Pár évtizede, amikor a Bábolna név még a mezőgazdasági mintaüzemet jelölte, a cég nagyhatalmú első embere, Burgert Róbert éppen az állami gazdaság “részlegeit” látogatta. Kisbér főterére érve feltűnt neki egy lovas szobor. Nyomban intézkedett is: szállítsák Bábolnára a jókora műalkotást, amelyhez viszont váltig ragaszkodtak a kisbériek, akik egészen a Politikai Bizottságig vitték az ügyet.
KIVONUL AZ ÁLLAM?Ma már más szelek fújnak Bábolna körül. A cég nem annyira éltanulóhoz, mint inkább egy küszködő óriáshoz hasonlítható, 16 milliárd forintos adósság-kolonccal a nyakában. Bábolna községben ugyanakkor jó néhány utca takarítását, az egészségház és a kultúrház üzemeltetését mindmáig a cég végzi. A rendszerváltás után részvénytársasággá alakult, de többé-kevésbé egyben tartott cégcsoport számára az orosz piac volt meghatározó, egészen az 1998-as válságig. Ekkor azonban a végtermék nagy részét kitevő, feldolgozott baromfi gyakorlatilag eladhatatlanná vált. A kormány a közelmúltban elfogadta a cég magánosítási koncepcióját, amelyet – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felkérésére – a menedzsment dolgozott ki. A tervezet szakít azzal a korábbi elképzeléssel, mely a cég egészét stratégiai fontosságú, tartósan állami tulajdonban tartandónak tekinti. Heimann Zoltán, a Bábolna Rt. jó egy éve kinevezett vezérigazgatója szerint a profiltisztítást követően forrásaikat a baromfiágazatra, azon belül is a broiler csirke tenyésztésre és baromfifeldolgozásra kell koncentrálni.
A termelékenység továbbra is elmarad az elvárásoktól. Az élelmiszeriparban és az annak beszállító mezőgazdaságban csak a nagy méretekben, üzemszerű körülmények között gyártók tudnak versenyképesek maradni. “Nyugat-Európában a Bábolnához hasonló, integrált, baromfit előállító üzemek kapacitása viszont ötszöröse a Bábolnainak” – tájékoztat Heimann Zoltán. A fejlesztéshez, az elhasználódott tárgyi eszközök felújításához, a hatékonyság és a volumen növeléséhez, az integrált informatikai rendszerek kiépítéséhez azonban forrásokra lenne szükség. Ráadásul a társaság a legutóbbi időkig a “szocialista nagyüzemként” kialakult szerkezetben működött, amit az egymáshoz nagyon lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódó divíziók keresztfinanszírozása jellemzett. Miközben a társaság árbevételének legnagyobb részét a vágóhídról kikerülő baromfitermékek adják, a juhtenyésztéstől a sertéshizlaláson át a tehenészetig szinte valamenynyi mezőgazdasági ág megtalálható volt a bábolnai “portfólióban”. A modernizálást politikailag is nehezítette a 600 lóból, lovardából, istállóból, kastélyépületből és múzeumból álló ménesbirtok.
A Bábolna-sztoriBábolna 1789-ig a Szapáry grófok birtoka volt, tőlük vásárolta meg a kincstár részére II. József, aki Csekonics József – a mezőhegyesi ménes vezetőjének – javaslatát követve a hadsereg ellátására az újabb ménesintézetet Bábolnán hozta létre. A XIX. században a kincstári ménesbirtok az arab telivér lovak tenyésztésének hazai központjává vált. Őseiket, a Shagya Arab fajtát, 1836-ban vásárolták Szíriából. Jellemző, hogy félszáz évvel később a ménes parancsnoka is egy Szíriából érkezett úr, Fadlallah El Hedad Mihály lett. Az első világháború előtt még katonai jelentőséggel bíró ménesbirtokra ma már mint feltétlenül megőrzendő kulturális örökségre gondolhat a fő tulajdonos állam.
Az 1960-as évektől egészen a rendszerváltásig összeforrott Burgert Róbert és a Bábolnai Állami Gazdaság neve. Bábolna ebben az időszakban vált integrált mezőgazdasági-élelmiszeripari konglomerátummá. Vágóhidakat, erdőket, juhászatokat, komplett állami gazdaságokat olvasztottak be a kor elvárásai szerint eredményesen működő állami gazdaságba. Burgert – nyugati technológiát importálva – korszerű mezőgazdasági üzemet hozott létre a szocialista gazdasági viszonyok között.
A lótenyésztés ebben a korszakban is megmaradt, de az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemévé növekvő Bábolnát ekkor leginkább a “csirkegyárként” emlegetett integrált baromfitenyésztési és -feldolgozási rendszerről vált ismerté. Ebben az időszakban jelent meg : Bábolnával közös cégként a McDonalds’ Magyarországon. A szocialista konglomerátum exportjának jelentős része a fejlődő országokba irányult, de stabil hátterét a KGST és a Szovjetunió jelentette, sőt 1998-ig az orosz szállítások meghatározók maradtak. Az utóbbi években óriási koncentráció ment végbe az élelmiszeriparban világszerte, amit részben a kereskedelem mind nagyobb részét kézben tartó hipermarket-láncok kényszerítettek ki. Bábolna sorsa most attól függ, milyen választ ad az újabb kihívásokra.
KÍMÉLETLEN PROFILTISZTÍTÁS.A Heimann Zoltán és csapata által kidolgozott koncepció szerint a profiltisztítás keretében eladnák a Tetra üzletágat, a sertéshizlaldákat, továbbá a Bábolnától távol lévő mezőgazdasági tevékenységet folytató úgynevezett külső gazdaságokat: Szendrő, Szentgotthárd, Uraiújfalu tartozik ide. Mindezeket a Bábolna Rt. értékesíti, a befolyó pénzt pedig a broiler-szaporításra, -nevelésre és -feldolgozásra koncentrálja majd. A Bábolna Rt.-ben maradó, áramvonalasított baromfitenyésztés és feldolgozás szakmai befektetők szemében a mainál sokkal kívánatosabbá teheti a céget. Annak érdekében azonban, hogy a Bábolna Rt. részvényeit jogi akadályok nélkül értékesíteni lehessen, előbb meg kellett szabadulni a földtől. A tavalyi év végén a cég mind a 23 ezer hektárt eladta az ÁPV Rt.-nek, ebből a profiltisztítás után mindössze 6 ezer hektárt fognak bérelni, mely területen a baromfineveléshez használt takarmány-alapanyagot termelik. Arról is sikerült az érintettek többségét meggyőzni, hogy a ménest és a kincstári ménesbirtok egykori épületeit egy önálló cégbe, az Állami Ménesbirtok Kft.-be kell bevinni, melyet ezt követően az állam vásárol majd meg.
VEVŐRE VÁRVA.Arról, hogy ki jöhet szóba a baromfitenyésztésre és -feldolgozásra koncentráló Bábolna Rt. vevőjeként, megoszlanak a vélemények. Egyesek magyar pénzügyi befektetőkről beszélnek, Heimann Zoltán szerint viszont – a szükséges fejlesztések, a lassú megtérülés, a szakmai háttér és az iparágra jellemző nagyfokú koncentráció miatt – inkább szakmai befektető jöhet számításba. Az értékesítést megnehezítheti, hogy a Wallis-csoport tulajdonában lévő, a Bábolna Rt.-vel gyakorlatilag egyező profilú Hajdú-BÉT-et, piaci hírek szerint, szintén eladni szándékoznak tulajdonosai. Mindkét cégért ugyanazok jelentkezhetnek vevőként: Európa meghatározó baromfitenyésztői és -feldolgozói. Izgalmas kérdés a ménesbirtok jövője is. A Heimannék által kidolgozott koncepció szerint Bábolna a ménesbirtokra alapozva az észak-dunántúli régió turisztikai központja lehet. A vezérigazgató szerint erre predesztinál a földrajzi fekvés is, hiszen Pannonhalma, Herend, a Komáromi Erőd, a bakony egyaránt közel vannak, ráadásul Bábolna közelében termálvíz kutak is találhatók. Mindezekre építve olyan magas minőségű komplex turisztikai program alakítható ki, amely amellett, hogy az igényes turistáknak jól eladható, képes befolyásolni az országról kialakult képet is.
