Gazdaság

A Malév Rt. helyzete – Még az ág is húzza

A légi közlekedés válsága a Malévot sem kerüli el, ám a magyar repülőtársaság nem csak az amerikai terrortámadások miatt került nehéz helyzetbe.

Felszállás után közvetlenül “pompázs” keletkezett a Malév múlt pénteki 090-es, New York-i járatának egyik hajtóművében, a gépnek ezért kényszerleszállást kellett végrehajtania. Szakértők szerint ez egy viszonylag gyakran előforduló rendellenesség, amikor az üzemanyag égése nem fejeződik be a hajtómű belsejében, s ezért a gép lángcsóvát húz maga mögött. A probléma nem is veszélyeztette az utasok testi épségét, csupán azt a kellemetlenséget okozta, hogy időt vesztettek el. A Malév számára azonban katasztrófával ért fel az eset, hiszen nem elég, hogy az amúgy is a figyelem középpontjába került New York-i járaton történt, de egy tucat újságíró és forgatócsoport orra ellőtt körözött az utasszállító gép két órán keresztül a reptér környékén.

A Malév Rt. helyzete – Még az ág is húzza 1ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS. Szegény embert még az ág is húzza – mondogatták a légitársaság menedzsmentjében többen, hiszen a nagy nyilvánosságot kapott meghibásodás nélkül is igencsak nehéz helyzetben van az állam tulajdonában levő cég. A légi közlekedés szeptember 11. óta egyértelműen krízisben van, s ez a válság a Malévot sem kerülte el. A repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó utazási irodák tapasztalataiból le lehet szűrni, hogy az egy évvel korábbinál legalább 20 százalékkal kisebb az októberi rendelésállománya a Malévnek is. Meg nem erősített információink szerint szeptember végéig a már megrendelt jegyeknek 5-7 százalékát mondták vissza.

Leginkább a tengerentúli járatok sínylették meg a múlt hónap eleji terrorakciókat. A kihasználtságot jól mutatja a meghibásodott járat, hiszen a közel 200 utasférőhelyes gépen 56-an voltak csak, 10 főnyi személyzet kíséretében. Az észak-amerikai desztinációkba tartó Malév-gépek kihasználtsága már régóta komoly fejtörést okoz a társaság vezetésének, ám a teljes leállítást nem vették komolyan fontolóra. Főszezonban ugyanis – nem utolsósorban a szakzsargonnal “etnikai” turizmusnak nevezett, vagyis a diaszpórában élő rokonság által generált forgalom miatt – jók voltak a mutatók.

A probléma forrása a szövetségi partnerség hiánya, hiszen csak az úgynevezett “pont-pont közötti” utazásokhoz vették igénybe a Malévet a továbbutazás magas költsége miatt. A július elején vezérigazgatóvá avanzsált Váradi József ugyan már az év eleje óta tárgyal a szóba jöhető szövetségekkel, szakértők szerint a közeljövőben nem fognak e kérdésben döntést hozni a szintén nehéz helyzetben levő társaságok. Márpedig erős szövetségi kötődés nélkül az elkövetkezendő időszakot sokkal nehezebb lesz átvészelni, mint az elmúlt éveket.

Pedig az akkor elért eredményekre sem lehet büszke a Malév, a 2000. évet például 8,5 milliárdos veszteséggel zárta a társaság, az üzemi eredmény pedig 10 milliárdot meghaladó mínusz volt. A folyamat pedig nem állt meg ez év első felében sem, hiszen a 49 milliárd forintos forgalommal szemben 7,2 milliárdos üzemi veszteség állt. Ez azonban nem tántorította el a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t attól, hogy további 9,2 milliárddal támogatassa meg a Malévot – az újabb tőkeinjekcióra a múlt héten a kormány is áldását adta. Hiba lenne azonban a jelenlegi veszteségen csodálkozni, hiszen 5 milliárd forintnyi hiány a harmadik 767-es beszerzésére, valamint a februári sztrájkra vezethető vissza. Ezek pedig mind évek óta meglevő strukturális problémák következményei.

ÉRTÉKELHETŐ EREDMÉNYEK. Bár a milliárdos juttatás megerősítette a jelenlegi menedzsmentet, még akkor is, ha a pénz átutalását az esetleges végelszámolás fenyegetésével kötötte össze a kormány. A Malévnál e nélkül is komoly aggodalmat okozott a szeptember 11-i merénylet, hiszen értékelhető eredményeket értek el az első nyolc hónapban. Az átalagos járatkihasználtság 70 százalék fölött volt (augusztusban 72 százalék), ami nem csak a tavalyi 64 százalékot múlja felül, de az európai társaságok 68 százalékos átlagát is.

Az eredményeket azonban eddig nem sikerült készpénzre váltani, s bár a harmadik 767-es októberre tervezett visszaadása könnyíthet némileg a helyzeten, az idén is a tavalyihoz hasonló veszteségre kell számítani. Vagyis még jó ideig az állam jóindulatára szorul a Malév, s ez – főként a nehezedő gazdasági helyzetben – nem elegendő biztosíték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik