Elkészült az államháztartási reform következő lépésének terve – jelentették be a napokban a Pénzügyminisztériumban (PM). Naszvadi György, a tárca közigazgatási államtitkára elmondta, a változtatások célja a közpénzek elköltésének hatékonyabbá, átláthatóbbá tétele, ami feltétele a kormány által szándékolt adó- és járulékcsökkentésnek. Naszvadi szerint a jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a költségvetési pénzek elköltésében túl nagy önállóságot élveznek az intézmények. Az állami költekezés ésszerűsítésének – ami uniós követelmény is – érintenie kell a feladatok újragondolását is. A 15,3 ezer önálló költségvetéssel rendelkező állami intézmény tarthatatlanul sok, így a feladatközpontú tervezésnek – bár az egész felülvizsgálat sok évig eltarthat – már a jövő évi költségvetés összeállításánál el kell kezdődnie.
A nagyobb központi kontrollt vélhetően az önállóságukat megőrző tb-alapok sem fogják elkerülni. A tervek szerint az első lépcsőben a központi költségvetés által finanszírozott, de jelenleg a tb által folyósított ellátások kerülnének a kincstári fennhatósága alá. Később, amennyiben a rendszer sikeresnek bizonyul, tovább bővülhet a kincstári körbe kerülő területek száma. “Szó sincs a tb államosításáról – szögezte le Naszvadi György -, de a jövőben szeretnék technikailag összekötni a költségvetési törvény, valamint a tb-alapok büdzséjének tárgyalását, többek között azért, mert a honatyák így jobban át tudják tekinteni az államháztartás alrendszerei közötti pénzügyi transzfereket.”
A változtatások részeként a Magyar Államkincstárból kiválna és önállóan, a jelenlegi elképzelések szerint egyszemélyes részvénytársaságként működne az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és az Állampénztár, amely alapvetően a pénzek kifizetésével kapcsolatos feladatokat látná el. Ezenkívül létrehoznák az úgynevezett Államháztartási Hivatalt az állami pénzek felhasználásának ellenőrzésére és nyomon követésére. Az ÁKK és az Állampénztár leválását a PM szerint az indokolja, hogy ezek az intézmények speciális feladatokat látnak el, s azokhoz az új működési forma jobban megfelelne. Az államtitkár közölte: a tárcaközi egyeztetés lezárultával – annak során egyébként a koncepciót nem érte alapvető kritika – a dokumentumot március 3-án tárgyalja a gazdasági kabinet, s azt követően a kormány.
Borbély László András, az ÁKK általános igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, ők örülnének egy ilyen átalakításnak. Ezzel az a régi vágyuk teljesülne, hogy a jelenleg a PM által felügyelt kincstár alintézményéből valamelyest önállóbb pozícióba kerülhessenek. Bár a hasonló szervezetek ilyen jellegű szétválasztása figyelhető meg Európa-szerte, Borbély addig, míg a részletes működés tervei nem ismertek, óvatosan fogalmaz. Arra azért rámutat, hogy a társasági forma a munkatársak megtartása érdekében is indokoltabb lenne, hiszen a pénzügyi szférához képest alacsony bérszínvonal miatt tavaly több jól kvalifikált munkatársuk távozott. –
