Veszteséggel vagy csekély nyereséggel doligoznak a szabályosan működő munkaerő-kölcsönző vállalkozások, miközben a “feketék” busás hasznot produkálnak. Utóbbiakat nehéz felderíteni, előfordulhat, hogy a cégbejegyzésben tevékenységeik között nem is szerepeltetik a munkaerő-kölcsönzést, s a különböző szakmai listákra is óvakodnak felvétetni magukat. Gyakori, hogy csődöt jelentenek, majd a tulajdonosok más cégben ott folytatják, ahol abbahagyták. “Pillanatok alatt el tud tűnni egy-egy ilyen cég” – mondja Varga Krisztina, a Workplus ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy becslések szerint a feketekölcsönzés forgalma többszöröse a legális piacénak. “Négyszáz forintos óradíjat nem kérhet az, aki becsületesen befizeti az adó- és járulékterheket” – állítja Pallos Anna, a Manpower ügyvezető igazgatója. Márpedig ilyen “olcsó” vállalkozásokkal a Figyelőnek nyilatkozó cégek többsége találkozott már (számításunkat lásd külön).
Pallos Anna úgy tapasztalja, gyakori, hogy az emberek felveszik a munkanélküli-segélyt s mellette dolgoznak egy kicsit feketén. Ezért a legális cégek sokszor kikölcsönözhető munkaerőt sem találnak. Rontja a helyzetet, hogy a megrendelők is szeretnék leszorítani az árakat, ezért gyakran az olcsóbb illegális kölcsönző vállalkozásokkal szerződnek. “Amikor sok cég minimálbéren tartja a saját alkalmazottait, s mellette zsebbe vagy számlára fizet, érthető, hogy a munkaerő-kölcsönzésnél is hasonló költségekre törekszik” – mutat rá Pallos Anna.
Győrfi György, az Adecco ügyvezető igazgatója tízmilliárd forintos nagyságrendűre becsüli a munkaerő-kölcsönzés feketepiacát. A feketevállalkozások több mint tízezer embert mozgatnak meg, a megbízók sokszor multinacionális vállalatok. Előfordul például, hogy ózdi, békéscsabai munkásokat kölcsönöznek Győrbe, ami nyilván csak akkor éri meg a munkavállalónak, ha a legálisan elérhető fizetségnél többet kap a zsebébe.
Magyarországon sem az időszakos munkavégzésre, sem a munkaerő-kölcsönzésre nincs külön szabályozás, igaz, már folyik ennek előkészítése. Egyes vélemények szerint javulást hozna, ha köteleznék a felhasználót, hogy győződjön meg a kölcsönző szabályszerű működéséről. A szolgáltatás igénybevevői szerint azonban ez lehetetlen. Mint egy nagy édesipari cég magát megnevezni nem kívánó humán erőforrás vezetője elmondta, a megbízók nem tudják biztonsággal kiszűrni a feketekölcsönzőket. Náluk gyakorlat, hogy a már bevált partnerektől is kérnek igazolást az adók és járulékok rendes fizetéséről, ám így is csak azt tudják ellenőrizni, hogy az befizetett-e legalább annyi járulékot, amennyi a hozzájuk kikölcsönzött munkaerő utáni teher. Abban a ritka esetben, amikor új partnerrel szerződnek, még ilyen támpontjuk sincs.
A szabályozásnak figyelemmel kellene lennie a munkaerő-kölcsönzés sajátosságaira is. Jelenleg a kölcsönző cégek ugyanolyan feltételekkel alkalmazhatnak dolgozókat, mint akárki más. Márpedig ha valakivel munkaviszonyt létesítenek, hogy kikölcsönözzék, de az illető betegállományba megy, akkor a kölcsönző cég köteles állni az első 15 napra a betegszabadságot, utána pedig az illető a szerződés lejártáig is táppénzen lehet, s ennek egyharmada szintén a kölcsönzőt terheli. Nem ritka, hogy a munkások kihasználják ezt: ha kiderül, hogy valahol hirtelen leáll a termelés, egész szalagok mennek el táppénzre.
Segítséget jelentene az adminisztráció csökkentése is, mert háromnapos munkaviszonyért ugyanannyi papírt kell “gyártani”, mintha meghatározatlan időre szerződik valaki. “Szerződést kell kötni, a papírokat eljuttatni a könyvelőhöz, bérszámfejtést, járulékfizetést intézni” – sorolja Berzéthyné Ruff Gabriella, a Grafton ügyvezető igazgatója. “A Manpower 20-25 nyugdíjpénztárral áll kapcsolatban” – érzékelteti a helyzetet Pallos Anna.
Megfelelő szabályozást kialakítani azért is érdemes lenne, mert a munkaerő-kölcsönzés a munkavállalók számára is hozhat előnyöket. Sokan találnak végleges munkahelyet ennek révén: a megbízók ily módon kipróbálhatják az új dolgozókat, s ha beválnak, maguk alkalmazzák őket. “A cégek gyakorlott dolgozókat szeretnének felvenni, de a fiataloknak még nem volt idejük szert tenni erre. Annak viszont nincs akadálya, hogy kikölcsönözzük őket, s eközben gyakorlatot szereznek” – mutat rá Berzéthyné Ruff Gabriella. Lakatos Gábor, a P&P Personnel Leasing Kft. ügyvezető igazgatója azt is hangsúlyozza, hogy a dolgozók olyan állásokról szerezhetnek tudomást, amelyek másképp rejtve maradnának előttük. Nyugat-Európában a munkanélküliség csökkentésében is szerepet tulajdonítanak a munkaerő-kölcsönzésnek. Nálunk ez éppen a nagyarányú feketefoglalkoztatás miatt nem érzékelhető.
“A munkaerő-kölcsönzés szabályozása egy éven belül várható” – tudtuk meg Molnárné Nagy Ágnestől, a Szociális és Családügyi Minisztérium jogi főosztályának tanácsosától. Meghatározzák a tevékenység fogalmát, előírják azt, hogy a munkaerő-kölcsönző és a munkavállaló munkaszerződést köteles kötni, s mi legyen ennek tartalma. Érvényesítik azt az elvet, hogy a kölcsönzött dolgozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint az állandó jelleggel alkalmazott munkavállaló. Meg kívánják határozni, hogy mely esetekben lehet munkaerő-kölcsönözéssel élni, s előírják a munkaviszony létrejöttének és megszüntetésének speciális szabályait.
A tevékenységet engedélyhez kötik, s ezt csak meghatározott feltételek mellett adják majd ki. Hasonló szabályozás várható, mint a munkaerő-közvetítőknél, e cégeket ugyanis az 1997 végén meghozott kormányrendelet értelmében a munkaügyi központok tartják nyilván, s e hivataloknak van joguk az ellenőrzésre is. A közvetítésben ez a piac tisztulásához vezetett. Mint Lakatos Gábor mondja: 1998 szeptembere előtt országosan 1800 cég tevékenységi listája tartalmazta a munkaerő-közvetítést, azóta számuk négyszázra csökkent.
