Változik a magyar életstílus; az emberek mind többet dolgoznak, azután viszont szeretnek gyorsan, kényelmesen bevásárolni, s ez egyre bővülő piacot jelent a hipermarketeknek. Ezzel magyarázza Paul House, a Tesco Global Áruházak Rt. kereskedelmi igazgatója, miért épül egyre több ilyen üzletóriás az országban. A társaság a napokban nyíló veszprémi után Budaörsön az eddigi legnagyobb hazai Tesco áruház, egy 15 ezer négyzetméteres monstrum építésébe fogott bele, és az M5-ös út fővárosi csatlakozásánál készülő, szintén még karácsony előtt megnyíló óriással (a 14. és 15. áruházával) már 100 milliárd forintra nő az itteni beruházásainak összege. Richard Caborn brit kereskedelmi miniszter szerint ezzel a Tesco a régió legnagyobb brit kiskereskedelmi befektetőjévé lép elő, de nincs megállás: 2001-ben a tervek szerint további öt áruházat adnak át 20 milliárd forint értékben Magyarországon.
A piacvezető Tesco mellett a többiek is egyre-másra építenek: a Spar például az októberben nyíló tatabányai után Szolnokon már a 14. hazai Interspar hipermarketjét létesíti. A Cora további 7-8, az Auchan pedig öt év alatt újabb 10 (ebből 2001-ben kettő) “mindent egy fedél alatti” áruházat tervez. Új szereplők is várhatóak: a holland Ahold és az Európai Unió területén a Metrónál másfélszer nagyobb forgalmat magáénak tudó francia Carrefour- Promodes, ez utóbbi állítólag egy Bosnyák téri áruházról tárgyal.
Mindezek fényében a különböző számítások szerint 2009-re legkevesebb 50-re, de akár 65-re is emelkedhet a magyarországi hipermarketek (a minimum 10 pénztárral és legalább 5,3 ezer négyzetméteren működő, legkevesebb 30 százalékban non food terméket is tartó önkiszolgáló áruházak) száma. A jelenleg a Tesco-Spar-Cora-Auchan és CBA ötösfogat birtokában lévő összesen 31 darab hipermarketből kettő a francia Auchané, négy a francia-belga Coráé, 12 a Tescóé és ugyanennyi a német Sparé, egy a CBA-é. (A jellegében, választékában hasonló, de cash and carry Metrónak 9 áruháza van.)
A növekedés megállíthatatlan, a majdani nagyobb piaci részesedésért a veszteséget középtávon is vállalják a befektetők. Az eredményességet tekintve egyébként a tavalyi adatok szerint a Metro toronymagasan emelkedik ki a mezőnyből, a maga 10,3 milliárd forintos adózás előtti eredményével, a sorban utána (a megadott adatok szerint) az Auchan Magyarország Kft. következik 346 millió forinttal.
ÓVÓ HANGOK. A piaci szegmens ismerői azonban a még szerény életszínvonal, a bővítésre szoruló úthálózat és az egyre nagyobb kockázat miatt óvatosságra intik az építőket. Szerintük a legnagyobb vásárlóerejű térségekben – Budapesten, a főváros vonzáskörzetében és a nagyobb nyugat-dunántúli városokban – ma már a telítődés jelei mutatkoznak. Sőt, százezer lakosnál kisebb városokban harmadik, negyedik hipermarketet nyitni eleve ráfizetéses vállalkozásnak tűnik.
CSÁBÍTANAK. Az egyre élesebb verseny miatt a hazai hipermarketek már alkalmazzák a Nyugat-Európában, Amerikában leginkább bevált marketingeszközöket a vásárló elcsábítására. Például a Tesco épülő két óriásában minden eddiginél nagyobb választékot (az élelmiszerek mellett a különféle iparcikkeket, például szórakoztató elektronikát, számítógépeket, divatárut, lakásfelszerelési eszközöket, játékokat, könyveket) kínál majd. Meglévő üzletei közül kettőben pedig augusztustól a “nonstop” nyitva tartást is bevetette, heti tízezer újabb vásárlót megnyerve (miután 114 brit, illetve 2 cseh Tesco áruházban már bevált az éjjel-nappali üzem). A hipermarketek egyébként éjjel amúgy is dolgoznak: olyankor töltik fel az árukészletet, így azon túl, hogy a vásárlók megelégedését szolgálja, “talált pénzt” hoz az éjszaka betévedő tízezer vevő.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az egyre hosszabb, sőt folyamatos nyitva tartás csak az egyik eszköze a harcnak. A fegyverarzenál egyebek között az elektronika csodáival, a gyors bankkártya-leolvasókkal, internetes kereskedelemmel is gazdagodhat – a bevált akciók, kereskedelmi márkák, a választék és a kiszolgálás egyéb módon történő javítása mellett.
A hipermarketekben nemcsak élelmiszerekből, hanem a “non-food” típusú termékekből – napi háztartási cikkekből, elektronikai eszközökből és ruhákból – is nagy és koncentrált a választék, ráadásul általában alacsonyabbak is az árak, mint az egyéb üzletekben, így nem csupán gyorsabb, kényelmesebb, de rendszerint még olcsóbb is a bevásárlás. Nem véletlen tehát, hogy a hipermarketek látványosan növelték piaci részesedésüket a kiskereskedelemben. A Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója szerint 1997., a látványos indulás évének első felében két százalékot, egy évvel később négy, tavaly már 8 és 2000 júliusig 12 százalékot hasítottak ki a “tortából”. (Összehasonlításul: Hollandiában kisebb, Franciaországban és Olaszországban nagyobb a hipermarketek részesedése.) A kiskereskedelmen belül a gyorsan forgó napi fogyasztási cikkek (FMCG) területén a hipermarketek részesedése még dinamikusabban emelkedik: az elmúlt három év mindegyikében az előző esztendő kétszeresére nőtt.
VESZTESEK. Bár Terry Leahy, a Tesco Group vezérigazgatója szerint a hipermarket és a sarki bolt jól megfér egymás mellett, világméretekben mindkettő száma növekszik, más szakértők szerint a boltóriások erősödésén előbb-utóbb minden más típusú üzlet veszít. A konkurencia ezért aztán érthetően nem örül a folyamatnak. A Magyarországra a kilencvenes évek elején betelepült “nagykereskedelmi” (ezzel lehetséges vevőkörét önszántából korlátozó) áruházláncot, a Metrót is fenyegetik például a fővárosban, illetve az agglomerációban köré gyűlt, nagyon is hasonló választékú óriási üzletek.
A kereskedelem “kishalai” még inkább aggódhatnak. A napi cikkeket árusító mintegy 23 ezer (70 százalékban 50 négyzetméter alatti) kis bolttól ugyanis a hipermarketek nem kevés vevőt vihetnek el.
Kozák Ákos szerint az idei első félévben ugyan még sikerült megőrizni 29 százalékos piaci részesedésüket a napi fogyasztási cikkek piacán, de az előrejelzések szerint a ma még 16 ezer önálló boltból legfeljebb 10-12 ezer marad tíz év múlva. A helyi ellátásra szakosodott, emberi léptékű kis üzletekre azonban mindig lesz igény.
