Gazdaság

KÜLKERESKEDELEM – Európai hódítás

Hárommilliárd dollárra rúgott tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya, ami 300 millióval kedvezőtlenebb az előző évinél. Az export 8,7 százalékos, az import 9,0 százalékos bővülésén belül az ipari vámszabad területek exportja 30, importja 32 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a vámterületi forgalomban a kivitel 3,2 százalékkal csökkent, az import 1,1 százalékos gyarapodása mellett. A vámterületi gazdaság külkereskedelmi hiánya 5,2 milliárd dollárt ért el, közel 0,7 milliárddal többet, mint 1998-ban.

A legdinamikusabban ezúttal is a gépek és gépi berendezések exportja bővült, 19,8 százalékkal. Ennek nyomán e kör már az export 57 százalékát teszi ki, s aránya az importban is elérte az 50 százalékot. Az élelmiszer-gazdasági termékek kivitele 17,7 százalékkal csökkent.

A külkereskedelem relációs szerkezete fokozódó koncentrációt mutat. A fejlett országokba irányult a teljes kivitel 83,8 százaléka (ez 3,5 százalékpontos növekedést takar). Ezen belül az összexport 76,2 százaléka megy az Európai Unió tagállamaiba; e relációban egyébként a tavalyi 300 milliós után igen jelentős, 1 milliárd dolláros magyar aktívumot sikerült elérni. Mindeközben csökkent a közép- és kelet-európai országok részesedése: az exportban 12,4 százalékra, az importban 14,3 százalékra.

A vámszabad területi vállalatok külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása pozitív, ugyanakkor aktívumuk mögött – e szféra egyenlege tavaly 2,2 milliárd dollárt tett ki – olyan hozzáadott érték áll, amelynek csak a fele tekinthető hazai jövedelemnek (mindenekelőtt a kifizetett munkabérek és közterheik). A többi, adott esetben, tőkejövedelem címén kivonható az országból. A vámterületi gazdaságnál viszont az figyelhető meg, hogy az élelmiszereken kívül minden termékcsoportnál jelentős a mérleghiány. Mindezek miatt a jelenlegi külkereskedelmi szerkezet és annak változási iránya növekvő bizonytalanságot jelentenek a fizetési mérleg számára. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik