nKevesebb műtrágyára lesz szükség a mezőgazdaságban, ha sikerrel járnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem növényszervezettani tanszékének kutatói. Céljuk, hogy a fehérjék felépítésében nélkülözhetetlen nitrogént ne a talajból vegyék föl, hanem közvetlenül a légkörből, ahol az korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Az egyetemen kidolgozott technológiával hamarosan megvalósítható a környezetbarát és olcsó növénytermesztés.
A légköri nitrogént maguk a növények nem tudják megkötni, erre csak egyes baktériumok képesek. Az evolúció során számos olyan baktérium-növény együttes alakult ki, amelyben mindkét partner “megtalálja a maga számítását”, és ezek különböző evolúciós szinteket és fokozatokat képviselnek; hol szorosabb az együttműködés, hol lazább. A mesterséges nitrogénkötő szimbiózisok létrehozására világszerte óriási erőfeszítéseket tesznek, ezzel ugyanis fehérjedús búzát, rizst és egyéb növényeket lehetne létrehozni – műtrágyák nélkül.
Az egyetem kutatói nemrég ígéretes eredményt értek el: a szamóca szöveteibe nitrogénmegkötő mikrobákat juttattak. “Ezek a baktériumok természetes körülmények között laza kapcsolatban élnek a növényekkel. Mi ezt a kapcsolatot akarjuk szorosabbá tenni, jelenleg azt vizsgáljuk, hogy egy ilyen mesterséges növény-baktérium rendszer képes-e megkötni a légköri nitrogént. Mert ha igen, akkor a módszer elméletileg bármilyen kultúrnövényre alkalmazható” – ismerteti kutatásai célját Gyurján István tanszékvezető egyetemi tanár.
A fertőzéshez a kutatók egyedülálló módszert alkalmaznak: a gének sejtbe juttatására használt génpuskát – amely egyébként magyar találmány – ezúttal nem DNS-lövedékekkel, hanem baktériumokkal töltik meg. Az eszköz 30-35 atmoszférás nitrogéngázzal légpuska módjára lövi be az élő töltényeket a sejtek közötti járatokba. Az első kísérletek során a kutatók sejttenyészeteket céloztak a baktériumokkal, amelyeket növényekké neveltek, később azonban kiderült, hogy a bevitel jóval hatékonyabb, ha a lövedékeket a fejlődő növénybe, az intenzíven osztódó hajtáscsúcsba juttatják be. Baktériumokat az ELTE kutatói használtak lövedékként először a világon, s – úgy tűnik – a módszer működik: bár a találat jókora traumát okoz növénynek és baktériumnak egyaránt, a tesztek szerint a megsebzett szamócákban vígan tenyésznek a nitrogénkötő parányok. –
