Csúfos kudarcot vallott a demokrácia tavaly októberben két szomszédos hollandiai városban, Leidshendamban és Voorburgban. #<#Lakóik tavaly októberben többek között online-szavazás útján voksolhattak arról, milyen néven egyesüljön a két település. Az interneten leadott szavazatok számlálását nem sokkal a folyamat megkezdése után abba kellett hagyni, mert kiderült, hogy a referendumon jóval többen "vettek részt", mind ahányan a két városkában összesen laknak.
Úgy tűnik, Robin Cook brit külügyminiszter nem hallott a kontinentális Európa e közeli szegletében történtekről. A politikus ugyanis a napokban úgy nyilatkozott: szívesen látná, ha hazája volna az első ország, amely élesben és széles körben is bevezeti az online voksolás lehetőségét. Cook már a következő, valószínűleg 2006-ben esedékes parlamenti választásokon számít arra, hogy az e-szavazásnak köszönhetően olyanok is a virtuális urnákhoz járulnak majd, akik más módon nem vennének részt az eseményen.
Bármilyen szép reményeket fűz is a brit kormányzat az internetes népszavazásokhoz, az e-voksolás eddigi tapasztalatai nem éppen kedvezőek. Bár bizonyára van igazság abban, amit a külügyminiszter gondol, a brit Electoral Reform Society (ERS) tagjai – akik éppen azon dolgoznak, hogy új szavazási technológiák bevezetésével növeljék a részvételt, s még mobiltelefonos szavazáson is gondolkoznak – úgy tartják, az online választások ideje még nem érkezett el. “Az e-szavazás lehetősége többeket zár majd ki a választásokból, mint amennyivel a résztvevők számát gyarapítja” – mondják. A “digitális szakadékok” létezése már régóta nem titok (lásd Figyelő, 2001/51-52. szám) – az internetet használók webes aktivitása általában együtt jár politikai passzivitásukkal, már csak életkoruknál fogva is.
A világháló nyújtotta lehetőségeket mindazonáltal már a gyakorlatban is alkalmazták választásokon. Az Egyesült Államokban a 2000. évi elnökválasztás során többek között a végül mindent eldöntő Florida állam lakói szavazhattak online módon, igaz, csupán a védelmi minisztérium külföldön tartózkodó néhány tucat alkalmazottja. Ám mivel a statisztikák szerint a webes választók nagy része Bushra adta a voksát, elképzelhető, hogy az internet nélkül e téren is másképpen alakult volna a világtörténelem.
E-voksolásElőnyök:
• gyors értékelhetőség
• egyszeri végeredmény
• a szavazóhelységektől távol lévők is szavazhatnak
• kényelmes
• gazdaságos
Hátrányok:
• biztonsága kérdéses
• nem mindenki számára elérhető
• az otthonról történő voksolás körülményei ellenőrizhetetlenek
• a személyazonosság igazolása még nem megoldott
Ennek ellenére az amerikai National Science Foundation jelentése leszögezi: “Az otthonról, vagy munkahelyről történő távszavazás a közeljövőben nem lehetséges”. A tanulmány azt is megállapítja, hogy önmagában az internetes voksolás lehetősége nem buzdítja politikai aktivitásra a választókat, vagyis pusztán emiatt még nem vesznek részt többen a szavazásokon.
Az ERS szerint az e-voksolás legfeljebb az egyébként kizárt választók, idősek, mozgásképtelenek és otthonuktól távol tartózkodók számára igénybe vehető kiegészítő lehetőség maradhat, vagy csupán a számlálást felgyorsító eszköz. A cédulákkal szemben itt ugyanis szó sem lehet a szavazatok “újraszámlálásáról” – ha ugyanis a gép egyszer már kiszámolt valamit, a végeredmény aligha módosul.
Hasonló következtetésre jut a National Science Foundation tanulmánya is, amely éppen ezért arra bátorítja a kormányzatokat és önkormányzatokat, hogy a szavazóhelységekben felállított, webes szavazatszámláló kísérleti “netkioszkok telepítését” továbbra is folytassák. Szerintük az online szavazás idővel hatékonyabb és gazdaságosabb lehet a lyukkártyás, szavazólapos és optikai szkenneléses módszereknél.
A tudományos társaság szakértői az otthoni online voksolást éppen ezért nem támogatják: úgy vélik, túl nagy kockázatot jelent, ha a választók nem szeparált helységekben, és hivatalos környezetben adják le voksaikat, hanem ellenőrizhetetlen körülmények között. Itt ugyanis tovább gyöngül a hagyományos cédulás szavazás egyébként is leggyengébb pontja, a személyazonosság igazolása. Az interneten ez valószínűleg csak biometrikus eszközökkel – ujjlenyomat-, szivárványhártya-, vagy arcfelismerő rendszerekkel – valósítható meg kellő biztonsággal. Ahhoz pedig, hogy mindezek egységes szavazási szoftverrendszerbe foglalva is megjelenjenek, még Nagy-Britanniában is várni kell.
