1. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
Az adóalap csak az adótörvényben – s nem a számviteli törvényben – előírt normák szerinti értékcsökkenéssel mérsékelhető. Az 50 ezer forint alatti bekerülési értékű tárgyi eszközöket és immateriális javakat egy összegben, a legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközöket a számvitelben elszámolt terv szerinti leírással azonos összegben lehet az adóalapnál érvényesíteni. A terven felüli leírás elismerését megszüntetik azoknál az eszközöknél is, ahol a jelenlegi adószabályok megengedik. Ugyancsak megszűnik a vállalkozási övezetben üzembe helyezett új tárgyi eszközöknél érvényesíthető adóalap-csökkentési lehetőség 2002. december 31-ével. A bérbe adott épületek, építmények és ültetvények esetén a jelenlegi 10 százalékos leírás az adóalapból 5 százalékra csökken, míg a gőz-, forróvíz- és termálvezetékek leírási kulcsa 4-ről 10 százalékra változik.
2. ÉRTÉKVESZTÉS
A számviteli törvényben, s ehhez kapcsolódva az adótörvényben is változik az értékvesztés elszámolása. Jelenleg a tárgyévi értékvesztés az adózás előtti eredményt növeli, a felhasználással arányos, korábban elszámolt értékvesztés pedig csökkenti. A tervek szerint a korrekció – öt éves átmenettel – megszűnik. A jövőben a követelésekre is értékvesztést kell elszámolni, illetve azt bizonyos esetekben visszaírni. A gazdálkodó szervezeteknél az adóévben elszámolt értékvesztés egy része jövőre is érvényesíthető lesz az adóalapnál, az el nem ismert rész azonban csak a követelés behajthatatlanná válásakor számolható el. A hitelintézeteknél a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésekre elszámolt értékvesztés elszámolása viszont nem változik.
3. ALULTŐKÉSÍTÉS
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás tagjai tőke helyett hitelt nyújtanak a cégnek, mivel a kamat költségként elszámolható, az osztalék viszont csak adózott forrásból fizethető. A jelenlegi szabályozás szerint az adóalapot növelni kell a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőtől kapott kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó részre jutó arányos részével. A szigorítás szerint viszont a korrekció – a pénzintézetek kivételével – valamennyi kölcsönt nyújtóra kiterjed majd, s a tőke/kölcsön arány a jelenlegi 1:4 helyett 1:3 lesz. Némi enyhítést jelent, hogy saját tőkeként a jelenlegi szabály szerinti előző adóévi módosított érték helyett a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tőketartalék adóévi napi átlagos állományát lehet figyelembe venni.
4. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS
Az adóalap bővítése, az adóelkerülés megnehezítése érdekében szigorításokat vezetnek be a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeknél. Így a 200 ezer forintot meghaladó nettó értékű szolgáltatás igénybe vétele miatt elszámolt költség attól is függ, hogy a szolgáltatás igénybevétele az ésszerű gazdálkodás követelményei szerint indokolt volt-e. A 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsikkal kapcsolatban az adóalapnövelési kötelezettség nemcsak az ilyen értéken üzembe helyezett járművekre terjed ki, hanem azokra is, amelyek bekerülési értéke az üzembe helyezést követően emelkedett legalább ilyen értékre.
5. KÉSZLET- ÉS ELŐLEGKORREKCIÓ
Az egyszeres könyvvitelt vezető adózóknak is a számviteli törvény előírása alapján kimutatott adózás előtti eredményből kell kiindulniuk az adóalap megállapítása során, szemben a jelenlegi szabályozással, amikor is a pénzügyileg realizált adózás előtti eredmény a kiindulási pont. Ez azt eredményezi, hogy a kifizetett, de még fel nem használt, nem beruházási célra beszerzett vásárolt készlet értéke része az adózás előtti eredménynek. Tekintettel arra, hogy az 1997 és 2000 között hatályos előírások szerint ez az érték nem volt része az adóalapnak, ezért 2001-ben az év első napján kimutatott, vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet növeli az adóalapot.
6. REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉG
A várható szigorítás szerint minden ilyen jogcímen elszámolt költség után 44 százalék szja-t kell fizetni, viszont nem kell növelni a társasági adóalapot.
7. VESZTESÉGELHATÁROLÁS
A jogelődnél keletkezett veszteség jogutód nyereségével szembeni elszámolását kiterjesztik az átalakulás olyan formáira is, amelyeknél a jogelőd nem szűnik meg. Ráadásul megszüntetik azt a kedvezőtlen szabályt, amely a veszteségleírást a jogutódnál az eredeti tulajdonosok többségi részesedéséhez kötötte.
8. K+F ÖSZTÖNZÉSE
A jelenlegit jóval meghaladó mértékű (a költség 100 százaléka) adóalap-csökkentést tesz lehetővé jövőre a törvény.
9. KAMARAI TAGDÍJ
Megszűnik a gazdasági kamarai tagdíj címén előírt adóalap-növelés, hiszen a kötelező kamarai tagság is megszűnik, s a tagdíjhoz kapcsolódó adókedvezmény is.
10. ADÓKEDVEZMÉNYEK
A szerzett jogok alapján az adókedvezmények a hatályos szabályok szerint a lejáratig érvényesíthetők. A beruházási adókedvezményhez szükséges beruházást 2001. december 31-ig el kell kezdeni ahhoz, hogy igénybe lehessen venni 10 éven át, de legkésőbb a 2011. évi adóalap utáni adóból. (Feltéve, ha a kormány nem dönt másképpen.) Két új kedvezményt is bevezetnek 2002 januárjától, az egyik a környezetvédelmi beruházásokhoz kötődik – a kedvezmény a környezetvédelmi célt szolgáló beruházási költség 20 százaléka lesz -, a másik pedig a kisvállalkozók beruházási hitelére vonatkozik, évente maximum 5 millió forintig.
11. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS
Szűkítik a kapcsolt vállalkozás fogalmát annak érdekében, hogy a kapcsolatok jobban átláthatóbbak legyenek, s az adóhatóság mélyrehatóbban tudjon foglalkozni ezek ellenőrzésével.
12. KÜLFÖLDIEK ADÓZÁSA
A telephellyel rendelkező külföldi vállalkozók számára a jövedelem megállapítása azonos lesz a belföldi illetőségű adózókkal. A külföldi szervezetek esetében a kamatként szerzett jövedelem köre bővülne, lényegében a betéti kamaton kívül minden kamatra kiterjedne az adókötelezettség.
13. OSZTALÉKADÓ
Az osztalék fogalmát kibővítik, így az adóztatható jövedelmet kiterjesztik a – rejtett osztaléknak minősülő – kamat, jogdíj azon részére, amely a szokásos piaci értéket meghaladja. Osztaléknak minősül majd a nem pénzben történő eszközátadás is. Az osztalékadó-fizetési kötelezettség arra a külföldi vállalkozásra is kiterjed, amely tevékenységét fióktelepnek nem minősülő telephelyen folytatja. (Feltéve, ha nincs kettős adózást kizáró egyezményünk a külföldi illetősége szerinti állammal, vagy ha van, akkor az megengedi az adóztatást.)
14. EGYEBEK
Az érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termőföld, erdő értékesítéséből keletkezett nyereség, valamint a szövetkezeteknél a kárpótlási utalvány állami vagyon megvásárlására történő felhasználása során keletkező nyereség adómentessége két éves átmenettel megszűnik. Mint ahogy a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához adott adóalap-kedvezmény sem lesz jövőre, helyette viszont a dotációt kiterjesztik a mikro- és kisvállalkozásokra is. Az adóelőleg-fizetéshez kapcsolódó értékhatárokat valorizálják: havonta akkor kell előleget fizetni, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladta (a jelenlegi 3 millió helyett) az 5 millió forintot, egyébként negyedévente kell fizetni.
