Történelmi csúcsokat mérnek a Tiszán; beszélgetésünk idején Szeged felé tart az ár. Mit gondol, volna mód 100 százalékos védekezésre?
– Logikailag biztos van arra lehetőség, hogy minden körülmények közötti biztos védelmi rendszert telepítsenek egy folyó teljes hosszában. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy ennek mekkora lenne a költsége. Biztos vagyok benne, hogy egyes esetekben olcsóbb nem ott lakni, ahol nagy az árvízveszély. A számítástechnika területén is lehetőség van bombabiztos védelmi rendszerek kialakítására, mégis mi általában azt javasoljuk, hogy ügyfeleink elégedjenek meg egy 95-96 százalékban feltörhetetlen rendszerrel. A maradék 4-5 százalékos hibalehetőség kiszűrése túl sokba kerülne.
– Azokat ez a megoldás nem vigasztalja, akiket vagyonuktól fosztott meg az ár.
– Ez kétségkívül így van, és a számítástechnikában, csakúgy mint az árvíz esetében, gondolni kell azokra az esetekre, amikor a védekezés ellenére megtörténik a baj. Az árvíznél és más természeti katasztrófáknál társadalmi szolidaritásra van szükség, amit véleményem szerint az adókból lehet megvalósítani. Az elvonásokból az államnak kellene katasztrófaalapot képeznie. Ez persze csak akkor működőképes rendszer, ha a védekezés – gátak, tározók vagy éppen csatornahálózat – megfelelő állapotban van.
– Apropó elvonások. A kiszivárgott elképzelések szerint a kormány érdemben foglalkozik azzal a tervvel, hogy eltörli a járulékplafonokat.
– Az üzleti racionalitás a kormányzati szándékoktól függetlenül győzedelmeskedhet. Ez alatt azt értem, hogy a munkáltatók és a munkavállalók általában megtalálják azt a megoldást, amely mindkét fél számára előnyös helyzetet teremt. Gondoljunk csak Olaszországra, ahol a háború óta közel az ötvenedik kormányt fogyasztják el, de a gazdaság szárnyal. Az üzleti életnek a politikától függetlenül is eredményeket kell elérnie, bár kétségtelenül hasznos, ha a politika nem nehezíti meg, hanem segíti a cégek érvényesülését.
– A kormány jelenleg több olyan programon dolgozik, amely pontosan ezt a célt szolgálná. Ezek közül beszéljünk az Ön szakmáját is közelről érintő Neumann-tervről. Van-e értelme a számítástechnikában ilyen kormányzati szerepvállalásnak?
– Az országban nagyfokú a központosítás mértéke, így valóban elképzelhető, hogy előrelépést jelenthet, ha készül egy központi program. Még sem tudok semmit mondani a Neumann Jánosról elnevezett program értelméről, mert nem ismerem az elképzeléseket.
– Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy májustól kormánybiztos foglalkozik a kérdéssel. Javíthat-e a helyzeten egy ilyen felelős poszt létrehozása?
– A hatvanas években sem volt felelőse kormánybiztosi rangban a televízió elterjedésének. Mégis elterjedt ez a médium Magyarországon is, ugyanúgy mint a fejlett világban mindenhol. Az internet is egy új médium, s jelenleg 60-70 százalékban szexet és pornót jelent. Az semmiképpen sem lehet a kormányzati támogatás célja, hogy elvigyenek minden lakásba internetezésre alkalmas számítógépet, hogy a családokban a fiatalabbak “chatelhessenek” és az idősebbek az éj leple alatt szex site-okon szörföljenek. De lehet értelmes módon is kormányzati informatikai stratégiát kialakítani. Ennek egyszerre két célt kell szolgálnia, ám mindkét esetben az állampolgár érdekének kell érvényesülnie. Egyrészt kifelé olyan helyzetet kell teremteni, hogy a számítógép a vállalkozások és a családok érdekeit szolgálja. Ennek érdekében például olyan amortizációs rendelkezéseket kellene bevezetni, hogy a mobil telefonokat ne öt év alatt lehessen csak leírni, miközben két évig sem használjuk azokat. Vagy például vámmentessé kellene tenni a számítástechnikai eszközök importját. Másrészt pedig a kormányzati informatikai rendszereket kellene polgárbaráttá alakítani. A számítástechnika és a rendszerszemlélet képes lenne a bürokráciát sokkal hatékonyabbá tenni.
– Egy minap megjelent közvélemény-kutatás szerint a lakosság 70 százaléka támogatja az uniós csatlakozást. Ön szerint ennyien nyertesei lesznek az integrációnak?
– Személy szerint nagyon remélem, hogy a csatlakozás sikersztori lesz. Abban az értelemben is, hogy sikerül az országnak az unió színvonalához felzárkóznia. Ugyanakkor tartok tőle, hogy miközben az ipari és a “szolgáltató” Magyarország megoldja ezt a feladatot, addig az agrárium végérvényesen leszakad.
– Végezetül, mit gondol, a hét végén kit jelöl államfőnek a kisgazdák országos nagygyűlése?
– Amennyire meg tudom ítélni, Torgyán József jelenlegi elnök lesz a jelölt. Ezzel azonban valószínűleg elvesztik azt az egyetlen embert, aki képes egyben tartani a pártot. Azonban nagy eséllyel tévedhetek, hiszen a politika színterétől igen távol dolgozom.
