Mórucz László építési vállalkozó akkor fordult orvoshoz, amikor már annyira fájt a lába, hogy aludni sem tudott tőle. “Megállapították, hogy cukorbeteg vagyok, de a lábammal nem tudtak mit kezdeni, a fájdalomcsillapítók sem segítettek. Egy ismerősöm javaslatára ekkor természetgyógyászhoz fordultam, aki többek között elektro-akupunktúrás kezelést alkalmazott, zöldség-gyümölcs koncentrátumokkal látott el, s már a második kezelés után végigaludtam az éjszakát” – meséli a páciens.
Amerikai és német tudósok vizsgálták először, még a nyolcvanas évek végén, a krónikus fáradtság szindrómát, amely a tartós stressz látható jele. Az ebben szenvedők képtelenek a szerepeiket megfelelően menedzselni, s bár a csecsemők is ki vannak téve e veszélynek, a felmérések szerint a munkaképes korosztály 40 százalékát gyötri ez a kór. Az ilyen ember reggel már fáradtan ébred, vonszolja magát, egy pohár sörtől szédelegni kezd, este bezuhan az ágyba, de nehezen alszik el. Ráadásul mindez hirtelen kezdődik: kap az illető egy megterhelést, s izomfájdalom, gyomoridegesség, fejfájás, kapkodó légzés, ólmos fáradtság lép fel nála, szaporább lesz a pulzusa, megnő a vérnyomása, kitágul a pupillája, izzad a tenyere, hideggé válnak a végtagjai, keményebbé az izmai, erősödik az allergiája, a teljesítménye pedig a felére csökken.
TÉVES DIAGNÓZIS. “Sajnos ezt az állapotot ma még nem szokták krónikus fáradtságként diagnosztizálni, az orvosok rendszerint vegetatív labilitást, depressziót, idegkimerültséget állapítanak meg, s idegrendszerre ható – pszichopharmakon – gyógyszereket írnak fel, nyugtatókat, altatókat, depresszió elleni tablettákat, ami nem segít” – mutat rá Tóthmartinez Adrienne orvos-természetgyógyász, a Civis Naturfitt- és Gyógyközpont orvos-igazgatója.
A stressznek a tőzsdei brókerek vannak a leginkább kitéve, őket a pénzvilág emberei követik (főként a bankárok), a harmadik helyen pedig a vezető beosztásúak és a vállalkozók állnak. Ugyanakkor ne gondolja a férfi családfő, hogy csak ő lehet stresszes. A háztartás örökös malmát hajtó feleség is kerülhet ilyen állapotba, különösen, ha férje hazaviszi a munkahelyi feszültséget. S ez a gyerekre is gyakran kihat – amikor indokolatlanul felsír, érthetetlenül viselkedik, s a szülő vagy a tanár nem talál rá magyarázatot, az otthoni légkörön sem árt elgondolkodni.
Tóthmartinez doktornő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a stressz önmagában nem ártalmas, sőt alapfeltétele annak, hogy valaki a munkájában megfelelő teljesítményt nyújtson, de nélküle szexuális élet sem létezne. Ami káros, az a stresszre adott válaszreakció fenntartása az azt előidéző külső hatás megszűnése után is. Ha ez az állapot tartóssá válik, akkor következnek a betegségek. A magas vérnyomás, a szív túlterhelése szívinfarktust, az agyi vérellátás felborulása pedig agyvérzést is okozhat, s mivel az állandó stressz a teljes anyagcserére kihat, cukorbetegség is bekövetkezhet. Komoly figyelmeztetés lehet egy idegösszeroppanás, ám az emberek többsége ezt pszichés problémának fogja fel.
A stressz ugrásszerűen megnöveli a szervezetben lévő szabad gyökök számát, s ezek roncsolják a sejteket. Amennyiben a sejtpusztulás nagyobb volumenű, mint az új sejtek képződése, felgyorsul az öregedés. S mivel a szervezetnek a normálisnál jóval több sejtet kell előállítania, nagy a veszélye, hogy selejtet termel, így a tumor rizikója is megnő. A statisztikák szerint minden negyedik ember potenciális rákbeteg. Persze ebben a vegyianyag-terhelés is szerepet játszik, amiért a nem megfelelően megválasztott élelmiszerek is okolhatók (de például a kis mennyiségben is mérgező formaldehidről sem szabad megfeledkezni, amellyel a lambériát vagy a fa bútorokat impregnálják).
Kutatások azt mutatják, hogy a betegségek kialakulása 95 százalékban az életmód következménye, tehát csak kismértékben magyarázható genetikai adottságokkal és környezeti terheléssel. Tóthmartinez Adrienne ezért elsőként azt tanácsolja, hogy mivel a környezetéből senki sem vonhatja ki magát, s egy felnőtt ember testének 70 százaléka víz, fogyasszunk naponta 1,5-2 liter tiszta vizet (lehetőleg ne szénsavasat, mert a szén-dioxid is növeli a szervezet terhelését). Ellenkező esetben a káros vegyi anyagok és a sejtek anyagcseréjéből származó bomlástermékek lerakódnak a sejtek közötti térben – például a kötőszövetben -, s a vér és a nyirokrendszer nem tudja elszállítani ezeket a mérgeket. A mozgás megfelelő mértékkel egészséges, de a túlzott sporttevékenység nem ajánlatos, mert sok szabad gyököt termel. A doktornő példaként egy 30 éves hölgyet említ, aki azzal a panasszal kereste fel, hogy hullik a haja. Kiderült, hogy ez azóta tart, amióta elkezdett sportolni, ám naponta fél liter folyadékot sem ivott, s az anyagcseréje sem volt rendben; szervezete a lerakódott szennyeződésre reagált a hajhullással.
Az étkezés is igen lényeges szempont. Gabonaféléket, friss, lehetőleg vegyszermentes nyers zöldségeket, gyümölcsöket, s természetes táplálékon nevelt baromfit – csirkét, pulykát -, halat fogyasszunk, azaz fehér húsokat. A színezékekkel, tartósítószerekkel “dúsított” élelmiszerektől mindenképpen tartózkodjunk.
Rendkívül fontos az alvás és ébrenlét ritmusa. Az éjfél előtti alvásnak igen nagy a jelentősége, s nemcsak a sötétség, hanem a légköri viszonyok, elektromágneses hatások miatt is. Az agyunkban lévő tobozmirigy ugyanis csak ilyen körülmények között képes kellő mennyiségű fiatalító hatású metalonin hormont termelni. Ezért ha sok munkánk van, inkább keljünk fel hajnalban – ilyenkor az idegrendszer is hatékonyabban működik -, semmint este lássunk hozzá a feladat elvégzéséhez.
GYÓGYÍTÓ MEDITÁCIÓ. A munka és a pihenés ütemezését is be kell állítani. Célszerű naponta átlag fél órát relaxálni, de nem reggel vagy este, hanem dél körül. Lefekhetünk egy vastag szőnyegre is, a lényeg, hogy lazuljunk el, nyújtsuk el a kilégzést, s engedjük, hogy a gravitáció húzza az izmainkat. Zenét is hallgathatunk közben. Már az is jó, ha kiállunk az autópályáról, s az ülést hátradöntve tíz percet pihenünk. A legmagasabb szintű elmélyülést azonban az jelenti, amikor sikerül elérni a meditáció állapotát.
Akinél viszont tartóssá válnak az említett tünetek – például az ingadozó vérnyomás, a szapora pulzus -, annak tanácsos pszichológushoz, természetgyógyászhoz, személyi trénerhez fordulnia, mert a kezelése még nem orvosi feladat, szelíd gyógymóddal, a számítógépes állapotfelmérés utáni étkezési, életvezetési tanácsok betartásával, stresszmentesítő kezeléssel – speciális masszázzsal, relaxációval, rezonanciaterápiával -, vitaminkészítményekkel megszüntethetők a káros jelenségek. A szervezetnek ugyanis van egy kompenzációs kapacitása. Súlyosabb állapot esetén azonban pszichiáter, belgyógyász, kardiológus segítsége szükséges, s a gyógyszeres terápia sem megkerülhető.
Végül az sem mellékes, hogy az ember örömét leli-e a munkájában és a magánéletében, mert a boldogtalanság is káros elváltozásokat okozhat…
