Gazdaság

EXPORTFINANSZIROZÁS – Összehangolt csapatjáték

Elsősorban a meglévő ügyfélkör igényei szabják meg, hogy a bankok mennyire mártóznak meg az exporthitelezésben. S noha a cégek e téren jó kamatajánlatokkal találkozhatnak, a kivitel finanszírozása csak kevés bank számára versenyterep.

Csibétől a hőerőműig – nagyjából ez a skáila jelöli ki a Magyar Export-Import Bank által finanszírozott áruk körét. Sőt, az erőmű egyúttal az eddigi legnagyobb üzletkötést is jelzi: három év alatt – más bankokkal együttműködésben – mintegy 64 millió dolláros törökországi ügyletben szerepelt. A többi pénzintézettel való “összedolgozás” nem egyedi eset, egyszersmind azt is mutatja, hogy e bank korántsem konkurál a piac más pénzügyi intézményeivel. Legutóbb például, amikor a tevékenységi körbe a számlavezetés lehetősége is bekerült, a bank jó előre megígérte, hogy nem “happol el” a többitől ügyfeleket. Ehhez tartja is magát, ez idáig csupán néhány exportőr számára nyitott egy-egy ügylethez számlát.

Az ellenkezője ugyanakkor már megesett – mesélik. Egy hitelért először az Eximbankhoz forduló céggel megállapodtak, hogy igyekeznek a finanszírozásba más pénzintézeteket is bevonni. Ez olyannyira jól sikerült, hogy az Eximbank végül kimaradt a hitelt közvetlenül nyújtók sorából, s az ügyletben csak mint refinanszírozó szerepel.

Arról ugyanakkor nem szól a fáma, hogy a magyar export mekkora hányadához nyújtanak egyáltalán hitelt hazai bankok. Az Eximbank részvételét – tavaly a maga 53 milliárd forintos hitelállományával és 27,9 milliárd forintos garanciaállományával a kivitel 2 százalékát finanszírozta az intézmény – mindenesetre azon alkalmakkor szorgalmazzák, amikor a magyar exportőr, avagy a külhoni vevő kockázatos ügyfélnek tűnik, illetve ha az ügylet hosszabb kifutású. Refinanszírozási konstrukciójához például 25 bank csatlakozott: ezek hitelt nyújtanak exportra menő áru termeléséhez, illetve a kiszállított áru ellenértékének bevárásához az Eximbank garanciájával. Mindenesetre e termék a hazai exportfinanszírozás központi eleme, lévén az Eximbank hiteleinek több mint a négy-ötöde ilyen. Másfelől pedig az is valószínűsíthető, hogy noha a hitelintézetek más eszközökkel is igyekeznek az exportőrök kedvére tenni (lásd táblázatunkat az 56. oldalon), a piac nagy exporthitelező bankjai éppen azok, amelyek a leginkább kihasználják az Eximbanknak az idén és tavaly egyaránt 20 milliárd forintra szabott keretét. Közülük az elmúlt évi kihelyezések alapján az első öt: a CIB, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Inter-Európa Bank, a HypoVereinsbank és az Általános Értékforgalmi Bank. Ugyanakkor az összes többi hitelintézet is a kínálatában tarja e lehetőséget, közülük eddig még soha egyetlen egy sem mondott le a keretben való elvi részvételről.

Az átlagos ügyletek feltételeiben – bár a vállalatok meglehetősen jó kamatajánlatok között válogathatnak – túl nagy verseny nem tombol a piacon. Újonnan belépők azonban még mindig akadnak. Mi több, a friss szereplők között is bőven van olyan, amely az exportfinanszírozásban komplex kínálatra, a termékek összehangolt nyújtására törekszik, a standard ügyletektől kezdve egészen a több bankot kívánó – legalább 10 millió dolláros – projektekig, az úgynevezett strukturált exportfinanszírozásig, valamint az exportokmányokkal való “kereskedésig”, azaz a forfaitírozásig. Ez utóbbi különösen fiatal terület lehetőségét kevés exportőr használja ki, ugyanakkor a kereskedelmi bankok egyike-másika – a londoni forfait központ révén – ezen okmányok másodlagos piacára is beszállt már.

A hazai piacon igazán jelentős ügyletből évente ha tíz előfordul, amelyeket többé-kevésbé állandó felállású csapatokban igyekeznek a bankok finanszírozni. Ugyanakkor a méretgazdaságossági szempontok alapján ezekből is egy bankra legalább 2-3 millió dollárt érdemes hagyni – mondják az ebben a körben járatos, azaz évi négy-öt ügyletben részt vevő bankoknál, így az ABN Amro (Magyar) Banknál, a BNP-Dresdnernél, az MKB-nál, a WestLB-nél.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik