Látványos tarifacsökkenést, a szolgáltatóválasztás lehetővé válását, a távközlési szolgáltatások palettájának színesedését ígérte az előfizetőknek a hagyományos lakossági telefonpiac liberalizációja, amelyet több évig tartó rákészülés nyomán tavaly decemberben indítottak útjára. A beharangozott kecsegtető változások azonban egyelőre váratnak magukra.
ÖSSZEKAPCSOLÁS. Elsőre meglepő lehet, de tény: a hagyományos telefonpiacon a verseny megindulását leginkább a szereplők közti együttműködés hiánya akadályozza. Ahhoz, hogy a magukat a megmérettetés első fordulójára regisztráltatott cégek legalább a “felvezető körön” túljussanak, néhány kérdésben, elsőként mindjárt hálózataik összekapcsolásának feltételeiben, meg kellene állapodniuk. Amíg ez nem történik meg, a telefon-előfizetők hiába is szeretnék távolsági hívásaik lebonyolítását jelenlegi szolgáltatójuk helyett másra bízni.
Más kérdés ugyanakkor, hogy a verseny kedvező hatásaiból az ügyfelek miként részesülnek majd. Miközben az üzleti felhasználók kiszolgálásáért már a liberalizációt megelőzően is nagy volt a tülekedés, a keveset telefonáló egyéni ügyfelek bizalmának elnyeréséért a Matávon kívül csak a Vivendi Telecom Hungary szállt ringbe.
Mindenesetre a legtöbb összekapcsolási szerződést – helyzetéből adódóan – a Matávnak kell majd megkötnie. A Hírközlési Főfelügyelettől (Hif) az év eleje óta kilenc távközlési társaság kérte – és kapta meg – a hagyományos telefonpiacon való szerepléshez szükséges négyjegyű szolgáltató-választó számokat. Slyuch András, a Hif Területi Hivatalának alelnöke azonban figyelmeztet: a belföldi távolsági és nemzetközi telefonálás szolgáltató-választó számainak kiadása önmagában nem jelenti az új szolgáltatók tényleges piacra lépését. Az engedéllyel rendelkező cégeknek 180 napjuk van szolgáltatásaik beindítására.
Az összekapcsolási szerződéseket a vártnál nehezebben tudják tető alá hozni az érintettek. Az elmúlt négy hónapban a Matáv csupán a Vivendi Telecom Hungaryvel (VTH), illetve a zászlaja alatt versenyző helyi koncessziós társasággal, valamint a PanTel Rt.-vel módosította korábban megkötött összekapcsolási szerződéseit az új piaci szabályozásnak megfelelően. S még ezek a megállapodások sem tekinthetők véglegesnek. Így néhány hónapon belül a szolgáltatók közti elszámolások alapját – és ezzel a telefontarifákat is – meghatározó árakban a szakértők várakozásai szerint még számottevő változások lesznek.
Arról hogy az áldatlan állapotok kialakulásáért ki a felelős, megoszlanak a vélemények. Néhány héttel ezelőtt az újsütetű telefonszolgáltatók többsége úgy vélekedett: a Matáv húzza az időt és elzárkózik a versenytársakkal való megállapodástól. Kovács Attila, a Matáv igazgatóhelyettese ezt a feltételezést már akkor is visszautasította. Szerinte cégük a telefonpiaci liberalizáció elkötelezettje, s mindenben a jogszabályok szerint jár el. Olyannyira, hogy ez volt a magyarázata a Matáv összekapcsolási szerződések megkötése körüli óvatosságának is. A hírközlési törvény és az ahhoz kapcsolódó, a hálózati szerződésekről szóló kormányrendelet szerint ugyanis a hálózatok összekapcsolásáról csak azután köthetnek szerződést a szolgáltatók, ha a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) jóváhagyta a Matáv úgynevezett referencia összekapcsolási ajánlatát (RIO). Márpedig ezt az ajánlatot mindmáig nem fogadta el a bizottság, jóváhagyásának június végéig kell megtörténnie.
SZERZŐDŐK. A Matáv igazgatóhelyettese úgy véli: a hírközlési törvény betűje szerint a RIO elfogadása előtt kizárólag a korábban megkötött összekapcsolási szerződések módosítására van lehetőség – amennyiben a Vivendihez, vagy a PanTelhez hasonlóan ezt a partnerek igénylik. A telefonpiacra való belépésre készülő többi céggel történő megegyezésre a RIO elfogadása előtt a Matáv – saját megítélése szerint – nem lenne kötelezett. A társaság természetesen tudomásul veszi a HDB ettől eltérő álláspontját. Jogi álláspontján azonban a Matáv nem változtat.
Csevegő kontra VáltóhangLáthatóan nem áll érdekében komolyabb árháború a belföldi távolsági, mobil és nemzetközi hívások piacán működő két legnagyobb szolgáltatónak, a Matávnak és a Vivendinek. A két cég árajánlatait a Telefonguru internetes honlap készítői hasonlították össze. A tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze:
• A 2-es, tehát az egymással szomszédos díjkörzetekbe (leginkább Budapest és annak agglomerációja érintett) irányuló hívásoknál a Vivendi csomagjai drágábbak a Matáv Bázis csomagjánál. A Csevegő csomaggal szembesítve még nagyobb a vivendis csomagok hátránya.
• A 3-as díjkörzetbe indított rövid hívások esetén a Vivendi csomagjai a Bázis díjcsomagnál olcsóbbak. Hosszabb hívásoknál viszont a Matáv Csevegő csomagja a kedvezőbb.
• Mobil számok hívásánál kiegyenlítettek az árak. Sok rövid hívásnál – egyetlen kivétellel – a Vivendi csomagja, hosszabb hívásoknál a Matáv konstrukciója az előnyösebb.
• A nemzetközi hívások esetében nagy általánosságban a Vivendi kínál kedvezőbb árakat az ügyfeleknek.
A PanTel és a Matáv illetékesei április első napjaiban látták el kézjegyükkel a két cég hálózatainak összekapcsolási feltételeiről szóló szerződés módosítását. Bárányné Sülle Gabriella, a PanTel stratégia és üzletpolitikai tanácsadója szerint a Matáv azzal, hogy engedett cégük hónapok óta tartó nyomásának, lényegében átadta a meghívót a többi piaci szereplőnek is. Ezzel együtt a szolgáltatók közti szerződések a Matáv referencia ajánlatának megszületése után feltehetően módosulni fognak. Változás a szakember véleménye szerint elsősorban az összekapcsolásért fizetett díjakban lehet.
A PanTel illetékesétől megtudtuk: időközben az alternatív szolgáltatók elvégezték a Matáv ajánlatokba és tervezetekbe foglalt összekapcsolási forgalmi szolgáltatási díjainak – az európai gyakorlat szerinti – összehasonlítását. Az eredmény nem váratlan, hiszen már az internet alapú telefonálásra tavaly kötött összekapcsolási szerződés szerinti díjak is magasnak bizonyultak a piacon. Az összehasonlításnak az az eredménye, hogy a Matáv 2002-es különféle összekapcsolási díjai kétszer-háromszor magasabbak, mint az európai gyakorlatban elfogadott díjak. Összehasonlították a Hif által 2001-ben készíttetett költségtanulmány szerinti árakat és az európai árakat is. Ebből kiderül: a költségtanulmány szerinti díjak alkalmazásával a Matáv olyan összekapcsolási díjakat ajánlhatna, amelyek megfelelnének az európai országok gyakorlatának. Ennek a vizsgálatnak az alapján úgy vélik, az iparág érdekét az szolgálná, ha hatósági döntés írná elő költségalapú díjak alkalmazását, hiszen a jelentős piaci erejű szolgáltatóval szemben csak így kerülhetnének alkupozícióba az alternatív szolgáltatók.
Kovács Attila az árakat illetően nem bocsátkozik elméleti jellegű találgatásokba. Ehelyett arról beszél, hogy a piaci verseny valamennyi feltételének tisztázása hosszú folyamat eredménye lesz. A Vivendi, majd a PanTel szerződésének megkötése után a Matáv időközben a többi, a társaságot megkereső szereplővel is megkezdte az egyeztetéseket. Erre azért kerülhetett sor, mert időközben a HDB elutasította a Matáv RIO-jának első változatát, ám a mindenki számára hozzáférhető határozatból az is kitűnik, milyen irányban várható elmozdulás. Ezért a RIO jóváhagyásáig tartó átmeneti időszakra vonatkozó szerződéskötési tárgyalásoknak már stabil alapja van.
SAJÁTOS ÉRTELMEZÉS. Az igazgatóhelyettes szerint a tárgyalások helyzetéről és partnereikről korai lenne nyilatkozni. Annyit azonban elárult, hogy a hagyományos telefonszolgáltatásokba való bekapcsolódáshoz szükséges előhívószámmal rendelkező két szolgáltatóval akár április végéig befejeződhetnek a tárgyalások. Azt persze, hogy azok mennyire biztatóak, mindenki másképpen ítéli meg. A GTS-Datanet Kft.-től kapott információk szerint cégük valóban tárgyal a hálózat-összekapcsolási szerződés megkötéséről, a cég illetékese azonban egyelőre csupán annyit közölt: a tárgyalásokon a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Matáv nem a partneri viszony kialakítására és az abból származó kölcsönös előnyök kihasználására törekszik. Ehelyett a jogi környezet “sajátos” értelmezésének elfogadására kényszeríti a társaságot, és sejthetően – az “egyenlő elbánás” elvére ügyelve – a többi alternatív távközlési céget is. A GTS-Datanet álláspontja szerint, ha nem történik külső beavatkozás a hatóság, vagy az állam részéről, a liberalizáció céljai igen jelentős késedelemmel, vagy talán sohasem valósulnak meg.
