Spekulánsok mesterkednek vagy a külfölidi szakmai befektetők vetettek szemet az Antenna Hungáriára? A kérdés közel két hete foglalkoztatja a hazai értékpapír-piaci szereplőket. Jó néhány tőzsdéző szisszent fel, amikor az AH Rt. részvényeinek árfolyama alig két hete, egymást követő két napon belül 20-20 százalékos emelkedéssel szökött fel soha nem látott csúcsokig. A papír szokatlan erősödése már február végén megkezdődött: míg az árfolyam korábban 5-6 ezer forint körül tanyázott, február végére már 8-9 ezer forintig, újabb néhány nap leforgásával pedig 13 ezer forint fölé kúszott. Ezt a ritka produkciót sikerült betetőzni március 6-án, amikor is egy AH-részvényért már 17 ezer 995 forintot is megadott a piac. Megfigyelők szerint főként rövid távra spekuláló befektetők, vakmerő day trade-elők álltak az események hátterében.kkkkk (A tőzsdén a műsorszóró alaptőkéjének egyébként 12 százaléka forog, s ennek nagyobbik része az utóbbi időben tapasztalt áremelkedés közben sem mozdult meg.)
A spekulánsok háttérbe vonulását követően az árfolyam kisebb zuhanásba kezdett, ám ez csupán két napra korlátozódott, s a papír azóta is stabilan őrzi 12 ezer forint körüli kurzusát. Azaz a piac ma – számszerűsítve – több mint kétszer olyan értékesnek tartja az AH-papírokat, mint tavaly, amikor februártól kezdődően 4-5 ezer forint körül táncoltak az árfolyamok.
Különféle magyarázatok láttak napvilágot az üggyel kapcsolatban. Több elemző és bróker is szakmai befektető felvásárlására gyanakszik. Konkrét cégek feltűnéséről is szállingóztak pletykák a parkett körül. Először a német RWE-t keverték az ügybe, később a francia Vivendi-csoportot hozták összefüggésbe a felfutással. Majd pedig a British Telecom (BT) tulajdonszerzésének híre röppent fel, ami azért sem meglepő, mert a brit piacvezető Magyarországon szinte az összes távközlési szolgáltatóval, telekommunikációs társasággal tárgyalásban áll. A britek érdeklődéséről szóló híresztelések végül részben megalapozottnak bizonyultak: a tárgyalások tényét például megerősítette Christoph Thomas, a BT magyarországi irodájának vezetője is. Azt szintén tudni lehet, hogy a szigetországi nagyvállalat a magyar távközlési liberalizáció után a jelenleginél komolyabb szerepet képzel el magának a piacon. Ezt bizonyítja, hogy nemrég üzembe helyezte itteni beszéd- és adatátviteli rendszerét.
László Géza, az AH Rt. elnök-vezérigazgatója cáfolta viszont a hír másik részét, miszerint a britek vásárlása lódította volna a magasba az árfolyamot. Mint elmondta, azok a befektetők, akik részvénykönyvükbe kerültek, elsősorban a pénzügyi körhöz tartoznak.
SAJÁT MAGYARÁZAT. A műsorszóró első emberének ugyanakkor van saját magyarázata; a megnövekedett érdeklődést azzal indokolja, hogy az utóbbi időben a technológiai papírok iránt külföldön és belföldön egyaránt megélénkült a kereslet. (Egyidejűleg például az amerikai elektronikus tőzsde, a Nasdaq mozgása is kiszámíthatatlanná vált az internetes, telekommunikációs és egyéb technológiai vállalatok részvényeinek erősödése miatt.) Mindemellett elismeri, a jelenlegi fejlemények némi ellentmondásban vannak azzal, hogy az elemzők az AH-részvények árát – a cég jelenlegi pénzügyi helyzetét, beruházásait figyelembe véve – mindössze 5-10 ezer forint közé várták.
Más vélekedések szerint a tőzsdei árfolyamot a közeledő privatizáció bolygatta meg. A befektetők már most arra számíthatnak, hogy a cég eladásából ők is profitálhatnak majd. Ám egyelőre még rejt magában némi kockázatot, ha valaki alaposan bevásárol. Még az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél sem tudják ugyanis, hogy a kormány kisebbségi vagy többségi részvénycsomag eladására voksol-e majd. Úgy tudni, a vagyonkezelő rövid időn belül, talán már április végén elkészíti előterjesztését a kormány számára, melyben többféle stratégiát is kidolgoz a műsorszóró részvényeinek forgalomba hozatalát illetően. Készül egy, a kisebbségi részesedés értékesítését tartalmazó változat, s egy másik a többségi tulajdon felkínálásáról is (utóbbihoz a privatizációs törvényt is módosítani kellene). Jelenleg egyébként a cég piaci ára mintegy 120 milliárd forint, és az ÁPV Rt. a részvények 88 százalékát tartja a kezében.
László Géza konkrétan nem foglalt állást a privatizációs technikával kapcsolatban, úgy véli, mindkét változatnak vannak előnyei és hátrányai. Azt azonban megjegyezte, hogy a részvények piacra dobása előtt tisztázni kellene néhány alapkérdést. Fontosnak tartja például rendezni a műsorszóró és a közszolgálati televíziók közötti hosszú távú szerződéseket. Az AH Rt. számára ugyanis egyelőre a műsorelosztás a legfőbb bevételi forrás.
A privatizációval kapcsolatban a British Telecom is állást foglalt. Christoph Thomas elmondta: nem szándékoznak kisebbségi tulajdont szerezni az AH Rt.-ben.
A legutóbbi hírek szerint egyébként az AH Rt. kisebbségi részvénycsomagjára a UPC (holland kábelszolgáltató) szemet vetett, ám megfigyelők szerint ez nem lenne logikus lépés, mert a hollandokat a vezetékes távközlési piac érdekli.
László Géza egyetért azzal, hogy a piacon jelenlévő tőkeerős szakmai befektetők számára előnyösebb lenne a többségi tulajdonrész megvétele, de mint mondja, ez csak akkor lenne a műsorszóró számára előnyös, ha a magánosítás nem sértené a korábbi stratégiai kapcsolataikat.
TŐKEIGÉNY. “A cég érdekeit az szolgálná leginkább, ha a privatizáció folytatásáról még áprilisban döntés születne, esélyt teremtve ezzel arra, hogy a részvények forgalomba hozatalát minél előbb lebonyolítsa a vagyonkezelő” – véli László Géza. A cégnek az elkövetkező 12 hónapra tervezett beruházásaihoz legalább 10-15 milliárd forint tőke bevonására lenne szüksége. Az pedig bizonyos, hogy a magyarországi Vodafone-ból nyereséget még négy-hat évig nem látnak.
A műsorszóró most arra vár, hogy engedélyt kapjon a Tetra készenléti kommunikációs rendszer szolgáltatására. “Nem is elsősorban a várható készpénzbevételek miatt – mondja László Géza -, sokkal inkább a meglévő infrastruktúra hatékony kihasználásáért.” Sőt azt hangsúlyozza, hogy a Tetra-szolgáltatás üzleti értékét az elemzők és a sajtó túlértékelte, középtávon ebből a szolgáltatásból sem várható nyereség, itt is a szinergiák kihasználásán van a hangsúly. Az elnök vezérigazgató szerint azonban tőzsdei jelenlétükkel rengeteg módja kínálkozik a tőkeszerzésnek.
