Németország legerősebb pénzügyi szervezeite, a Deutsche Bank vezetői hozzászokhattak ahhoz, hogy megjelenésük mindenhol egyfajta tiszteletet parancsol. Nem így történt Lengyelországban, ahol a kincstárügyi miniszter nyíltan elítélte a BIG Bank Gdanski feletti ellenőrzés megszerzésére tett kísérletüket. A bankban a DB 13,2 százalékos részesedéssel rendelkezik. Egy lengyel bíróság felfüggesztette a DB által a BIG élére január legvégén kinevezett felügyelőbizottságot. A lengyel értékpapír- és tőzsdefelügyelet pedig vizsgálatot indított.
FÓKUSZBAN. Az elmérgesedett küzdelem ellenére a DB még győztesen kerülhet ki a harcból. Kitartása is jelzi, hogy a nyugati bankok vásárlási lelkesedése a lengyel hitelintézetek iránt nem lanyhul. A Citigroup és a Commerzbank éppen az egyik legjelentősebb lengyel pénzintézetért, a Bank Handlowyért folytatott harc kellős közepén tart.
A lengyel bankszektorban egyébként már most is számos külföldi rivális kezében van jelentős részesedés. A 20 legnagyobb pénzintézet közül hármat német bankok irányítanak. A viszonylag jelentős retail és vállalati tevékenységi körrel rendelkező BIG bekebelezése megnyithatná az utat a DB előtt a lengyel pénzügyi szektorban való megkapaszkodáshoz. A bank nettó nyeresége tavaly 11,6 százalékkal nőtt, és elérte a 34,7 millió dollárt.
Az ország azért kelt ekkora érdeklődést, mert 2003-tól az Európai Unió tagjává válhat, 40 milliós lakossága pedig hatalmas új piacot jelent, figyelembe véve azt, hogy jelenleg minden tíz lengyelből csak négy vezet bankszámlát. A következő öt évben várt, évi 5 százalékos gazdasági növekedés mellett a legtöbb elemző mind a betétek, mind a kölcsönök állományának kétszámjegyű gyarapodására számít. Ráadásul, a lengyel bankok általánosságban tehermentesek és transzparensek, köszönhetően annak, hogy a varsói kormány megtisztította azokat a rossz hitelektől.
A DB már több mint egy éve próbálja megszerezni a BIG-et, ám a lengyel bank menedzsmentje január végéig a résztulajdonos minden próbálkozását meghiúsította. Akkor azonban a német bank és lengyel szövetségesei, egy tizenöt órás, indulatos közgyűlés során megnyertek egy szavazást a BIG igazgatóságának átalakításával kapcsolatban. A DB nyomban “lapátra tette” a teljes testületet, az új igazgatók pedig kirúgták a BIG alapítóját és elnökét, Boguslaw Kott-tot.
VIZSGÁLATOK. Itt a vége, fuss el véle? Aligha. Három nappal később a lengyel értékpapír- és tőzsdefelügyelet bejelentette, hogy két vizsgálatot indított a BIG körüli történések ügyében. Egyrészt felmerült, hogy a DB – egyes részvényvásárlásaival kapcsolatosan – nem tett eleget a közzétételi kötelezettségeknek. Másrészt a hatóság olyan értesülésekhez jutott, miszerint a DB-t bizonyos pénzügyi szálak kötik össze a BIG más részvényeseivel. Ha ez igaznak bizonyul, akkor nem zárható ki, hogy a német bank esetleg tisztességtelen nyomást gyakorolt rájuk. A DB képviselői mindkét vádat tagadják.
A küzdelem időközben politikai jelleget öltött. Emil Wasacz kincstárügyi miniszter arra utasította az állami tulajdonban lévő piacvezető biztosítót, a Powszechny Zaklad Ubezpieczent (PZU) – amelynek 9 százalékos részesedése van a BIG-ben -, hogy az igazgatóság átalakítása ellen szavazzon. A PZU nem engedelmeskedett, nyilvánvalóan azért, mert már korábban megállapodott a DB-vel, hogy a BIG-ben lévő részét eladja a német tulajdonostársnak. Wasacz ezért felfüggesztette a PZU elnökét. Azóta azonban a kincstárügyi miniszter a jelek szerint megbékélt a DB benyomulásának lehetőségével: február elején Varsóban találkozott a német bank elnökével, Rolf-Ernst Breuerrel. A találkozót követően Breuer úgy nyilatkozott, hogy a lengyel kincstár nem áll tovább a DB útjába.
