Az állami költségvetési forirások nemhogy növekednének, de a város az idén például 16 százalékkal kevesebbet kap, mint 1999-ben. A hiányt a működési kiadások csökkentésével kívánják ellensúlyozni, mert a főpolgármester szerint a tervezett 79 milliárd forint fejlesztésről semmiképp nem szabad lemondani. “Ha a forráselvonó kormányzati politikának engedve lelassítanánk a szükséges beruházásokat, az évekkel visszavetné a város fejlődését” – állítja a szabad demokrata főpolgármester.
Ezt különösen azért tartja veszélyesnek Demszky Gábor, mert a külföldi tőke – amennyiben Budapestet nem tartja elég színvonalasnak – nem a kormány által kedvezményezett vidéket fogja választani, hanem a térség más nagyvárosait részesíti előnyben. Ahhoz, hogy Budapest egyenlő esélyekkel tudjon indulni a többi főváros ellenében a regionális vezető szerepért folytatott versenyben, erkölcsi és anyagi értelemben vett kormányzati támogatásra lenne szüksége. Értve ezalatt a speciális nagyvárosi feladatok ellátásához szükséges források biztosítását, így például támogatást a tömegközlekedés, vagy a diákotthonok fenntartásához, a hajléktalanok ellátásához. Mindennek lehetséges forrásául egyebek mellett az útalap szolgálhatna – ám abból Budapest jelenleg nem részesül -, vagy a központi és helyi adók arányának megváltoztatása, a helyben beszedhető rész növelésével.
A szűkös források ellenére a város már ma a régió kereskedelmi, logisztikai központjaként funkcionál. A főpolgármester szerint utópisztikus lenne azt feltételezni, hogy pénzügyi központi szerepet is betölthet, mert ezt London és Frankfurt mellett a mai globális világban nehéz lenne megvalósítani. Eséllyel pályázhat viszont egy pénzügyi alközponti szerepre, olyan értelemben, hogy hídfőállásként funkcionálna Kelet és Nyugat között. S ez valódi lehetőség, amit jól mutat, hogy a Fortune magazin városokról évente kiadott ranglistáján az idén fordult elő első ízben, hogy a volt szocialista országok bármely városa dobogós helyre kerüljön: Budapestet választották Európa üzleti szempontból harmadik legjobb városának.
Budapest számára kedvező versenypozíciót jelent egyedi fekvése, amely az együttműködésre alkalmas tér és szereplők bővítésével, valamint a perifériák jobb elérhetőségének megteremtésével hangsúlyozhatja a régióban betöltött szerepét. Ki kell használnia továbbá azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió gazdasági és regionális céljai megegyeznek ezzel a törekvéssel, s Budapestnek a kitüntetett kapuváros lehetőségét kínálják.
KELETI BÁSTYA. A transz-európai hálózati infrastruktúrák elhatározott fejlesztése tovább erősíti e szerepkört, mivel a térség három tervezett európai közlekedési folyosó és két csatlakozó folyosó találkozási pontján fekszik. Budapestet az utolsó biztos európai jellegű pontnak tekintik kelet, illetve délkelet felé, így meghatározó közvetítő központtá válhat a Balkán és a volt szovjet tagállamok irányában. A város ezenkívül fontos szerepet játszik innovációs, gazdaságirányító és szolgáltatási központként is. E kialakult szerepkörnek köszönhető a humán erőforrás magas színvonala, a szolgáltatások, a stratégiai irányító tevékenység, valamint a K+F koncentrációja, amelyek együttesen képesek hozzásegíteni a központi hely megszerzéséhez a globalizáció hatására kialakuló erős kelet-európai városhierarchiában. Közben az izmosodó városi középosztály, az új életmód igényével fellépő fiatal generáció és a nemzetköziesedő város növekvő külföldi népessége kikényszeríti az életminőség javítását. A felgyorsult élettempó felértékeli a lakó- és munkahelyi szolgáltatásokat, valamint a szabadidős lehetőségek közelségét nyújtó nagyvárosi környezetet.
A kihívások és elvárások hatására hosszú távú városfejlesztési koncepció készült, amely az elkövetkező 25 évre vonatkozó főbb feladatokat taglalja, s amely várhatóan még az idén a közgyűlés elé kerül. “Az elkövetkezendő hét évre már elfogadott pénzügyi terve van a városnak, a fejlesztéseket pedig négy évre előre megterveztük” – teszi hozzá a főpolgármester. A városfejlesztés stratégiai célja a regionális központi szerepért folytatott versenyben a minél kedvezőbb pozíció elérése, valamint az életminőség javítása. A megvalósítás olyan komplex gondolkodás és beavatkozási stratégia mellett mehet végbe, amely a térségszerkezet, az elérhetőség, a területegységek minőségének javítását és a társadalmi, gazdasági folyamatok befolyásolását egy összefüggő rendszer elemeiként kezeli.
A versenyképesség és az életminőség javítása érdekében a belváros és a külső kerületek minőségét javító fejlesztésekre és az átmeneti zóna felértékelésére, átstrukturálására, azaz kereskedelmi-szolgáltató funkciók telepítésére van szükség. A városfejlesztési koncepció e célok elérése érdekében stratégiai középpontjába az átmeneti zóna átalakítását, differenciált fejlesztését helyezi. A másik fő célterület a Duna menti zóna, amelynek fejlesztése több, kisebb léptékű beavatkozást igényel. Ezek együttesen a beépítés lazítását, a forgalom csillapítását, a belső területek megújítását eredményezhetik. –
