Új székházba költözött a Raiffeisen Bank, amelynek központi irodái és leányvállalatai az utóbbi években négy különböző cím alatt működtek a Váci utcában. Az összeköltözés azonban nem csupán a pénzintézet – és ügyfelei – belügye. Egyrészt, mert az új otthont adó épületegyüttes Dunára néző, 1862-ben elkészült szárnya a Duna-parti Világörökség részeként továbbra is városképi védelmet élvez, ugyanakkor a mostani, 3-4 milliárd forintos beruházást megelőzően már jó ideje lepusztulva üresen állt. A kapcsolódó Akadémia utcai ház azonban súlyosabb háborús károkat szenvedett, s eredeti formájában is csekélyebb értékű alkotás lehetett, így helyére négyszintes mélygarázzsal ellátott hétemeletes épület került.
Guczoghy György tervező – a Finta Stúdió munkatársa – elmondta: szem előtt kellett tartaniuk, hogy az új épület kívül-belül egyszerű legyen, külső homlokzata illeszkedjen a környezetébe. A külső burkolat nem gránitból, hanem mészkőből készült, s így nem hivalkodó, hanem eleganciát ad. Szekér Ferenc belsőépítész kiemelte, hogy természetes burkolóanyagokat használtak, a fa megjelenése a belső terekben otthon-érzetet ad. Ez azért fontos, mert a székházban bankfiók is működik. Az ügyfelekkel való megbeszélésekre szolgáló tárgyalótermeket a Duna-parti épületben alakították ki, hogy partnereik is gyönyörködhessenek a panorámában.
Az épületek városképi megjelenése mellett a bank által létrehozott kortárs képzőművészeti gyűjtemény is számíthat a közvélemény érdeklődésére. A pénzintézet 95 alkotást vásárolt 33 neves hazai művésztől. A gyűjtemény létrehozásában Jerger Krisztina, a Műcsarnok főigazgató-helyettese és Hajdu István, a Balkon című kortárs művészeti folyóirat főszerkesztője működtek közre tanácsadóként. Az alkotásokat a tárgyalókban helyezték el. A bank továbbra is kapcsolatban szeretne maradni a képzőművészekkel. Részben, mert az egyre bővülő fiókhálózatuk egységeinek tárgyalóit is kortárs művekkel szeretnék díszíteni, másrészt azért, mert a székházban kialakított kisgalériában kamara kiállításokat terveznek. –
