A Befektetési Alapkezelôk Magyarországi Szövetségének (Bamosz) kimutatásai szerint a közel 3 százalékos csökkenés után 564,2 milliárd forintnyi megtakarítás felett rendelkeztek az alapok. A negatív trend magyarázata a tôke- és pénzpiaci folyamatokban keresendô. Az utóbbi idôk részvényárfolyam-esése a vártnál rosszabb infláció nyomán az állampapírhozamok emelkedésével párosult. A befektetési alapok benchmarkjaként használt RAX index ezalatt 9,8 százalékkal ment vissza. Így mind a részvényalapokban, mind az állampapíralapokban lévô tôke veszített értékébôl.
Elemzôk gyakran figyelmeztetnek arra, hogy a magyar befektetôk többsége nem anticiklikusan viselkedik, azaz az árfolyamok lefelé mozgása inkább befektetési jegyeik eladására ösztönzi ôket, s kevésbé vonzó az alacsony árfolyamon történô vásárlás. A Bamosz kimutatása szerint ezúttal azonban nem volt jellemzô a tôkekivonás, a nettó eszközérték csökkenését elsôsorban az árfolyam-alakulás okozta. Igaz, új pénzek sem áramlottak a befektetési alapokba, így az árfolyamcsökkenés hatását nem ellensúlyozta semmi.
Mindemellett elgondolkodtató, hogy a befektetési alapok nettó eszközértéke novemberben immár harmadik hónapja zsugorodik, ráadásul erôsödô mértékben. Ez pedig a háztartások megtakarítási hajlandóságának gyengülésére utal. Ami elég veszélyes tendencia, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a pénzügyileg leginkább “szofisztikált” réteg bízza pénzét a befektetési alapokra.
A tôke és pénzpiaci megtakarítások e szegmensének visszaszorulása, párhuzamosan a hitelekbôl finanszírozott fogyasztás felfutásával, még tartogathat makrogazdasági veszélyeket, hiszen a beruházásoktól vonja el a forrásokat. Ha a tôzsdei árfolyamok a kormányzati beavatkozásoknak is felróható okból tartósan süllyednek, nemcsak a külföldi befektetôk pártolnak el a hazai tôkepiactól, de a hazaiak is. Ráadásul ilyen feltételrendszer közepette nem tolonganak az új kibocsátók sem, a vállalatfinanszírozás e módja gyakorlatilag szünetel. Különösen veszélyes lehet, ha a megtakarítások csökkenése a fogyasztás növekedésén keresztül az import felfutásához és romló fizetési mérleghez vezet.
