– Milyen mértékű Európa, illetve Magyarország lemaradása az Egyesült Államok mögött az online világban?
– A hátrány fokozatosan csökken mind az internethasználat, mind pedig az elektronikus üzletvezetés terén. Az európai internetezők számának növekedését jól illusztrálja az online kiskereskedések rohamos növekedése. Magyarországon a világhálót 1995-ben alig ismerték, ehhez képest ma több mint félmillió ember használja, s körülbelül 2,0-2,5 millió magyar nyelvű oldal van a weben. Európa szerintem három éven belül eléri az amerikai szintet.
– Ebben minden bizonnyal segítségül szolgál a WAP-technológia. Vagy az ebben betöltött vezető szerepet csupán álmodjuk magunknak?
– Nem. Európa a drótnélküli internetezés terén kétségkívül magához ragadta a vezető szerepet. Így a valósidejű internetszolgáltatásoknál jelenleg az öreg kontinensé a jövő. Stratégiájában a Sun is épít arra, hogy a drótnélküli eszközök néhány éven belül felülmúlják a személyi számítógépeket a net elérésében.
– Rövid távon mire számít, milyen hatása lesz az internetnek?
– A XX. század utolsó esztendeje volt az az év, amikor a “.com” szócska kitörölhetetlenül beivódott a gondolkodásunkba. Megszoktuk, hogy a közelünkben mindig találunk “pont”-ot. A televízióműsoroknak saját webhelyük van, az újságok és folyóiratok utalnak az interneten olvasható kiegészítő anyagaikra, s a kiskereskedelmi boltok is weboldaluk címét hirdetik a reklámtáskáikon. Az internet mára már az üzlet – hangsúlyozom, bármely üzlet – fontos kelléke. Aki nem használja, az olyan az üzleti életben, mint mikor valaki hokiütővel megy teniszezni. A hagyományos, “téglák közül” árusító kiskereskedők egyre inkább kezdik felismerni, hogy online piaccal nagy előnyre tehetnek szert – valójában nagyobbra, mint azok, akik kizárólag az interneten jelennek meg.
– Ha ez igaz, akkor miért olyan nagy a tőzsdei értéke a “dot.com” cégeknek, miért megy fel rakétaként az árfolyamuk?
– Mert a befektetők potenciált látnak az innovatív termékeikben, szolgáltatásaikban és üzleti modelljükben. Ez ilyen egyszerű. Ha néhány részvény túlértékelt, akkor azon majd a befektetők – egyéni döntéseik eredőjeként – változtatni fognak. Miként a hagyományos vállalatok megtanulják értékelni az internetet, úgy kezdik el a hálón született cégek értékelni a nagy raktárak és elosztási központok szerepét. A két világ folyamatosan közeledik egymáshoz.
– Hogyan artikulálja magát ebben a közeledésben a Sun?
– A mi stratégiánk talán a “portál számítógépezés” kifejezéssel foglalható össze leginkább. Az internetet arra használjuk, hogy minél hatékonyabb együttműködést építsünk ki szállítóinkkal, partnereinkkel, fogyasztóinkkal, sőt saját alkalmazottainkkal. Testre szabott web-portálok kialakításával mindenhova a megfelelő információt tudjuk eljuttatni, a megfelelő alkalmazásokkal. Nagyszerű módja ez egyfajta közösségépítésnek.
– Milyen szerepe lesz ebben az ingyenes szoftvereknek?
– Az átlagember már ma sem vásárol szoftvert. Ingyen lehet kapni operációs rendszert, web-böngészőt és levelező programot. A Sun egy irodai programot is kínál ingyen. Az otthoni felhasználó számára a szoftver egyre kevésbé termék, sokkal inkább az internetszolgáltatás része. Mikor kérte Önt a telefonszolgáltatója, hogy installáljon valamilyen szoftvert a telefonba? Nyilván semmikor. Ha új szolgáltatást kér, például hívás-átirányítást vagy várakoztatást, akkor az csupán egy telefonjába kerül. Ők elintézik. Ez az a modell, amely felé a számítógépekkel is tartunk. A szolgáltatást nyújtók fogják az összes szoftverfrissítést kezelni, nem pedig a felhasználók.
– Hogyan viszonyul a Sun a Linuxhoz, a nyílt forráskódú operációs rendszerhez?
– Amikor valaki Linuxot használ, akkor nem a Microsoft Windows operációs rendszerét használja. A Linux sokkal inkább hasonlít a Unixhoz vagy a mi Solaris platformunkhoz. A kettő nagyrészt kompatibilis, és azon dolgozunk, hogy ezt tovább fokozzuk. Biztosítani akarjuk, hogy a Linux alkalmazások változtatás nélkül futtathatók legyenek a sokkal robusztusabb és skálázhatóbb Solaris környezetben. Húsz globális internetszolgáltatóból tizenöt Solarist használ.
– Az internet pusztán egy technológia, amelynek radikális kulturális hatása van. Milyen kulturális különbségeket lát Európa és Amerika között, amelyek hatással vannak az internet kiaknázására?
– Európában az egyik visszahúzó erő az információtechnológiai szakemberek hiánya. Azoknak az országoknak, amelyek versenyképessé akarnak válni, már az iskolában erősíteniük kell a tudomány és technika szerepét. Ebben az internet nagy szerepet kaphat, annál is inkább, mert egyre több az olyan diák, aki felnőtt, munkája és gyereke van. Ezek azok az emberek, akiknek tanulniuk kell, ha lépést akarnak tartani, ha szakmai karriert akarnak építeni, viszont nincs idejük tantermekben ücsörögni vagy könyvtárba járni. Az internet alternatív megoldást kínál számukra. Ami a vállalati kultúrát illeti, ott az elektronikus kereskedelemhez való viszonyban látok különbséget. Európában – s Magyarországon különösen – az online kereskedéshez le kell küzdeni a hagyományos konzervatív vállalati szemléletet. Az új üzleti modell alkalmazása ugyanis más magatartást kíván: ugorj bele és majd meglátod. A kulturális különbségeken kívül Európában problémát okoznak a jogi és pénzügyi korlátok, illetve a régiók közti különbségek is.
