Hella és Zitta a két indiai elefánt naponta két mázsa takarmányt tüntet el gyomrában. A két behemót ezzel az étvággyal évente 4-5 millió forintot lapátol be szájába, amivel kiérdemlik a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) legtöbb pénzt – szó szerint is – felemésztő lakói címét. A két ormányost beleértve, évi 100 millió forintot költ az állatkert a 485 fajból álló, összesen 3045 állatállománya élelmezésére. A horribilis nagyságú kosztpénzt azonban szerencsére bőven fedezik a kert saját bevételei is: tavaly ez az összeg 785 millió forint volt, s abból 650 millió forint a jegyeladásokból származott.
SAJÁT LÁBON? Amikor Persányi Miklós 1993-ban átvette a főigazgatói posztot, a kert saját bevétele még csak 107 millió forint volt. Ezzel akkor a negyedik helyen álltak a fővárosi kulturális költségvetési intézmények sorában, 1996-óta azonban az elsők (a sorban második Madách Színház is csak feleannyi saját bevételt tud felmutatni). A látogatók száma annak ellenére növekszik évről évre, hogy a jegyárak rendre az infláció mértékének duplájával emelkedtek (lásd a táblázatot).
Az impozáns adatok egyben azt is jelentik, hogy a fővárosi tulajdonban lévő intézmény saját bevételei már messze lekörözték az önkormányzat által évente folyósított összeget. Az azonban igaz, hogy 1994 óta a kertben folyó átfogó rekonstrukciós munkába 900 millió forinttal szállt be a fővárosi önkormányzat a FÁNK-nak a pályázati forrásokkal együtt közel 800 millió forintos saját része mellé. Az összességében eddig 2,1 milliárd forintba kerülő munkálatok révén a 135 éves állatkert több műemlék létesítménye újult meg, így például egymilliárd forintból valósult meg a Pálmaház rekonstrukciója.
Az átalakításban mindazonáltal nemcsak esztétikai szempontok vezérelték a kert vezetőségét. Az 1997-ben elfogadott állatvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó rendelet ugyanis pontosan előírja, hogy az egyes állatoknak milyen nagyságú élettérre van szükségük – és ennek megvalósításához 2003 márciusáig adott haladékot minden magyar állatkertnek. A főigazgató a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy bár az eddig elvégzett felújítások enyhítettek a problémán, jelenleg még mindig 70-80 állattartó hely nem felel meg az előírásoknak. Ha ezt a jövő év tavaszáig nem sikerül orvosolni, egyes részlegeit akár be is zárhatják az állatkertnek, a rendelet ugyanis ezzel a szankcióval fenyegeti az előírások megszegőit.
Cégek az állatkertbenAz OBI Barkácsáruház nemrégiben lett névleges nevelőszülője az állatkertbe mostanában érkező, a cég logójául is szolgáló hódnak. A Szerencsejáték Rt. viszont már évek óta hű örökbefogadója a Dalma nevű, a skandináv lottó emblémájának kinevezett rénszarvasnak. A Budapest Alapkezelő Rt. vállalta a BUX nevű szervál támogatását, bízva talán ezzel a részvényindex fényesebb szereplésében. Valószínűleg ők is ott voltak a mintegy 1300 örökbefogadóval együtt október 7-én az állatkertben rendezett nevelőszülői találkozón.
Arra, hogy az állatkert alapítványán keresztül magánszemélyek, illetve cégek pénzért – az idén minimálisan 3500, illetve 100 000 forintért – egy évre örökbe fogadjanak állatokat, kifejezve ezzel állatszeretetüket, s segítve ezzel az állatok mindennapjait is, 1993 óta van mód. A védenceket persze senki nem viheti haza – ki örülne egy, a lakásában vagy irodájában garázdálkodó mosómedvének? A nevelőszülők segítőkészségét oklevél örökíti meg, nevük az interneten és az állatkertben is olvasható. A leggazdagabb (a fogadott rokonért 200 ezer forintot, vagy még többet is áldozó) “nagybácsik” nevét – ha vállalatról van szó annak logóját is – az állat lakhelye melletti külön tábla jelzi. Orbán Anikó, az alapítvány asszisztense szerint ez idáig inkább magánszemélyek kis adományaiból jött össze az alapítvány tavalyi 7,5 millió forintnyi örökbefogadásból származó bevétele.
Bár az örökbefogadásnál a cégeket is többnyire inkább a segíteni akarás, mint az önreklámozás vezérli, a kert szponzorai azért a A/4 méretű táblácskáknál többet kérnek: az évente összesen 20 millió forinttal az állatkertet támogató Nestlé, Eskimo és Coca-Cola logóival és állatfiguráival sűrűn találkozhat a látogató. A Palmolive termékcsaládot gyártó Colgate-Palmolive Kft. a japánkert 15 millió forintba kerülő újjáépítési költségeihez 5 millió forinttal járult hozzá, hogy ezzel is kifejezze “a cég és a természet összhangját”. Több mint valószínű azonban, hogy soha nem látja az állatkert azt a 2 millió forintot a Globex Holdingtól, amit az azóta befuccsolt cég a reklámkampányához kölcsönzött oroszlánért ígért.
HIÁNYGAZDÁLKODÁS. Nagyobb helyre lenne például szükségük a népszerűségi toplistán előkelő helyet elfoglaló majmoknak, zsiráfoknak, tigrisnek, jegesmedvéknek, vagy vízilovaknak is. Az állatkertnek a komfortosításhoz még 1,2 milliárd forint értékű átalakítást kellene elvégeznie. Persányi Miklós szerint saját maguk és különböző pályázatok útján csak mintegy 200 millió forintot tudnak előteremteni, 1 milliárd forint körüli összeg tehát még hiányzik.
Jelenleg azonban Körmendi Ferenc, a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának elnöke sem látja, honnan tudna a főváros ekkora nagyságú pénzt előteremteni 2002 tavaszáig. Mindazonáltal bízik abban, hogy az illetékes minisztériumok rugalmasan értelmezik majd a rendeletet. Szerinte, ha többletfeladatot ró a törvénykezés egy intézményre, annak betartásához forrást is kell biztosítania, vagyis a kormánynak is a zsebébe kell nyúlnia.
Erre azonban úgy tűnik, nem nagy a hajlandóság. Míg az előző kormány 600 millió forint címzett támogatással és a Központi Környezetvédelmi Alapból 283 millió forinttal (ebből 54,5 millió forint visszatérítendő pénzzel) támogatta az állatkert felújítási munkáit, addig a jelenlegi családbarát kormány – pedig tagjainak gyermekei, unokái minden bizonnyal szintúgy gyakori látogatói az állatkertnek – alig heted akkora összeget juttatott az állatkertnek a különböző célprogramokból. Címzett támogatást pedig a központi költségvetésből 1998 óta – más fővárosi kulturális intézményekhez hasonlóan – az állatkert sem kapott. Mindez azt is jelenti, hogy jelenleg kevés a remény a megkezdett rekonstrukció még 3,5 milliárd forintot igénylő folytatására, pedig azzal az állattartási problémák zöme is megoldódna. A tulajdonos főváros a program folytatásához ebben az évben 2,8 milliárd forint címzett támogatásért folyamodott ugyan, s a költségekből 700 millió forint önrészt vállalt, ám a jelenlegi kétéves büdzsében sincs nyoma a támogatási szándéknak – emlékeztet Körmendi Ferenc.
Az azonban bizonyos, hogy egyes állatok életterének növelése csak mások rovására mehet. Mivel az intézménynek helyet adó Városligetben nincs hely a terjeszkedésre, így végül az a megoldás született, hogy Gödöllőn jöjjön létre egy társintézmény a kiszoruló állatoknak. Arra azonban szintúgy nincs ötletük az érintetteknek, hogy honnan teremtenék elő az állatpark létrehozásához szükséges 2 milliárd forintot.
