Bosszúsan dobta az asztalra a telefon-előfizető a távközlési szolgáltatók távolsági és nemzetközi tarifáit összefoglaló információs anyagot. A távközlési piac megnyitása után fél évvel több mint száz különféle szolgáltató kellette magát, ám ahhoz, hogy áraik között eligazodjon és kiválassza négyjegyű előhívójukat, első nekifutásra a két diploma kevésnek bizonyult. Percekig számolgatott, de nem tudta eldönteni, hogyan lenne a legolcsóbb a negyedórás telefonbeszélgetés. Végül maradt a bevált módszer. Miközben tárcsázta a nulla-nullát, arra gondolt: Németországban két évvel korábban már telefonhoz kapcsolható mikroszámítógép választotta ki, melyik telefontársaság hálózatán lehet a legolcsóbban elérni a hívott vidéki, vagy éppen külföldi számot.
OLCSÓBBAN. Az ilyen és hasonló, a távközlési piac megnyitása nyomán az előfizetőkre váró kellemetlenségeket előrevetítő példák ma még puszta fikciók. Az viszont tény, hogy elméletileg már csak néhány nap van hátra az új távközlési törvény és a hozzá kapcsolódó kiegészítő rendeletek hatályba lépéséig. A december 23-án egyelőre csupán jogtechnikailag lezajló liberalizáció számos új lehetőséget ígér. Az első újdonságokra azonban legalább fél évet kell várniuk az előfizetőknek, s előre borítékolható az is, hogy a távközlési verseny beindulásával együtt járó változásoknak nem mindenki örül majd egyformán.
A telefonpiac megnyitása után az előfizetők hónapokig szinte semmiféle változást nem érzékelnek majd. Később viszont annál többet. A Matáv monopóliumának megszűnését követően a verseny elsőként a belföldi és nemzetközi távhívás területén indul majd meg. Az elemzők prognózisai szerint a belföldi távhívás tarifái a jelenlegiek felére eshetnek vissza, a nemzetközi telefonhívások percdíja pedig 30 százalékkal mérséklődhet 2002-ben. A távolsági telefonálás általános árszínvonala a hagyományos telefóniában a jelenlegi nagy konkurens, az internet alapú (IP) megoldáséval lesz azonos.
A távolsági telefonhívások lebonyolítására számos szolgáltató vállalkozik majd. A Matáv mellett ezen a területen biztosan igyekszik majd növelni piac részesedését a Vivendi és a PanTel is. A nagy társaságokon kívül azonban több tucat kisebb cég fellépésére is számítani lehet. Csupán az IP-telefóniával próbálkozó vállalkozásokból több mint hatvanat tartanak nyilván a Hírközlési Főfelügyeletnél (Hif). A szolgáltató-bőséget a telefonálók elsősorban a távolsági előhívók megjelenésén és nagy számán mérhetik majd le. Azon pedig legfeljebb bosszankodhatnak egy keveset, hogy a nulla-hat, vagy a nulla-nulla után először egy négyjegyű előhívót kell tárcsázniuk – a már megszokott körzetszám, illetve maga a hívott szám csak ezt követően jöhet.
Az sem könnyíti meg igazán a helyzetet, hogy a távolsági szolgáltatások piaca nem lesz olyan összetett, mint amilyen a jogszabályok szerint lehetne. A mobiltelefon-szolgáltatók ugyanis az európai tendenciáknak megfelelően feltehetően nem lesznek meghatározóak a nemzetközi telefonálásban.
CSOMAGOK. A távközlési szolgáltatók a piaci liberalizáció után feltehetően nem a kis forgalmat, és ezzel kevés bevételt ígérő lakossági előfizetők megnyerésére koncentrálnak majd. Elsődleges célpontjuk az üzleti előfizetők köre lesz. A havonta több millió forintnyi telefonszámlát produkáló gazdasági társaságok válogathatnak majd a kifejezetten a számukra kialakított – a hagyományos telefóniától az interneten át, a nagysebességű adatátvitelig az elképzelhető valamennyi szolgáltatást magában foglaló – szolgáltatási csomagok között. A Matáv szolgáltatási területén működő cégek az első ajánlatokat már az év elején megkapják, igaz, az új szolgáltatóknak csak az első negyedév vége után lesz lehetőségük a Matávtól hozzájuk pártoló cégek kiszolgálására. A helyi koncessziós telefontársaságok területén viszont a Matáv csak az utolsó negyedévben kezdhet hozzá az előfizetők elcsábításához. Meg kell várnia, amíg lejárnak a helyi koncessziók.
Ezek a határidők igazak az egyéni előfizetők esetében is, akiknek azonban lényegesen visszafogottabb tartalmú csomagokkal kell majd megbarátkozniuk. Az első vezetékes tarifacsomagokat ráadásul a szolgáltatók már piacra is dobták. A Matáv a keveset telefonálók számára vezette be Minimál csomagját. Az úgynevezett Kontroll díjcsomag pedig az első, a mobiltelefon-szolgáltatóktól átvett szisztéma alapján felépülő vezetékes tarifacsomag. Az ezt igénybe vevő előfizetők, ahogyan a pre-paid mobil csomagoknál, előre fizethetik ki telefonhívásaikat.
Uniós tempóAz Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján az EU távközlési piacának liberalizációja nem minden területen hozta meg a remélt eredményt. A Reuters által idézett dokumentum szerint négy évvel a piacnyitás megkezdése és 10 hónappal a helyi előfizetési hozzáférési hurok kötelező megnyitása után az unió 15 tagállamából 6 országban egyetlen átengedett vonal sincs. Görögországban, Írországban és Luxemburgban még meg sem indult a helyi hurkok átengedésének folyamata. A legjobban Németország áll, ahol eddig 400 ezer telefonvonalat engedtek át. A toplista második helyezettje Finnország, ahol azonban az átengedett vonalak száma nem haladja meg a teljes penetráció 10 százalékát. Eközben a volt állami monopol szolgáltatók gyorsan növelik a szélessávú internetezésre alkalmas ADSL-vonalaik számát. Az ilyen vonalak száma 7 EU-tagországban az elmúlt három évben megduplázódott, de további 3 államban is jelentős a növekedés. Emellett az új piacra lépők számos területen arról panaszkodnak, hogy a volt állami monopol szolgáltatók hátráltatják a helyi hurkok átadását. A panaszok kivizsgálását az EU illetékesei még csak most kezdték meg, de máris komoly szankciókat helyeztek kilátásba az uniós törvényeket megsértőkkel szemben.
HÁTULÜTŐK. A felhasználók számára a legnagyobb meglepetést feltehetőleg az okozza majd, hogy hiába a december 23-i liberalizáció, a piacon látszólag még hónapokig nem történik semmi. A problémát természetesen nem az jelenti, hogy a fogyasztók később érzékelik a piacnyitás áldásos hatásait. Ezek nélkül valahogy megvoltak eddig is, és néhány hónapot még biztosan kibírnak. Sőt, a helyi koncessziós szolgáltatók területén az eredeti tervek szerint ki is kell bírniuk.
A késésnél nagyobb problémát okoz mindaz, ami mögötte van. Orbán Viktor miniszterelnöknek jó oka van arra, hogy ne sürgesse a távközlési piac liberalizációját. A választások előtt álló kormány még a lehetőségét is el akarja kerülni, hogy a piacnyitás esetleges kedvezőtlen velejárói megzavarják a választási sikerpropagandát. Ennek hatását ugyanis valamelyest biztosan rontaná, ha a liberalizáció után akárcsak átmenetileg is emelkednének a telefonálás költségei.
Az Európai Unió (EU) által elvárt költségalapú árakról egyelőre nem lehet szó a magyar távközlési piacon. Éppen az uniós távközlési liberalizáció nyomán derült ki ugyanis, hogy a keresztfinanszírozás megszűnése két év alatt a helyi díjak és a havi előfizetések árának 10 százalékos emelkedését is okozhatja. Márpedig a helyi és távolsági tarifák, havi előfizetési díjak kiegyensúlyozása a magyar piacon, minden korábbi igyekezet ellenére, máig nem fejeződött be. Azaz, a belföldi távolsági és nemzetközi forgalmi bevételekből a szolgáltatók a helyi telefonálást és a havi előfizetéseket keresztfinanszírozzák. Ennek megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a ma még más bevételekből támogatott szolgáltatások árát azonnal a költségekhez kell igazítani.
Mindez áremelést jelent. Egyértelmű azonban, hogy nem januártól. Az év eleji tarifaemelés rosszul festene, a választások után viszont már nem okoz problémát. Ezért elképzelhető, hogy az egyéni és az üzleti előfizetőknek az első negyedév vége után el kell majd fogadniuk a helyi beszélgetések, illetve a havi előfizetések drágulását. Az, hogy ez az áremelkedés, ha valóban sor kerül rá, mekkora lesz, ma még kérdéses. Valószínű azonban, hogy nagyobb annál, amit egy egész évre szóló díjkorrekció jelentene. Ha ugyanis a tarifaváltoztatásra csak júniusban kerülhet sor, a szolgáltatóknak az év akkor még hátralévő hét hónapjában kell beszedniük a 12 hónapra szóló emelt díjat.
Mindez azonban a kormányzat illetékeseit nem zavarja. Az elsődleges célkitűzés most a tényleges liberalizáció néhány hónapos elcsúsztatása. Ehhez pedig kifejezetten jól jön, hogy a Matávnak az úgynevezett helyi hozzáférési hurok átadására vonatkozó referencia ajánlatát az első körben nem fogadták el, s az új ajánlat csak januárra készül el. Emellett most még az sem okoz problémát, hogy a december 23-án, elméletileg a távközlési törvénnyel együtt hatályba lépő mintegy félszáz végrehajtási utasításból a nyár óta csupán kilenc készült el.
