Támogatást kérnek a hazai kisvállalkozók a kormánytól az erősödő forint miatt elszenvedett veszteségért. Az ilyen szubvenció mennyire lehet piackonform?
– Annak kell lennie, hogy megfeleljen az európai uniós követelményeknek. De az eddigi elképzelésekkel ebből a szempontból nincs gond. A kis- és középvállalkozások legnagyobb problémája, hogy nem kapnak elég hitelt. Az erősödő forinttól eltekintve is szükséges lenne, hogy a finanszírozás biztosabb alapokon álljon. Ha az erősödő forint az apropója annak, hogy a kormány – például garanciákkal – e kör helyzetén javít, akkor jó úton halad az ügy.
– Az osztrák kamara vagy nagykövetség mennyiben tud segíteni a hazai kisvállalati szféra helyzetén?
– Az Iposszal – egy közép-európai regionális együttműködés keretében – az eddiginél is szorosabban kooperálunk. A honlapunkon az érintettek hamarosan új információkhoz juthatnak. Az a tervünk, hogy osztrák kereslet és magyar ajánlat találkozzon a világhálón.
– Nem csak a kisvállalatok fejlesztésének kell eurokonfromnak lennie, hanem például a státustörvénynek is. Ön milyennek tartja ezt a jogszabályt?
– Szerintem a státustörvény eurokonform. Erdélyben amúgy hasonló a helyzet, mint Dél-Tirolban, ahol magukat osztrák nemzetiségűeknek tartó olasz állampolgárok élnek. Ausztriának a második világháború után az egyik legfontosabb feladata a dél-tiroliak jogainak védelme volt. S bár sok mindent sikerült megoldani, az igazi gyógyírt az olasz és az osztrák uniós tagság jelentette. Közép- és kelet-európai viszonylatban is ez lesz a megoldás. Osztrák részről amúgy nagy megértéssel követtük a státustörvénnyel kapcsolatos eseményeket.
– Mondhatni, így könnyű… Ausztriára nem terjed ki a törvény hatálya.
– Ez a magyar kormány döntése volt. Budapest szerint Ausztriában a magyar kisebbség olyan jó helyzetben van, hogy nincs szükség státustörvényre.
– Az Európai Unió rendszeresen bírálja a magyar közszolgálati médiumok túlzott kormánypártiságát. Mendreczky Károly kinevezése a közszolgálati televízió elnökének mennyiben erősítheti fel ezeket a kritikákat?
– Mint kívülálló, ezt nehezen tudom megítélni. Tény, hogy Magyarországon nagyon élénk a médiavilág. A kormányzat és az újságírók közötti bizonyos feszültség szerintem természetes. Ausztriában is hasonló a helyzet: a mindenkori ellenzék kormánypártisággal vádolja a médiát.
– Két érdekes “átigazolás” volt a héten. Simicska Lajos a Magyar Fejlesztési Bank tanácsadói posztja után az OTP Lakástakarék-pénztárát vezeti, míg Csepi Lajos a Fotex után az Index.hu vezérigazgatója lesz. Ismeri a szóban forgó személyeket?
– Simicska Lajost akkor ismertem meg, amikor az adóhivatal elnöke volt. Akkor szakmai kapcsolatba kerültünk egymással, amely aztán “bankos” korában megszűnt. Jó pénzügyi szakembernek tartom, a mostani váltás hátteréről azonban nincs tudomásom. Csepi Lajost is ismerem, de a motivációkat itt is csak találgatni tudnám; az internet mint új médium bizonyára vonzza őt.
– Magyarországon a tartalomszolgáltatók többsége veszteséges. És Ausztriában?
– A technológiai cégek mélyrepülése persze az osztrák internetes világra is kihatott. Van viszont egy rendkívül sikeres osztrák cég, a Kiwwi, amely Közép-Európában, így Magyarországon is terjeszkedik. A beruházás megtérülése az internetes cégeknél tovább tart, mint a tradicionális vállalatoknál.
– Peking rendezheti a 2008-as olimpiát. Sokan úgy vélik, az üzleti szempontok győztek az emberi jogi megfontolásokkal szemben.
– A nyugati vezetők mindig szót emelnek az emberi jogok védelmében. Az olimpia megrendezése felgyorsíthatja a demokratizálódást Kínában. Az elmúlt húsz év gazdasági szempontból fantasztikus fejlődést produkált. Az olimpia tovább segítheti Kína világgazdasági integrációját.
