A bankos – tágabb értelemben véve a pénzügyes – szakma iránt mintegy évtizede kezdődött hatalmas érdeklődés mára mintha konszolidálódna. Kétségtelenül jól fizető területnek számított a kilencvenes évek első felében a bankszakma, amely ígéretességét nem kis mértékben a kétszintű bankrendszer kialakulásának köszönhette. Az 1995 és 1997 között virágkorát élő pénzügyes munkaerőpiac hatalmas népszerűségét azonban ma már mind jobban ellensúlyozza a magasan képzett kínálat, időről időre növekvő számú diplomás pályakezdővel. “Az ország legnagyobb hitelintézetében az állásért pályázók száma nagyságrendileg az elmúlt évek során nem sokat változott, ám arányaiban manapság mérhetően magasabb a banki szektorból jelentkezők száma, mint korábban” – mutat rá Rudas Ágnes, az OTP Bank oktatási és humánpolitikai igazgatója. A pályázók körében ma is népszerűek az értékpapírokkal, a devizával foglalkozó, az ügyfélkapcsolatokat ápoló munkakörök, valamint az értékesítési terület. A régebben keresett közgazdasági elemzői helyek iránt ugyanakkor mérsékeltebb az érdeklődés.
A pénzügyes világ fokozódó munkaerő-kínálatában beérett az a generáció, amely megszüntette a hajdani túlkeresletet. E megállapítást erősítette meg Bek Balla László, a BNP Dresdner Bank HR-igazgatója is, hozzátéve: még mindig komoly gondot jelent egyes esetekben a hiányos nyelvtudás. A német-francia vegyes tulajdonú hitelintézetnél például az angol a belső hivatalos nyelv, ám nem árt, ha egy munkatárs – főleg amennyiben magasabb pozíciót tölt be – egy további nyelven is beszél. Napjainkban teljesen változó, hogy a jelentkező mely ágazatból érkezik a bankszektorba. Bizonyos munkakörökben – így a marketing, az informatika, de akár az emberi erőforrások terén – ugyanis teljesen mindegy, hogy az illető mely szektorban, ágazatban szerezte eddigi tapasztalatát.
