Kikerüli az emésztőrendszert és a bőrön át szívódik föl – ez az a gyógyszerforma, amellyel a MEGAPharma Kft. kutatói az Extractum-Pharma Rt.-vel közösen kísérleteznek. A reumatikus artritisz, más néven ízületi gyulladás elleni hazai készítmény – külföldi gyógyszergyártókkal együttműködésben – hamarosan klinikai próbák alá kerül.
A módszerrel a gyógyszerek hatóanyagát a természetes sejtek alkotórészeként ismert lipid membránba csomagolják, s így tulajdonképpen a kozmetikai szerekből ismert hidratáló krémek elvét alkalmazva viszik azt be a szervezetbe. Míg azonban a szépségápoló krémekben használt liposzómák vizet szállítanak a bőr mélyebb rétegeibe, a terápiás alkalmazás esetén gyógyszerek hatóanyagait juttatják be a szervezetbe. A szükséges dózis ilyenkor jóval kisebb például a szájon át beadandó adagnál, a krémek ezért gazdaságosabbak, továbbá – mivel a hatóanyag egyenletesen oszlik el, s a gyomrot és a májat is elkerüli – kevesebb mellékhatást okoznak.
Gaál József biológus, a MEGAPharma ügyvezetője elmondta: a membránra azért van szükség, mert egyes anyagok önmagukban nem képesek áthatolni a bőr különböző rétegein; a becsomagolt molekulák azonban könnyen fölszívódnak, és hamar a véráramba kerülnek. A kenőcs különösen akkor hasznos, ha a gyógyhatást hosszabb ideig szükséges fönntartani. Ilyen úgynevezett retard, vagy nyújtott hatású készítmények ismertek tabletta formájában is, de ezek hatásának időtartamát behatárolja az a tény, hogy egy-két nap alatt mindenképp áthaladnak az emésztőrendszeren. A liposzómák bizonyos fajtái azonban a bőr alatt elraktározódva akár hónapokon keresztül is “utánatölthetik” a hatóanyagot, anélkül, hogy a kezdeti időszakban a túladagolás jelei mutatkoznának. “Ezért azonban egyáltalán nem mindegy, mit is viszünk be ezekkel a formációkkal – figyelmeztet Gaál József -, hiszen az adagolás visszafordíthatatlan, és ami egyszer felszívódott, meghatározott ideig hatni is fog.”
Liposzómás készítményt először a mezőkövesdi származású Mezei Mihály kanadai gyógyszerész használt eredményesen. Ő fogamzásgátlóként alkalmazta fókák esetében; Halifax partjainál volt szükség arra, hogy a természetvédők így csökkentsék a túlszaporodott fókaállományt. Magyarországon közel 10 éve folynak a kenőcsös kísérletek, kezdetben szintén Mezei professzor részvételével. A módszer tesztelésére jelenleg a keresztezéssel előállított csupasz tengeri malac szolgál, amely ideális kísérleti alany. A különleges élőlényt Magyarországon egyedül Homoki Árpád agrármérnök tenyészti. Ő csaknem 40 éve foglalkozik laboratóriumi állattenyésztéssel. A csupasz tengeri malac valójában mutáns, amelynek nem nő szőre; bőre pedig rendkívül hasonlatos az emberéhez. A bundát nélkülöző állat 28 Celsius fokos meleget és páradús levegőt igényel, a tartás költségei ezért magasak. Így egyetlen példány érteke akár 25 ezer forint is lehet. A mutánst Magyarországon eddig csupán Gaál József használta. A legtöbb hazánkban működő gyógyszergyár általában importálja a kísérleti állatokat, szőrüktől pedig epilálás útján fosztják meg őket; a csupasz tengeri malac esetében erre természetesen nincs szükség.
