas-szalont 1983-ban nyitotta meg a nyolcadik kerületi Kis József utcában. A fodrászversenyeken szerzett ismeretségei az alig 40 négyzetméteres fodrászat beindításánál nagy segítséget jelentettek. Legfontosabb támogatója a Wella volt. A hajápolási termékekkel, kozmetikumokkal foglalkozó világcég magyarországi képviselete nem csak az üzlet kialakításában segített, hanem hitellel is támogatta.
Hajas László nagyon fontosnak tartotta hogy üzlete ne emlékeztessen az akkori szocreál berendezéssel felszerelt fodrászatokra. Ez azonban sokba, akkori lehetőségeihez képest pedig nagyon sokba került. A Cherokee előtt akkor még egy kopott Dáciával közlekedő fodrász minden keresetét visszaforgatta vállalkozásába. Nyaralásra, lakásfelújításra nem jutott. Cserébe viszont üzlete padlóján a linóleumot kőburkolat váltotta fel, a várakozók pedig kényelmetlen székek helyett bőrgarnitúrán ücsöröghettek.
Mindez azonban nem volt elég. Hajas ugyanis szerelmes lett – egy külföldi magazinban látott fodrászszékbe. Akkor azonban még sem külföldön, sem idehaza nem tudta megvásárolni álmai munkaeszközét. Kilenc székre szóló rendelésével az egyik nagy magyar bútoripari vállalat illetékese egyszerűen kirúgta. A “főbejárat” helyett maradt tehát a “kerülőút”, ami történetesen a filmgyáron keresztül vezetett.
Hajas László még mindig hálásan gondol Mészáros Márta Délibáb című filmjére. Mosolyogva meséli: a filmet máig nem látta, ám felesége révén sikerült egy hivatalos filmgyári megrendelőlapot szereznie kilenc, speciális fodrászszék gyártására. A filmforgatáshoz szükséges kellékek gyártását kérő megrendeléssel kopogtató fodrászt csodák csodája a bútorgyár már nem dobta ki. Sőt, az általa megálmodott széket Délibáb néven sorozatgyártásba is vették. Ma a fodrászatok jó része ilyen székbe ülteti vendégeit.
HAJAS LÁSZLÓA 47 éves mesterfodrász eredetileg autó- és motorszerelő szeretett volna lenni. Gyermekkorát Budapesten, az V. kerületben töltötte, tanulmányait is itt végezte, a fodrászszakma alapjait egy a Váci utca 8. szám alatt működő maszek fodrászatban sajátította el. Számos fodrászversenyen részt vett, a legnagyobb eredményt 1982-ben egy Párizsban rendezett megmérettetésen érte el, száz indulóból hetedik lett.
Három gyermeket nevel. Az első házasságából született 18 éves lányát, jelenlegi élettársa 9 éves lányát, valamint 3 éves kisfiát, akivel – igaz 44 év különbséggel, de – egy napon, július 31-én született. Hobbija a sízés – havon vagy vízen egyaránt. Nyaranta hajójával Horvátországba, az Adriára utazik kikapcsolódni.
A Hajas Kft. a fővárosban jelenleg két saját szalont üzemeltet, Pécsett pedig egy fodrászüzletben van érdekeltsége. A fodrászszalonok működtetésével párhuzamosan Hajas László cége egy fodrászati eszköz- és kellékkereskedést is működtet. Az elsősorban importárukkal foglalkozó üzlet az elmúlt években igényes kereskedéssé nőtte ki magát.
Vásárlói japán, amerikai és holland importáruk között válogathatnak, a bútortól az ollóig, az olcsó cikktől az igen drága termékekig szinte minden megtalálhatnak, amire egy fodrásznak szüksége lehet. A Hajas Kft. árbevétele tavaly megközelítette a 400 millió forintot.
A MESTER. “Holtig tanulnia nem csak a jó papnak kell. A jó fodrász sem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a világtól” – állítja rendkívül határozottan a ma két fodrászszalonból és egy kellékkereskedésből álló birodalmat irányító Hajas László. Ezért amellett, hogy rendszeresen járatja a szakmai kiadványokat, tréningeken, továbbképzéseken és szakkonferenciákon vesz részt, nagy fontosságot tulajdonít munkatársai képzésének is. Azt mondja: saját fiatalkori kellemetlenségeiből okulva a hozzá kerülő tanulók számára igyekszik megadni a lehetőséget a szakma elsajátítására. Az egészen kezdők számára gyakorlásra alkalmas műanyag fejeket rendszeresített, az ezeken jól vizsgázókat pedig – fokozatosan – igazi feladatokkal is megbízza. A mesterfodrász a már ténylegesen dolgozó munkatársait is igyekszik tanítani. Nem tartja azonban szerencsésnek, ha a szakmai fogások átadása a vendégek jelenlétében történik. Ezért idestova 20 éve házi továbbképzéseket tart a szalonjában dolgozók számára. Minden hétfő este zárás után két órán át gyakorol munkatársaival.
Évről évre házi versenyeket rendez. A nyeremény egy londoni továbbképzés, amelyen a cégénél dolgozó 38 fodrász közül általában 8-10 fő vehet részt.
A saját portáján végzett “söprögetés” önmagában nem elégíti ki a mesterfodrászt. Hajas László egyre inkább igyekszik magára vállalni a szakma érdekeinek képviseletét is. Szeretné elérni, hogy a fodrász társaság – amint az történt egészen a nyolcvanas évek elejéig – szigorú követelményeket támasszon tagjaival szemben. Ma ugyanis a megfelelő szakiskolákat elvégzők mindenféle előfeltétel teljesítése nélkül önálló szalont nyithatnak. Holott a fodrászat nem olyan ártalmatlan szakma, mint amilyennek a laikus gondolja. A különféle fodrászati anyagok felhasználásával a képzetlen hajművész akár tartós egészségkárosodást is okozhat vendégének.
ÁRARÁNY. A Hajas-szalonok nem tartoznak az olcsó fodrászüzletek közé, ám tulajdonosuk mégis túlzásnak tartja, ha valaki a felső tízezer fodrászának titulálja. Egy-egy frizura elkészítéséért ezekben a szalonokban gyakran 20-25 ezer forintot is otthagy a vendég. Hajas László azonban állítja: aki ennyit fizet, biztos lehet benne, hogy kapott is valamit a pénzéért. Egy Hajasnál készült frizurának legalább egy hétig ki kell tartania.
Szalonjaiban a fodrászok – az autószervizekhez hasonlóan – rezsióradíjak és persze a felhasznált anyagok árának figyelembevételével állapítják meg egy frizura elkészítésének az árát. Az átlagos óradíj a Hajas-szalonokban 3-3,5 ezer forint. Ennél drágábban csak a “mester” dolgozik, akinél 7 ezer forint egy hajvágás.
Ezek az árak azonban távolról sem a legmagasabbak a fővárosban. A külföldi franchise-láncok magyar üzleteiben ennél vastagabban fog a fodrászok ceruzája. Vastagabban, de nem annyira, mint a hasonló nyugat-európai, vagy tengeren túli üzletekben. Londonban például a Vidal Sasoonnál egy hajvágás legalább 70-80 fontba kerül. Két kiemelt fodrászuk pedig ennél is drágábban, 175 fontért, tehát mintegy 70 ezer forintért varázsolja újjá a vendég frizuráját. New Yorkban ugyanez a cég 100-120 dollárt kér egy hajvágásért, miközben két utcával odébb a helyi borbély 5 dollárral is beéri.
A magyar piacon is egyre inkább érzékelhető árkülönbségek miatt Hajas Lászlónak egyelőre nem fáj a feje. Még akkor sem, ha a közelmúltban három üzletéből egyet be kellett zárnia. Na nem mintha nem lett volna elég vendége, vagy a bevétel maradt volna el a várakozásoktól. A bezárásról sokkal inkább a valóban színvonalas munkára képes fodrászok hiánya miatt határozott. A jó képességű fodrászok ugyanis önállóan próbálnak szerencsét.
Hajas mindenesetre bízik benne, hogy a szakma szabályozásának szigorítása a valóban minőségi munkát végzőknek kedvez majd. Szerinte az idő mindenképpen a komoly “műhelyeket” igazolja, az ilyen fodrászatok ugyanis biztosan számíthatnak vendégeik hűségére.
GEDEON BÁCSI. Hajas László mellett nem csak a vendégek, de üzleti partnerei is kitartanak. A “Kemény kalap és krumpli orr” című gyermekfilm-sorozat dundi szőke kisfiúja, a későbbi Első Emelet együttes frontembere, Berkes Gábor természetes adottságainál fogva nem tartozik a Hajas-szalonok rendszeres vendégei közé. Ennek ellenére, a fodrászatról, a fodrász szakmáról automatikusan Hajas László “ugrik be” neki. Mint mondja: a mesterfodrásszal már több közös “vállalkozásuk” volt. Így például Hajas volt az egyik szponzora a Baby Sisters néven jegyzett lánycsapatnak, amelynek dalai jórészt Berkes Gábor szerzeményei voltak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a neves fodrász három éven keresztül, heti három alkalommal foglalkozott az együttes három tagjának frizurájával. Azaz, lényegében több millió forinttal járult hozzá a csapat sikeréhez.
Berkes Gábor azonban ennél is szívesebb emlékszik vissza az ad hoc vállalkozásként kiadott Meseautó című album készítésére. Hajas Lászlóra itt nem kisebb szerep várt, mint a női fodrász Gedeon bácsi alakjának videó-klip béli megformálása. A Hajas-szalonok egyikében készített felvételen a mesterfodrász Berkes szerint mesteri alakítást nyújtott. Csak némi hajfesték és smink kellett hozzá, hogy hitelesen eljátszhassa: még néhány év és Hajas László valóban Gedeon bácsivá, az idősödő nőcsábásszá válik.
Ahogy Berkes Gábor meséli, a máskor precíz kézzel ollót csattogtató fodrász saját üzleti vállalkozásaihoz hasonlóan még a lemezkészítésbe is kész volt szívét-lelkét beleadni. Az általa jónak tartott cél elérése érdekében nem zavarta az sem, hogy – igaz, jó értelemben – bohócot csináltak belőle. Az üzleti döntéseit sokszor intuitív alapon meghozó üzletember a Gedeon bácsi eljátszásába “brahiból” vágott bele. Úgy, ahogy a frizurába soha. Akik ismerik, állítják: alapszakmáját mindig komolyan, tréfát nem ismerve végzi.
