Gazdaság

SÁRBOGÁRDON ÚJ BEFEKTETŐT KERESNEK – Német kivonulás

Már csak kevesen törik a fejüket Sárbogárdon, miért is telepíti át autórádió-gyárát Kínába a Mannesmann VDO AG. A német cég távozásának okainál sokkal fontosabbnak tartják, találnak-e új befektetőt, megoldva ezzel a foglalkoztatási gondokat is.

Magyarországon a termeléssel járó közvetlen költségek, elsősorban a foglalkoztatási költségek, rendkívül magasak – ezzel magyarázza a ma már jobbára csak no-name autórádiókat, CD-váltókat összeszerelő üzem decemberig befejeződő elhagyását a német tulajdonos, a Mannesmann VDO AG, amely a közelmúltban hozta nyilvánosságra sárbogárdi elektronikai gyárának bezárásával kapcsolatos döntését. A szóban forgó költségek éppen kétszer akkorák, mint Kínában, ahová a Mannesmann két évig tartó kísérletezés, racionalizálás, hitegetés után, most át kívánja telepíteni magyar üzemének gyártókapacitását. A gyárbezárás elsősorban a Mannesmann 1100 dolgozóját, illetve a város önkormányzatának költségvetését érinti igazán érzékenyen. Sokak szerint azonban a német társaság lépése túlmutat Sárbogárd határain.

ÍGÉRETEK. A Mannesmann idestova két éve, a Philips Car-System üzletágának megvásárlásával szerezte meg a néhai gépállomás helyén létesült Videoton üzem, később Videoton-Neutronix vegyes vállalat (Euroton Kft.), majd Philips-gyár tulajdonjogát. Az Európa-szerte mintegy 25 ezer főt foglalkoztató német társaság egészen a közelmúltig jó gazda módjára viselkedett. A dunántúli gyáruk termékpalettáján nem sokat változtattak, gyártatták tovább a Philips autórádióit, CD-berendezéseit. A Philips márkanév használati jogának lejárta miatt utóbb is csupán új nevet kreáltak számukra. A gyár működését racionalizálási intézkedésekkel igyekeztek gazdaságosabbá tenni. Spóroltak, ahol tudtak. Sárbogárdi dolgozóik átlag 75 ezer forintos bruttó bérét, ha csak lehetett, nem emelték.

BÚCSÚ. A Mannesmann hirtelen távozásának híre Sárbogárdon mindenkit meglepett. Az üzemben dolgozók szerint még a gyár francia vezérigazgatóját is. Yves Delvalet azonban a német tulajdonosok rendelkezése szerint nem beszélhet arról, milyen szempontok alapján tette semmissé döntésével két év munkáját a német konszern vezetése.

Maria Lahaye-Geusen, a Mannesmann VDO szóvivője valamivel bőbeszédűbb. “Az utóbbi egy-másfél évben radikálisan megváltozott a piacunk, olyan mértékű lett az árverseny, hogy kénytelenek voltunk lépni” – így indokolta a Figyelőnek a szóvivő azt, hogy cége nagy hirtelen Kínába költöztette a sárbogárdi autórádió-gyárát. Egyben cáfolta azokat a találgatásokat, hogy a Mannesmann-nak megváltozott volna a véleménye Magyarországról és az itteni befektetési környezetről. A szóvivő elmondása szerint egyszerűen arról van szó, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt a gépkocsikba utólag beszerelt autórádió, magnó és CD készülékek – habár továbbra is a csúcstechnológiát képviselik – a piacon egyszerű tömegtermékekké váltak, a gyártásnak tehát a lehető legolcsóbbnak kell lennie. Márpedig a szóvivő értékelése szerint manapság ebben a szektorban megtakarításokat már szinte csak a bérköltségeken lehet elérni. Kínában nemcsak a költségek alacsonyabbak radikálisan, de a különböző beszállítóktól is olcsóbban lehet alkatrészekhez jutni.

A Mannesmann gyárának bezárásához kapcsolódó tömeges elbocsátások ellen hivatalosan senki nem tud fellépni. A társaságnak nincs semmiféle foglalkoztatási kötelezettsége, hiszen nem kért és nem is kapott munkahelyteremtő támogatásokat – mondja Zimmermann József, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ igazgatója.

Zimmermann azonban különösnek találja, hogy a társaság éppen a magas foglalkoztatási költségekre hivatkozva hagyja el Sárbogárdot. Az elmúlt két évben ugyanis a térségben nem emelkedtek lényegesen a bérek, és a munkáltatókat terhelő kiadások sem szöktek az egekbe. A munkaügyi központ vezetője persze hozzáteszi azt is: a Mannesmann Kínába költözése egész Sárbogárd számára is gondot okoz. Miközben ugyanis Fejér megyében 13 800 regisztrált munkanélkülit tartanak számon és így a megyei munkanélküliségi ráta éppen 7 százalék, addig Sárbogárd már most 1299 bejelentett munkanélkülivel, azaz 12,1 százalékos munkanélküliséggel néz szembe. A Mannesmanntól utcára kerülő munkavállalókkal a sárbogárdi ráta már a 20 százalékot is meghaladná. Ez azonban a megyei hivatal igazgatója szerint legfeljebb átmenetileg fordulhat elő. A székesfehérvári üzemek tudniillik jelenleg 50 kilométeres távolságból is hajlandók munkába szállítani a szakképzett dolgozókat.

POSTÁSVÁRÓK. A számok tükrében valóban rossz a helyzet, a valóságban viszont korántsem akkora a baj. A regisztrált csaknem 1300 munkanélküli közül ugyanis úgy 400-an “bebetonozott postásvárók”, akik akkor sem dolgoznának, ha válogathatnának az álláslehetőségek között – mondja Varnyu Péter, a város polgármestere.

A polgármester szerint a német céget a hatalmas kínai piac vonzza. Mint mondja, a legfontosabb az lenne, hogy kitalálják: mit lehet kezdeni azzal, amit a Mannesmann itt hagy. Rövid távon a legtöbb fejfájást természetesen az 1100 utcára kerülő dolgozó okozza. A képzett szakemberek a polgármester szerint aránylag könnyen találnak majd munkát Székesfehérváron. Sárbogárdon csak azok maradnak, akik igazából semmihez sem értenek.

A Mannesmann távozásával a város az egyik legjobb adófizetőjét veszíti el. Az idén 1,7 milliárd forinttal gazdálkodó Sárbogárd iparűzésiadó-bevételeinek 8-10 százalékát a semmiféle helyi adókedvezményt nem élvező autórádió-gyár fizette be. Ennek ellenére a polgármester nem borúlátó. A Mannesmann távozása után a város vezetése, a megyei képviselők, a helyi, valamint a megyei fejlesztési tanács, a munkaügyi központ, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Társaság (ITDH), illetve a Videoton illetékeseiből egyfajta válságstábot alakítottak. Legutóbbi megbeszélésükön hét pontos intézkedéscsomagot dolgoztak ki.

VONZÓ ELEMEK. Nem kell gyökeresen új megoldásokat kitalálni Sárbogárd helyzetének javítására, csupán a már évekkel ezelőtt bevált módszerek alkalmazására kell megtalálni a módot – állítja Balsay Isván, Székesfehérvár parlamenti képviselője. Az országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke szerint Sárbogárd példája jól mutatja, milyen hibás képet festenek Magyarországról azok a felmérések, amelyek a nyugati megyék fejlettségével szemben a keleti országrész elmaradottságáról szólnak. Az elmaradottnak tartott keleti megyékben éppen úgy találni fejlett nagyvárosokat, mint a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari centrumai szomszédságában elmaradott, nehéz helyzetben lévő településéket. Balsai szerint a megyeszékhelyen évekkel ezelőtt bevált módszerek e néhány kilométerrel távolabb is eredményre vezethetnek. Sárbogárd esetében a legfontosabb a vonzó helyi adottságok megtalálása. Így például valószínű, hogy a városbeli jelenlétét decemberben, a Mannesmann-nal egy időben feladó Magyar Honvédség tiszti lakásait eredményesen tudnák hasznosítani. De megfelelő fejlesztésekkel a meglévő ipari övezetet is vonzóvá lehet tenni a befektetők szemében.

Balsay szerint azonban a Mannesmann Kínába települését nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni. A ma még egyáltalán nem általános jelenség, a külföldi befektetők kivonulása a jövőben a kormányzat munkaügyi politikájától függetlenül a mainál gyakoribbá válhat. Elképzelhető ugyanis, hogy a befektetési és adókedvezmények hatására évekkel ezelőtt nálunk letelepült társaságok a kedvezmények lejárta után ismét vonzóbb helyszín után néznek majd.

HULLÁMVÖLGY. Lakatos Péter, a német konszern helyére várt befektetők sorában számon tartott Videoton Rt. vezérigazgató-helyettese ettől eltérően egyedi jelenségnek tartja a sárbogárdi üzem bezárását. Véleménye szerint a vámszabad területen működő gyár számára lehet új munkát találni. Egy új projekt kiválasztásához azonban mindenképpen időre, legkevesebb két hónapra lesz szükség. Beindításához pedig ennél is jóval többre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik