Medgyessy Péter kormányfő a minap azt nyilatkozta, hogy Magyarország 2004. január elsején lép be az Európai Unióba, miközben bizottsági források nem tartják kizártnak, hogy a csatlakozásra néhány hónappal később kerül sor. Melyik dátum a valószínűbb?
– A konkrét dátumot ma még lehetetlen meghatározni. Ez azonban technikai, nem pedig politikai kérdés. A politikai cél az, hogy a bővítés első köre a 2004. júniusi európai parlamenti választások előtt végbemenjen annak érdekében, hogy az új belépők teljes jogú tagként vehessenek részt ezeken a választásokon. Ma még nem jelölhető meg, hogy az első félév mely hónapjában válnak taggá az aspiránsok, hiszen nem tudni, hogy a régi és az új tagállamokban mennyi időt vesz igénybe a csatlakozási szerződés ratifikációja. A bizottság nem sürgetheti a nemzeti parlamenteket, hiszen egy rendkívül összetett szerződésről van szó. A mi feladatunk, hogy a legkorábbi, azaz a 2004. január elsejei dátumot feltételezve előkészítsük a csatlakozást.
– Ezek szerint jogtechnikai szempontból egy év közbeni dátum is elképzelhető?
– Igen, természetesen. Ezt valóban fontos hangsúlyozni, mert egyesek szerint jogilag csak az év elején válna lehetségessé a csatlakozás. Ez nem igaz. Teljesen szabadok vagyunk a tekintetben, hogy mikor veszszük fel az új tagokat. A tárgyalások idei lezárása után mindez csak attól függ, hogy a parlamentek mennyi idő alatt hagyják jóvá a szerződéseket.
– A múlt héten Ön azt mondta Lengyelországban, hogy ha a legnagyobb tagjelölt nem eléggé felkészült, akkor kimaradhat a bővítés első köréből.
– Természetesen; ez egy elv, amiben semmi újdonság nincs. A bizottság mindig azt hangsúlyozta, hogy nincs garancia a laekeni csúcson megnevezett egyik ország számára sem a gyors felvételre. Akkor azt mondtuk: 10 országnak megvan a lehetősége arra, hogy az első körben az unió tagjává váljon. Ezt ma is így gondolom. Az év végi bizottsági jelentés pedig azokat a jelölteket sorolja majd fel leendő új tagokként, amelyek érdemeik alapján erre rászolgáltak. Csak az számít, hogy egy ország teljesíti-e a csatlakozás követelményeit. Semmit nem ítélünk meg előre politikai szempontból, nincs kívánságlista, nincsenek kedvenc államok, nincsenek titkos menetrendek. Ha egy ország nem alkalmas a felvételre, azt az év végén egyértelműen megmondjuk.
– Nem módosult-e az utóbbi időben a retorika? Ön most az érdemek szerinti felvételről beszél, korábban azonban a nagycsoportos felvétel, a “big bang” látszott valószínűnek.
– Lehet, hogy meglepetést okozok ezzel, de én mindig elleneztem a “big bang” ötletét, sőt magát az elnevezést is. Az más kérdés, hogy én is kedvezőnek tartanám, ha 10 országot vennénk fel, ám az is világos: az elveken nem tehetünk erőszakot. Ezek közül a legfontosabb, hogy felkészültnek kell lenni. Az egész folyamatot a minőség és a gyorsaság közötti óvatos egyensúlyra kell építeni. Mi mindig azt mondtuk, hogy ha konfliktus lép fel a minőség és a gyorsaság között, akkor a minőségnek van prioritása. De most júliusban még reális a 10 országos első körös bővítés.
– Mekkora esélyt ad a nagycsoportos felvételnek?
– Erre a jóslásra nem vállalkozom. Azt kell látni, hogy a luxemburgi hat országban, amellyel az unió először kezdett tárgyalásokat, 63 millió ember él, és abban a négyben pedig, amely utolérte az előző csoportot, 12 millióan laknak. A különbség tehát csupán 12 millió fő. Ezért nincs értelme big banget emlegetni. Akkor beszélhetnénk nagycsoportról, ha mind a 13 ország egyszerre válna taggá.
– Itteni előadásában úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások legnehezebb szakasza még hátravan. Ezek egyik része a regionális politika, a strukturális alapok kérdése.
Gazdasági előnyökGünter Verheugen szerint az uniós csatlakozás a tagjelöltek, így Magyarország számára számos gazdasági haszonnal jár.
EDDIGI HASZON.
A magyar gazdaság már az uniós tagság puszta perspektívájából is profitált: a tizenötök a csatlakozási folyamat részeként bontották le a magyar áruk EU-piacra jutása előtt álló akadályokat, de a külföldi befektetéseket is ösztönözte, hogy Magyarország az unióba tart.
EGYSÉGES PIAC. Az EU egységes piaca biztonságos és stabil keretet nyújt Magyarország további gazdasági fejlődéséhez, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
NAGYOBB VERSENYKIHÍVÁS. Az európai piacon való jelenlét erősíti a magyar vállalatok versenyképességét.
STABILABB SZABÁLYOZÁS. Az egységes uniós szabályozások és szabványok átvétele kedvezőbb környezetet teremt a befektetéseknek, ami nem utolsósorban a kis- és középvállalkozói szektort segítheti majd.
FISKÁLIS STABILITÁS. Magyarország, amennyiben megfelel a maastrichti kritériumoknak, előbb-utóbb a Gazdasági és Pénzügyi Uniónak is a tagja lesz, ami csökkenti a költségvetési hiányt és az inflációt.
EURÓTAGSÁG. Az euróövezet tagjaként az unió gazdaságába máris erőteljesen integrálódott Magyarországon is megszűnnek az átváltási költségek és kockázatok, ami még biztonságosabbá teszi majd a kereskedelmi és a befektetői környezetet.
UNIÓS ALAPOK. Magyarország is a kedvezményezettjévé válik azoknak az uniós alapoknak, amelyekből forrásokhoz juthat gazdasága további fejlődéséhez.
– Nem gondolom, hogy a regionális politikai fejezet különösebben nehéz lenne. Az alapkérdésekben már megegyeztünk. Egyszerűen az új tagokra is alkalmazzuk a már létező szabályokat. Ez inkább technikai, sőt matematikai kérdés, ami nem okoz komolyabb politikai problémát.
– Másképp kérdezem: a tagjelöltek attól tartanak, hogy a csatlakozás utáni évben vagy években akár nettó befizetői pozícióba is kerülhetnek a költségvetési befizetések és az elhúzódó projektfinanszírozás miatt.
– Igen, hallottam erről az aggodalomról. A bizottság ezért egy költségvetési kompenzációs rendszert készített annak érdekében, hogy az új tagok a csatlakozás utáni azonnal nettó haszonélvezők legyenek. Azt a megoldást pártoljuk, hogy az új belépők egyösszegű támogatást kapjanak költségvetési pozíciójuk javítása érdekében. Ez egy nagyon egyszerű rendszer, amit már alkalmaztunk korábban, például az előző bővítési kör alkalmával. Az elvben egyetértés van: politikai szempontból nem fogadható el ezen tagállamok nettó befizetői pozícióba kerülése. Különösen akkor nem, ha ezek az új tagállamok igencsak szegények. Azt azért nem árt mindehhez hozzátenni, hogy az új tagok számára előirányozott összegek érintetlenek maradnak. Egyetlen euró sem vész el. A probléma abból adódik, hogy az uniós forrásokból alapvetően beruházásokra lehet igénybe venni a pénzt. Az összeg, amelyet lekötünk az egyik évben, még nem biztos, hogy ugyanabban kifizetésre is kerül. A költés lassabb, mint az odaítélés. De 40 milliárd euró változatlanul megilleti az új tagokat. Ez háromszor több annál, mint amennyi 13 országra jut az előcsatlakozási alapokból.
– Magyarország költségvetési pozíciója tehát javulni fog a csatlakozás előtti utolsó évhez képest?
– Nos, ezt még meg kell vitatnunk, de a bizottság álláspontja ez.
– A mezőgazdasági tárgyalásokon a magyar fél az egyenlő elbánás elvét hangoztatja. Érvényesülhet-e ez az elv?
– Veszélyes az egyenlő elbánás fogalmát használni, mert akkor azt mindenre ki kell terjeszteni, s nem lehet szelektíven alkalmazni. Nem lehetséges, hogy ha az egyenlő elbánás jó nekem, akkor alkalmazom, ha nem, akkor pedig figyelmen kívül hagyom. E helyett inkább be kell látni: az egyenlőtlen feltételekből az következik, hogy rugalmas megoldást kell találni. Az agráriumról szóló fejezetben kerül elő a csatlakozási tárgyalások legnehezebb kérdése, a közvetlen kifizetések rendszere. Gazdaságilag és szociálisan is indokolatlan lenne a jelenlegi közvetlen támogatásokat kiterjeszteni az új tagokra. Ez tehát nem csak a pénzügyi transzferek szempontjából okoz nehézséget.
– Az itteni agrárium alacsonyabb költségstruktúrája miatt gondolja így?
– Igen, ez részben a költségszerkezet kérdése, de a jövedelmek közötti különbséget sem lehet elhanyagolni. Az átlagos termelői jövedelem a tagjelölt országokban 30 százaléka az uniósénak. Ez egy újabb érv a bizottsági pozíció alátámasztására. Mindemellett a legfontosabb az, hogy a közvetlen kifizetések kiterjesztése az új tagokra megakadályozná az ágazat modernizációját és az elavult struktúra konzerválást idézné elő. Politikailag pedig azért tarthatatlan az egyenlő elbánás elve, mert akkor én azt mondhatnám: kedves magyar barátaim, az egyenlő elbánás az EU-ban azt jelenti, hogy az európai állampolgárok a csatlakozás első napjától kezdve vehetnek földet Magyarországon. A körülményeket, a költség-, jövedelem- és árstruktúrát figyelembe véve a bizottság javaslata nem jelent hátrányt, inkább előnyt az új tagállamok gazdái számára. Persze ez ma még csak tervezet, a közös álláspontra még várni kell.
– Az ország gazdasága szempontjából húsbavágó az állami támogatások ügye, amely egyelőre késlelteti a versenyjogi fejezet lezárását. Az itt megtelepedett multikat nehéz helyzetbe hozhatja, ha megszűnnek a beruházási adókedvezmények. Milyen kompromisszum várható az ügyben?
– Itt nem lehetséges kompromisszum. A versenyjogi szabályokat be kell tartani, és az állami támogatások rendszerének ugyanúgy kell működnie, mint az unióban. Országon belül olyan megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak a közösségi szabályokkal, egyszersmind nem hozzák hátrányos helyzetbe a magyar gazdaságot. Biztos vagyok benne: a budapesti kormány és a külföldi befektetők számára is nagyon fontos, hogy a versenyszabályok egyformán érvényesüljenek az unió egységes piacán belül. A probléma megoldható, mindez inkább technikai, mintsem politikai kérdés.
