Gazdaság

FŐVÁROSI KILÁTÁSOK – Hogyan válhat Budapest regionális üzleti központtá?

Miközben Budapest keresi lehetőségeit, hogy regionális kereskedelmi, pénzügyi központtá váljon, a város üzleti klímája nemzetközi szakemberek szerint már most is a harmadik legjobb Európában.

Mindig is Budapesten szerettem volna dolgozni – vallja be John Kovax, egy második generációs amerikai menedzser, akinek ez az álma egy tízmilliárdos forgalmú magyarországi középvállalatnál teljesült. A holland tulajdonban levő vállalkozás komoly gyakorlatra tett szert a külföldi munkavállalók alkalmazásában, ezért amennyire lehetett, megkönnyítették a magyarul jól beszélő menedzser beilleszkedését. Egyebek mellett egy magánklinikára irányították, ahol gyorsan és tapintatosan elvégezték a tartózkodási engedélyhez szükséges vizsgálatokat. Hogy ez mennyire nem általános, azt csak akkor tudta meg, amikor hasonló cipőben járó külföldi menedzserek a VIII. kerületi bőr- és nemi beteg gondozóban tapasztalt élményeikről számoltak be. “Nem biztos, hogy még ma is szeretettel viseltetnék a magyar főváros iránt, ha azt a tortúrát nekem is végig kellett volna csinálnom” – vonja le a következtetést John Kovax.

EURÓPAI ÉLMEZŐNYBEN. Miközben Budapest még csak keresi a lehetőségeit, nemzetközi szakemberek már az elmúlt évben üzleti központtá választották. (Jóllehet főként azok, akik kevés időt töltenek a magyar fővárosban.) Azt mindenesetre kinyilvánították róla, hogy Európában az egyik legjobb üzleti klímával rendelkező város. A Fortune magazin – az Arthur Andersen által gyűjtött adatokra támaszkodva – felmérést készített a világ 85 városáról. Több száz vállalatvezető véleményét hallgatták meg, figyelembe vették a térségekről készült gazdasági elemzéseket, személyes kutatómunkát is folytattak, hogy kiválaszthassák a világ azon városait, amelyek leginkább koncentrálják az eredményes üzleti élethez szükséges feltételeket. A vizsgált négy kontinensen olyan metropoliszok versengtek, mint New York, Sydney, Hongkong vagy London. Ki gondolná, hogy ebben a mezőnyben Budapest is felveheti a versenyt – sőt, hogy az üzleti feltételek minősége annyira kedvező, hogy a magyar főváros a 2000. évi listán Európában – Münchent és Stockholmot is megelőzve – a harmadik helyen végez.

A rangsor megállapításakor figyelembe vették az adott város gazdasági környezetét, az üzleti költségeket, a munkaerő árát és kvalitását, valamint az élet minőségét, s mindezeket a jellemzőket megpróbálták számszerűsíteni. Emery Jakab, az adatokat szolgáltató Arhur Andersen magyarországi vezérigazgatója nagyon jó eredménynek tartja a város helyezését. Véleménye szerint a rangsor kialakításánál kézzelfogható és megfoghatatlan tényezők egyaránt közrejátszottak. Ami konkrétum, az az elmúlt időszakban elért igen magas, a különböző elemzőktől függően 4,5 és 5,2 százalék közé eső gazdasági növekedés. A magas GDP új vásárlóerőt és további befektetéseket jelent. A térségben a lakosság számához viszonyítva Budapesten alapították a legtöbb társaságot, amit szintén kedvező tendenciának ítéltek a szakértők. A harmadik kézzelfogható érv az üzleti tevékenység költségeinek – bér, bérleti díj, kommunikáció – kedvező alakulása. Mindezek mellett sokat nyomott a latban a kormány által meghirdetett új gazdaságstratégia, amely a technológiai fejlődésen alapul, követi a globalizációt és különösen preferálja az egyes cégekben értéknövelőként igénybe vett szellemi kapacitást, a jól képzett munkaerőt. A város értékei közé sorolták továbbá a biztonságot, egyaránt vonatkoztatva politikára és jogra; mindez alacsony országkockázati mutatót indukál.

Számos társaság döntött úgy az utóbbi egy-két évben, hogy éppen a fent felsorolt értékek miatt Budapestre helyezi regionális központját. Ez pedig jót tesz a városnak, hiszen a konferenciák és a találkozók rendezésével növekszik az idegenforgalom; a különféle regionális funkciók idetelepítésével gyarapodik ezen cégek árbevétele és az általuk fizetett adó; ezen társaságoknak irodára, munkaerőre és különféle szolgáltatásokra van szüksége, s mindezekért jelentős összegeket fizetnek.

BŐVÜLŐ LEHETŐSÉGEK. A befektetők is megérezték, hogy Budapest idegenforgalma felszálló ágban van, hiszen – mint azt a Gazdasági Minisztérium (GM) adatai mutatják – az elkövetkezendő néhány évben mintegy 600 millió dollár turisztikai invesztícióval és ennek nyomán 3200 új szállodai szobával számolhat a város. Az ötcsillagos kategóriában 54, a négycsillagos szobák esetében pedig 31 százalékos kapacitásnövekedés várható. Kraft Péter turisztikai helyettes államtitkár szerint a várost legjobban talán azzal lehetne jellemezni, hogy igen kedvező áron kínálja a különféle idegenforgalmi szolgáltatások széles palettáját. A GM-ben egyébként külön titkárság foglalkozik az új befektetőkkel, és segíti első itteni lépéseiket. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik